Ferenc pápának ítélték a Károly-díjat

Az elismerés odaítéléséről döntő bizottság indoklásában kiemelte, hogy az utóbbi hét évben bekövetkezett válságok, nehézségek és csapások "háttérbe szorították az integrációs folyamat vívmányait", ami "drámai bizalomvesztésre" vezetett, Ferenc pápa viszont a "remény és bátorítás" üzenetét helyezi szembe ezzel a folyamattal. 

Üzenete felrázza Európát, rámutat, hogy "eljött az idő a szakításra az ijedt és magába forduló Európa gondolatával", és egy olyan Európa felépítésére, amely nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberről is, és védi és oltalmazza az emberi méltóságot - idézték Ferenc pápa 2014 novemberében az Európai Parlamentben elmondott beszédét.

A római katolikus egyházfő kiáll az "európai értékközösség, az emberségesség, az erőforrások védelme és a kultúrák és vallások közötti párbeszéd" mellett - tették hozzá. 

Ferenc pápa kiemelkedő erkölcsi tekintély és a lelkiismeret hangja, amely arra figyelmeztet, hogy az embert kell a középpontba állítani

- emelte ki Marcel Philipp aacheni főpolgármester.

A díjat a hagyományoktól eltérően nem Aachenben adják majd át Krisztus mennybemenetelének napján (a húsvét vasárnap utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön), hanem Rómában, egy egyelőre még nem kijelölt időpontban. 

A Nagy Károly frank császárról (747-814) elnevezett nemzetközi díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. Az idén Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kapta az elismerést. A korábbi kitüntetettek között van például Václav Havel néhai cseh államfő és Bill Clinton volt amerikai elnök, illetve Horn Gyula külügyminiszter, későbbi kormányfő (1990) és Konrád György író (2001).

Ferenc pápa a harmadik római katolikus egyházi személy, aki megkapja a díjat; 1989-ben a taizéi közösség alapítóját, Roger testvért tüntették ki az elismeréssel, 2004-ben pedig rendkívüli Károly-díjat adományoztak II. János Pál pápának.