Gyilkosságrekordot állított fel a Magyarországnál is kisebb állam

A brutális polgárháború napjain is túltett az öldöklés, ami El Salvadorban, ebben a közép-amerikai, Csendes-óceán parti, Magyarországnál kisebb országban zajlott tavaly. Az egészen pontos számok még nincsenek meg, de az óév utolsó napjaiban Miguel Fortin, a helyi bűnügyi intézet vezetője úgy becsülte: 6650 körül fog megállni a 2015-ben meggyilkolt salvadoriak száma.

Az előző év is épp eléggé véres volt már 3912 gyilkossággal, de ahhoz képest is félelmetesen nagy, 70 százalékos emelkedést mutat a statisztika. A 6,4 milliós országban tavaly 100 ezer lakosra 104 gyilkosság jutott, ami azt jelenti, hogy El Salvador átveszi Hondurastól az első helyett a világ legtöbb gyilkosságot számláló országainak listáján.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala legutóbb 2013-ban adott ki részletes, globális jelentést a gyilkosságokról, ebben jobbára 2012-es adatok voltak. Abban az évben világszerte összesen majdnem félmillió embert gyilkoltak meg.

Egy hét alatt hozzák Magyarország egész évét

Akkoriban El Salvador a legvéresebb országok sorában a negyedik helyen állt, a 100 ezer lakosra vetített mutatója 41,2 volt, a 90,4-gyel magasan vezető Hondurason kívül Venezuela és Belize is megelőzte. Összehasonlításképp: Magyarországon ez a mutató jellemzően 1 és 2 között szokott alakulni, 2014-ben például az ügyészségi beszámoló szerint 129 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak nálunk.

El Salvadorban ennyi gyilkossághoz 2015-ben egy év helyett 7 nap elég volt: itt naponta átlagosan 18 embert öltek meg.

Az ENSZ-hivatal adatbázisában 2000-ig visszamenőleg vannak meg a számok: az El Salvadorban most mérhető 104-es rátát még a hírhedt Honduras sem közelítette meg az utóbbi időben, pedig az eddigi legrosszabb számot is ott rögzítették: 91,8-at 2011-ben.

Hondurasban egyébként az utóbbi időben sokat javult is a helyzet. Tavaly már 68-ra csökkent a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma, és a La Tribuna című lap a múlt héten azt írta, hogy egy szakértő becslése szerint újabb 7 pontos esés következett be, már 61-nél járnak. Az illetékes minisztérium előzetes adatai szerint Honduras 2015-öt az előző évinél 852-vel kevesebb gyilkossággal zárta (5039 volt a 2014-es 5891 helyett).

10-ből 9 áldozat férfi

Az ENSZ-jelentés szerint Közép-Amerikában - ahogy a karibi térségben és Afrikában is - a gyilkolás leginkább a nagyvárosokra jellemző. Az 50 ezresnél nagyobb városokban követik el a gyilkosságok jelentős részét, El Salvadorban 2010-ben például az esetek 63 százalékban volt nagyváros a helyszín, míg a lakosságnak mindössze 51 százaléka lakik ilyen helyen.

Az áldozattá válás leginkább a 19 és 44 év közötti férfiakat fenyegeti. Míg Magyarországon közel fele-fele az áldozatoknál a nemek aránya (2012-ben 58,3 százalék férfi, 41,7 százalék női áldozat), El Salvadorban szinte mindegyik áldozat (10-ből 9) férfi.

A magyarázat: gyilkosságok hatalmas hányada a bandaháborúkhoz és a szervezett bűnözéshez kötődik, nemcsak El Salvadorban, hanem az egész régióban.

El Salvadorban nincsenek focicsapatok, csak bandák

- mondta a csoportok vonzerejéről az al Dzsazírának adott interjúban a magát csak Santiagónak szólíttató vezér, aki 17 évesen tartozni akart valahová, így csapódott a bandához, mint rajta kívül sok-sok ezer más, szegény családból származó, fiatal salvadori fiú.

Az ijesztő megugrás a gyilkossági statisztikában éppen azért következhetett be, mert a gyilkolást jórészt a bandatagok viszik véghez. Az ENSZ-jelentés szerint általánosságban igaz, hogy a bandaháborúkhoz kötődő gyilkosságok száma változékony, ezeknél fordulnak elő hirtelen, nagy ugrások a hatalmi-és erőviszonyok hullámzásának következményeként.

