Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Volt népvándorlás Európában nemrég, de senkinek nem tűnt fel

000 APP1999092933900
2015.12.30. 10:52

Feltűnt önnek, hogy az európai kultúra már évtizedekkel ezelőtt megszűnt? Ha nem, akkor lehet, hogy mégsem igaz a magyar kormány idén többször hangoztatott frázisa, miszerint azért kell elzárkóznunk a bevándorlástól, mert a más kultúrából érkezett emberek európai életformánkat veszélyeztetik. A jelenlegi, történelminek nevezett menekülthullám ugyanis korántsem példátlan. A közelmúltban is érkezett már hasonló tömegű bevándorló Európába:

A 70-es és 90-es években is milliós nagyságrendben telepedtek le külföldiek Nyugat-Európában, és nemhogy a kultúránk, de Európa egész rendszere sem sínylette meg.

Fontos leszögezni: a bevándorlás problémákat is okoz a célországban. A hirtelen érkező, jelentős számú külföldi betelepedő korábban is kihívást jelentett a kontinensnek. Ezen gondoknak azonban nincs közük sem civilizációs kérdésekhez, sem a terrorizmushoz. A problémák az elmaradó integrációhoz köthetők. A német menekültügy jelenleg olyan ügyként tekint a hirtelen érkező letelepedők jelentette kihívásra, amelyet ha megfelelő módon kezelnek, akkor inkább az ország javára válhat.

Mégis megsemmisülhet Európa

A drámai vízió a kulturális megsemmisülésről egyébként egyetlen szempontból mégsem alaptalan: ha a jelenlegi demográfiai folyamatokat nem sikerül visszafordítani, kultúránk valóban eltűnik. Igaz, nem azért, mert túl sok menekült érkezik, hanem mert ez európaiak maguk tűnnek el.

Németországba érkező albán bevándorlók (1990)
Németországba érkező albán bevándorlók (1990)
Fotó: Ullstein Bild / Europress / Getty

Európa 27 országában – köztük Magyarországon – soha nem voltak ennyire rosszak a demográfiai mutatók, összegzi a helyzetet a demográfiai kutatásokkal foglalkozó Berlin Institute. Az európai természetes szaporulat rekordalacsonyan van, miközben az emberek tovább élnek, mint valaha. Európa népességének 24 százaléka már 60 év felett van, derül ki az ENSZ 2015-ös adataiból. Azaz:

  • gyerekek nem születnek, de az időseket egyre hosszabb ideig kell eltartania a társadalomnak;
  • és a gazdaság szempontjából megfogalmazva ugyanezt: vészesen csökken az aktív dolgozók száma.

Minderre persze megoldás lenne, ha az európaiak sokasodni kezdenének, például minden pár három gyereket vállalna. A gyakorlatban erre azonban még nem sikerült hatékony programot indítani. A kormány családbarát programjainak eredményességéről mindent elmond az ENSZ 2015-ös demográfiai összefoglalója, amely Magyarországot a világ legnagyobb népességcsökkenést produkáló országai közt említi.

Az előrejelzések szerint lakosságunk 2050-ig 15 százalékkal fog csökkenni, Bosznia-Hercegovinához, Bulgáriához, Ukrajnához vagy Romániához hasonlóan. Önvádra csak azért nincs ok, mert további 48 ország tartozik még ebbe a kritikus csoportba. Ráadásul

a migráció nélkül Európa lakossága már 2010-ben csökkenni kezdett volna, derül ki az Eurostat adataiból.

Az, hogy Európa lakossága jelenleg 500,2 millió, és lassan nő, a bevándorlásnak köszönhető. Az Unió gyarapodásának kétharmada jelenleg az újonnan érkezőkből áll, és csak harmadát produkáljuk mi magunk, újszülött gyerekek formájában. És ez még csak az egyik fele annak a kérdésnek, hogy miért hibás egymást kizáró dolgokként feltüntetni az európai létet és a bevándorlást.

Milliók jöttek a fal leomlásakor

Kultúránk eltűnésétől, életformánk átalakulásától már csak azért sem kell félni, mert a most tapasztalt bevándorlási hullám korántsem ismeretlen Európában. Az adatok szerint a 70-es években, 1989–1990-ben és a 90-es évek közepén Európa már átélt hasonló léptékű bevándorlást.

Egy Németországba tartó magyar taxi az osztrák-magyar határon Nickelsdorfnál (1989)
Egy Németországba tartó magyar taxi az osztrák-magyar határon Nickelsdorfnál (1989)
Fotó: Chris Niedenthal

Az érkezők fő célpontja már a második világháborút követően is Németország volt. Ennek következtében mára náluk a legnagyobb arányú a külföldön született állampolgárok száma. A németeket Franciaország, Anglia és Spanyolország követi.

Mivel a németek pedáns statisztikákat vezetnek, tudható, hogy a 2014-es bevándorlási csúcshoz hasonló helyzettel már megbirkózott az ország.

A 2014-es menekülthelyzethez hasonlót már 1992-ben tapasztaltak.

Tavaly 1 millió 465 ezer bevándorló érkezett Németországba, míg 1992-ben valamivel több, 1 millió 502 ezer külföldi telepedett le, olvasható ki a Destatis adataiból.

nepvandorlas

A jelenlegi, nagy viharokat kiváltó menekülthullám jellemzője, hogy 2012-től minden évben egymillió felett volt a Németországba érkező bevándorlók száma. Európa azonban már 1989-tól 1996-ig átélt hasonlót. Ekkor hét egymást követő évben mértek a maihoz hasonló bevándorlási számokat. A bevándorlás dinamikája, azaz hogy a szám mennyire növekszik az előző évihez képest, szintén a mai mintát idézi.

