Magdolna, Léna
17 °C
30 °C

Kamu lehetett, hogy Észak-Korea hidrogénbombát robbantott

2016.01.06. 22:52
A Fehér Ház és több atomszerkesztő sem biztos abban, hogy Észak-Korea csakugyan hidrogénbombát tesztelt volna. Ettől függetlenül valami robbant, ami akár hidrogént is tartalmazhatott, de nem feltétlenül kell hinnünk Kim Dzsongunnak, aki most leginkább azt szeretné, ha rá irányulna a figyelem, és tartanának tőle.

Észak-Korea az állami tévében tudatta lakosaival, hogy  végrehajtották első sikeres hidrogénbomba-kísérletüket szerdán – helyi idő szerint a délelőtti órákban – a robbantás erejét pedig még Magyarországon is érzékelni lehetett.

A North Korea News megkérdezte az egyik kutatószervezet témában illetékes szakemberét, Bruce Bennettet, aki kifejtette, hogy szkeptikus a hír valóságtartalmát illetően, szerinte sokkal bonyolultabb feladat hidrogénbombát előállítani, de még tesztelni is. Bennett a CNN-en is arról beszélt, hogy Kim Dzsongun bejelentéseit jobb kétkedve fogadni:

Láthatóan komoly nehézségei voltak a maghasadásos fegyver alapvető kezelésével is, ez pedig azt jelenti, hogy – hacsak nem kaptak külső segítséget –, aligha voltak képesek hidrogénbombát tesztelni.

Az értesülések hitelességét később a Fehér Ház is kétségbe vonta, és arról tájékoztattak, hogy további bizonyítékokat gyűjtenek az ügyről.

Az első elemzések, amelyeket végeztünk, nem állnak összhangban azzal az észak-koreai állítással, miszerint sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtottak végre

– idézte a Fehér Ház szóvivőjének szavait az MTI. Külügyminiszterük közben provokatívnak, illetve a nemzetközi békére súlyosan fenyegetőnek nevezte a kísérleti robbantást, védelmi miniszterük pedig dél-koreai kollégájával, Han Minkuval egyeztetett, akivel egyetértettek abban, hogy Észak-Korea provokációjának következményekkel kell járnia. A dél-koreai hírszerzés egyébként már nem sokkal az értesülések után arról írt, hogy korántsem biztos, hogy amit Észak-Korea felrobbantott, az valóban hidrogénbomba volt. Szerintük inkább olyan bomba lehetett, amihez némi hidrogént adtak hozzá. Az egyik dél-koreai kutató is úgy sejti, hogy valami olyasmit robbanthattak fel, ami félúton van az atom- és a hidrogénbomba között.

Miután hidrogén-izotópról van szó, azt mondhatják rá, hogy hidrogénbomba, de ez nem egy igazi magfúziós bomba, amely képes a több megatonnás robbanásra

– magyarázta Joe Cirincione atomszakértő is.

Az észak-koreai robbantás miatt Oroszország, India és a teljes Európai Unió – köztük Francois Hollande francia elnök és Philip Hammond brit külügyminiszter is – tiltakozott. Románia egyébként az atomcsendbizottság elnökeként jelezte aggodalmát, bár ők sem voltak meggyőződve arról, hogy tényleg valós-e a hír. Megszólalt még a NATO, valamint az ENSZ főtitkára is – utóbbi pedig egyértelműen atomstopra szólította fel Észak-Koreát.

Kína szintén elítélte a kísérletet: a Reuters szerint legalábbis a Hszinhua hírügynökség által írtak jól tükrözik Peking álláspontját. A hírügynökség arra figyelmeztetett, hogy a bombateszt szembemegy a nukleáris leszereléssel, az atomfegyverkezés felszámolásával. Úgy fogalmaztak, hogy "nemkívánatos és esztelen" minden olyan cselekedet, amely felboríthatja Északkelet-Ázsia stabilitását. Később Hua Csun-jung külügyi szóvivő amellett érvelt, hogy a teljes Koreai-félszigetet mentesíteni kell a nukleáris fegyverektől.

Ezt nem fogadhatjuk el, határozottan tiltakozunk ellene

– mondta Japán nevében Szuga Josihide kormányszóvivő is, aki arról is beszélt, hogy Washingtonnal, Moszkvával, Szöullal és Pekinggel is tárgyalnának a térség biztonsága érdekében. Ezt később miniszterelnökük, Abe Sindzó is megerősítette, aki szerint együtt kell működniük a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy Észak-Korea megfizesse a bombakísérlet árát.

Kim Dzsong Un egyébként tavaly év végén beszélt arról, hogy nem csupán atombombájuk, hanem hidrogénbombájuk is van. Az elemzők már akkor sem voltak egészen meggyőződve arról, hogy valóban igazat mond-e, nem pedig csupán a retorikai hadviselésének része az állítás.

Egy korábbi cikkünkben mi is arról írtunk, hogy Észak-Korea egyik célja, hogy

verbális eszközökkel magára irányítsa a világ figyelmét,

és közben jelezze: tartani kell tőle.

Akárhogy is van, Kínában, az észak-koreai határ menti területeken (amelyek a legközelebb estek a robbantás helyszínéhez) több város és település lakosait is evakuálták.