A tűzszüneten múlik

El Salvador nem is olyan régen volt a tanúja egy ellentétes irányú, kedvező változásnak: 2012-ben egy bandaközi tűzszünetnek köszönhetően rövid idő alatt tartósan 40 százalékkal visszaesett a gyilkossági ráta.

El Salvadorban két nagy rivális banda szervezett bűnözői csoport működik: az MS13 és  a Barrio 18. 2012 márciusában sikerült tető alá hozni a tűzszünetet, az alkukötésben benne volt a kormányzat is, besegítettek a folyamatba külföldi mediátorok, de az egyház is. Az eredmény elképesztő volt: szinte azonnal a felére csökkent a gyilkosságok száma. 2012 első két hónapjában, januárban és februárban még havonta 6 gyilkosság jutott 100 ezer főre (ez a szám majdnem olyan magas, mint az éves világátlag, vagyis olyan mértékben irtották az embereket a gyilkosok El Salvadorban, amihez máshol egy egész év kellett volna). A tűzszünet után közvetlenül, áprilisra ez a szám 3-ra csökkent.

De a helyzet képlékeny és törékeny maradt, figyelmeztetett már a 2013-ban publikált ENSZ-jelentés is.

A lakosság még el sem kezdett fellélegezni, a 2012-ben és '13-ban végzett közvélemény-kutatások alapján a salvadoriaknak csak a fele érezte úgy, hogy a tűzszünet sikeresen visszaszorította a bűnözést, szóval a javulás még nem jutott el odáig, hogy az emberek ténylegesen érezzék is. És 2014-ben aztán felborult a törékeny egyensúly. Salvador Sánchez Cerén, az akkori alelnök, ma már elnök 2014 januárjában hivatalosan is bejelentette a tűzszünet végét. A pokol elszabadult: ekkor kezdődött újra a gyilkolás a korábbinál is rettenetesebb mértékben.

Az InSight Crime nevű, a latin-amerikai és karibi térségbeli szervezett bűnözést kutató alapítvány szerint a március már rosszabb volt, mint bármelyik hónap a polgárháború 1992-es befejeződése óta, 481 gyilkosság történt. De a március is eltörpült az augusztushoz képest, amikor 907 emberrel végeztek. Ez az elmúlt két évtized legvéresebb hónapja volt El Salvadorban.

Lőfegyverrel ölnek

Korábbi becslések 10 és 30 százalék közé tették a salvadori gyilkosságok között a bandákhoz köthetőek arányát (az ENSZ-jelentésben például 16,8 százalék szerepelt), de a tűzszünet, majd a tűzszünet megszűnése utáni óriási kilengések a bűnügyi statisztikákban megmutatták, hogy ennél jóval nagyobb a súlyuk. Ehhez képest például a rablógyilkosságok arányát egész Amerikában csak körülbelül 5 százalékra tették az ENSZ-nél.

A bandaháborúkra jellemző az is, hogy El Salvadorban a gyilkosságok 62 százalékát lőfegyverrel követik el, 21 százalékát éles tárggyal (Magyarországon 2012-ben 7 százalék volt  a lőfegyveres gyilkosságok aránya).

Az Insight Crime szerint a tűzszünet egyik negatív hatása az volt, hogy a bandák rájöttek: a gyilkolászással politikai befolyást szerezhetnek maguknak, a gyilkolás szabadjára engedésével vagy megfékezésével megpróbálhatják sakkban tartani a kormányt. A Barrio 18 emberei júliusban erődemonstrációképp óriási közlekedési sztrájkot generáltak azzal, hogy megfenyegették a sofőröket, csatlakozzanak a sztrájkhoz, különben bajuk esik.

Voltak olyan hírek, írta a Huffington Post, hogy a kormány esetleg ismét próbálkozna az erőszak visszaszorításával, és megint egy újabb tűzszünet nyélbe ütésén ügyködnek. Erre abból lehetett következtetni, hogy november első három hetében a gyilkossági mutatók megint visszaestek. Az elnöki szóvivő ugyanakkor tagadta, hogy a kormány tárgyalt volna az ország bandáival, a csökkenést azzal magyarázta, hogy a rendőrségnek sikerült visszaszorítania a szervezett bűnözést. Ennél valószínűbb magyarázat lehet az is, hogy a bandavezérek meg akarták villantani: milyen remekül képesek megfékezni az erőszakot, ha akarják.

Az új év 35 ember meggyilkolásával kezdődött El Salvadorban.