A nagy török integrációs blamázs

A menekültkérdés nem sikertörténete Európának, igaz, emögött nem civilizációs okok, hanem az integrációs programok hiánya vagy elégtelensége van. Jó példa erre a törökök németországi helyzete.

A hatvanas évek munkaerőhiányát török vendégmunkásokkal akarták megoldani. Százezrével invitáltak vendégmunkásokat Németországba, azzal a naiv elképzeléssel, hogy a törökök néhány év munka után hazamennek. Éppen ezért senki nem is törődött azzal, hogy beilleszkednek-e, beszélik-e a nyelvet, elfogadják-e a német szokásokat.

Amikor kiderült, hogy a török vendégmunkások nemhogy nem mennek haza, de családjukat is átköltöztetik, és már a második generáció nő fel Németországban, késő volt. A törökök elszigetelten éltek, egy mély kulturális szakadék másik oldalán.

Ennek oka azonban nem a törökök kulturális távolsága volt, hiszen Törökország világi ország, amelynek még EU-s csatlakozásáról is szó van. Az integrációs programok hiánya vezetett a problémához, értenek egyet a szakértők.

De volt egy kiugró időszak a hetvenes években is: ekkor csak 1970-ben érkeztek egymilliónál többen. Ha pedig figyelembe vesszük azokat az éveket is, amikor egymilliónál csak néhány tízezerrel volt alacsonyabb az érkezők száma, akkor egy újabb ötéves időszakot kapunk.

A hatvanas években indult még egy jelentős bevándorlási hullám Németországba: a legtöbben ezekben az időkben Törökországból érkeztek, a nem túl átgondolt munkaerő-utánpótlási programnak köszönhetően. Utánuk a lengyelek, bolgárok és a románok alkották a legnagyobb csoportot. A balkáni háború idején pedig a volt Jugoszláviából menekültek Németországba az emberek. A Közel-Keletről főleg irakiak jöttek.

Ezen hullámoknak köszönhető, hogy Németországban tavalyra 16,3 millió külföldi származású embert tartottak nyilván, azaz minden ötödik Németországban élő ember bevándorlás révén került az országba.

Nem a közel-keletiek vannak a legtöbben

„Jó jó, de az európai kultúra azért van veszélyben, mert 1992-ben a jugoszláv háború elől menekültek ide az emberek, most viszont arabok, muszlimok árasztják el Európát" – mondaná a fentiekre az Orbán-beszédeken pallérozott olvasó. Tekintsünk most el attól a leegyszerűsítő rasszizmustól, ami egyenlőségjelet tesz az arabok vagy a muszlim vallásúak és a terrorizmus vagy a civilizációk megsemmisülése közé. (Pláne, hogy akiket a magyar kampánygépezet arabnak és muszlimnak nevez, nem is mind arabok, és jelentős köztük a keresztények aránya.)

Az érdekesség inkább az, hogy a médiában megjelenő kép ellenére a mostani és a korábbi menekülthullámok összetétele nem is olyan sokban különbözik. 1992-ben a menekültkérelmek 35 százalékát a volt Szovjetunióból és Kelet-Európából érkezettek adták be, 26 százalék pedig a széteső Jugoszláviából érkezett, írja a Migration Policy Institute. 2015-ben pedig a helyzet annyiban változik, hogy a legtöbb menekültkérelmet a szírek adják be. De a kérelmek 40 százaléka idén is a balkáni országok lakóitól érkezik: koszovói, albán és szerb állampolgároktól, írja a BBC.

A Németországban élő külföldiek aránya sem ad okot civilizációs pánikra: 2014-ben a szírek csak a 19. helyen voltak a menekültek listáján. Előttük, a törököket leszámítva, csak európai népek állnak. A magyarok például a 13. legjelentősebb csoportot alkotják Németországban.

A német menekültlista első három helyén a törökök, az olaszok és a lengyelek vannak, nem a közel-keletiek.
Boszniai család egy német menekültszálláson (1993)
Boszniai család egy német menekültszálláson (1993)
Fotó: Ullstein Bild / Europress / Getty

A statisztikák szerint a mostani, kritikusnak kikiáltott hullám idején sem a Közel-Keletről, Ázsiából érkező menekültek voltak legtöbben. Továbbra is a Balkán országai vezetik a listát. Jelenlétük csak azért nem olyan feltűnő, mert ők legális útvonalakon közlekednek, nem szöknek át zöldhatárokon, és nem torlódnak fel menekülttáborokban.

Jelentős különbség a korábbi menekülthullámok és a jelenlegi helyzet közt egyelőre tehát inkább a közhangulatban és a politikai környezetben fedezhető fel. Míg korábban a háború okozta sokk vagy a fal 1989-es leomlása utáni eufória határozta meg a közhangulatot, jelenleg a gazdasági válság által megtépázott Európa alacsony ingerküszöbe alakítja a közbeszédet.

A terror korszakában élünk?

Az, hogy Európát sosem látott terror fenyegeti, ugyanolyan egyértelműnek tűnik, mint hogy mindent elsöprő népvándorlás közepén állunk. A statisztikák szerint azonban a 70-es, 80-as években erősebb volt a terrorveszély.

Infographic: Victims Of Terrorist Attacks In Western Europe | Statista
You will find more statistics at Statista