István, Vajk
17 °C
22 °C

17 milliárd eurót fordítanak a menekültekre a német tartományok

2015.12.29. 19:48

Németországban 2016-ban legalább 17 milliárd euró (kb. 5338 milliárd forint) közpénzt fordítanak a menedékkérők ellátására a feladatért felelős tartományi kormányok a Die Welt összeállítása szerint.

A költségek ennél jóval nagyobbak is lehetnek, mert a tartományok pénzügyi tervei a szövetségi kormány legutóbbi hivatalos előrejelzésén alapulnak, de a prognózisban szereplő 800 ezer helyett több mint egymillió menedékkérő érkezett az idén, a kiadások egy részét pedig nem tartományi forrásokból fedezik, hanem a központi büdzséből.

Az is növeli a bizonytalanságot, hogy nem tudni, miként alakul a menekülthullám jövőre. Ezért előfordulhat, hogy év közben pótköltségvetést kell készíteni, jelezte a Die Weltnek a Hessen tartományi pénzügyminisztérium.

A lap mind a 16 tartomány pénzügyminisztériumától kért adatokat a menekültügy tervezett finanszírozásáról. A menedékkérőket a közös ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozó – a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján meghatározott – úgynevezett königsteini képlet szerint osztják el, és a költségkalkulációk is ennek megfelelően alakulnak.

A legtöbb pénzt, 4 milliárd eurót a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália irányozta elő, a második Bajorország 3,31 milliárddal, a harmadik Baden-Württemberg 2,25 milliárddal. A legkisebb tartományok is jelentős kiadással számolnak, Saar-vidéken 100 millió eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában 170 millió eurót különítettek el a menedékkérők ellátására.

A szövetségi kormány egy havi 670 eurós fejkvóta révén támogatja a tartományokat, ezt a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetik. A terhek nagy részét azonban így is a tartományoknak kell kigazdálkodniuk, és egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a kiadások nem csökkennek, ez pedig veszélybe sodorhatja az úgynevezett adósságfékszabály betartását, írja az MTI.

Norvégia szigorításra készül

A norvég kormány a menekültügyi szabályok szigorítására tett javaslatot, hogy elkerülje a bevándorlási miniszter szerint az ország jóléti rendszerét fenyegető súlyos következményeket. A módosítás többek között szigorítaná a családegyesítés és az állandó letelepedési engedély megszerzésének feltételeit.
  • Az új szabályok szerint például legalább négy évig az országban kellene majd dolgoznia vagy tanulnia annak, aki a családját is szeretné Norvégiába költöztetni.
  • Emellett már a határról visszafordíthatnák azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, ahogy nem lenne jogosult menedéket kapni az sem, aki Oroszországból érkezik érvényes átutazó vízummal.
  • A letelepedési engedélyhez norvég nyelvet és társadalmi ismereteket kellene tanulni, valamint igazolni kellene, hogy a kérelmező három éven keresztül képes eltartani magát az országban.
  • Ezenkívül öt éven belül visszavonható lenne a letelepedési engedély, ha időközben megszűnik az az ok, amely miatt a menekült megkapta a menekültstátust.
  • A módosítás arról is rendelkezne, hogy a kiskorúaknak 18 éves korukig jár ideiglenes védelem.

Az előírás szerint a tartományoknak 2020-ra egyensúlyba kell hozniuk a költségvetésüket, hitelfelvétel nélkül kell fedezniük kiadásaikat, ami a menekülthullámból adódó folyamatok beláthatatlansága miatt nem lesz egykönnyen megvalósítható, írja az MTI. Így a tartományok részéről már tapasztalhatóak „óvatos próbálkozások", hogy a menekültüggyel összefüggő költségeket legalább átmenetileg a költségvetésen kívül számolhassák el, vagy tolják későbbre az adósságfékszabály bevezetését, írta a Die Welt.

Újabb gyújtogatások 

Közben újabb gyújtogatásos támadások történtek menekültszállások ellen az országban. Kedd hajnalban a Baden-Württemberg tartományi Geislingenben két férfi megpróbálta felgyújtani a menedékkérőket befogadó helyi állomás konyhasátrát. A tüzet hamar észrevették és eloltották, a feltételezett elkövetőket pedig az ulmi rendőrkapitányság közleménye szerint perceken belül elfogták. Mindketten ittas állapotban voltak. A rendőrség a környékbeli szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként ismeri őket.

A bajorországi Marktoberdorfban pedig hétfőre virradó éjjel ütött ki tűz egy menekültszállásnak szánt épületben. A rendőrség szerint szándékos gyújtogatás történt. A település ipari parkjában álló épületben több ezer euró kár keletkezett. Az épületben 90 menedékkérőnek alakítanak ki szállást, a tervek szerint január végén költöztetik be őket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi összesítése szerint idén december 21-ig 875 különböző atrocitás, támadás történt menedékkérők, menekültek németországi szállásai ellen. Tavaly 199 esetet jegyeztek fel. A gyújtogatások száma a tavalyi 6-ról 77-re emelkedett.