Gáspár
14 °C
30 °C

A Balkánra omolhat a menekültválság

2016-01-19T080027Z 2066071032 GF20000099030 RTRMADP 3 EUROPE-MIG
Szlovénia fél szemmel Ausztriára figyel, az osztrákok pedig a németek miatt készülnek a határaik lezárására a menekültek előtt. Senki sem akarja visszavenni a kitoloncoltakat, miközben már azok a migránsok is bajban vannak, akik Svédországba mennének. Törökországba és egyenesen az indulási országba küldhetik vissza charterjáratokkal a gazdasági bevándorlókat. Az EU nincs sehol, egyre több ország keres saját megoldást a krízis rendezésére.

Ausztriában szerdán tartanak menekültügyi csúcsot, hogy döntést hozzanak a határellenőrzés szigorításáról és a migránsok számának érzékelhető csökkentéséről. Ausztria várhatóan péntektől egyenként ellenőrzi a Szlovénia felől érkező menekülteket.  

Az osztrák belügyminiszter múlt heti bejelentése után a terveket Werner Faymann osztrák kancellár pontosította. Az osztrákok a következőkre készülnek:

  • Ideiglenesen hatályon kívül helyezik a schengeni megállapodást, azaz átmenetileg bevezetik a határellenőrzést (ezt Németország már tavaly megtette).
  • Minden menekültet ellenőriznek a határon.
  • Nem engedik be az országba a gazdasági menekülteket, és azokat sem, akik Svédországba vagy más európai országba szeretnének továbbutazni.
  • Az osztrák–szlovén határon csak azokat engedik át, akik Ausztriában akarnak benyújtani menedékjogot, illetve akiket Németország nem utasít vissza.

Az osztrák kancellár bejelentése szerint ezt a lépést a németekkel szoros összhangban határozták el. Németország ugyanis az utóbbi időben naponta 200-300 olyan menekültet fordít vissza Ausztriába, akik nem jogosultak menedékkérelem benyújtására (gazdasági menekültek), vagy akik például Svédországba akarnak továbbmenni.

Az Európába érkező menekültek általában Törökországból érkeznek az EU területére, végcéljuk általában Németország, illetve a skandináv országok. Az elmúlt hónapokban azonban egyre szűkülnek a lehetőségek, lassan zárulnak Európa kapui.

A görög parti őrség emberei egy csoport menekültet mentenek a hideg tengerből Agatoníszi szigete közelében
A görög parti őrség emberei egy csoport menekültet mentenek a hideg tengerből Agatoníszi szigete közelében
Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

A 9,8 milliós Svédország már novemberben bejelentette, hogy nem tud több menekültet befogadni. Norvégia is bekeményített: nemrég több ezer, biciklivel érkező menekültet küldött vissza Oroszországba. Németországban is politikai döntés született arról, hogy idén érezhetően csökkentik a befogadható menekültek számát, és felgyorsítják a menedékkérelemre nem jogosultak visszatoloncolását.

Ebbe a sorba illeszkedik most az osztrákok döntése, ami egyre inkább a schengeni övezet külső határára, Szlovéniára, illetve a balkáni országokra tolja a menekültek ellenőrzésének és szelektálásának feladatát. Az osztrák határellenőrzés megszigorítása miatt most félő, hogy tömegek torlódhatnak fel a szlovén–osztrák határon, és a Nyugat-Európába tartó balkáni menekültútvonalon.

Szlovénia előremenekül

Szlovéniában szerdán tart rendkívüli ülést a nemzetgyűlés az európai migrációs válság negatív hatásairól a jobboldali ellenzéki pártok kezdeményezésére. A konzervatív képviselők által előterjesztett javaslatcsomagban szerepel az is, hogy a szlovén kormány zárkózzon el a célországokban kiutasított migránsok visszafogadásától, amire a dublini rendelet kötelezhetné Ljubljanát. Az Egyesült Baloldal (ZL) frakciója pedig arról akar vitázni, hogy bontsák el a kerítést a szlovén–horvát határról. A Ljubljana Delo napilap megrendelésére készült reprezentatív kutatás muníciót ad ehhez: a 600 megkérdezett 52 százaléka lebontaná a kerítést, és csak 40 százalékuk tartja jó ötletnek a felépítését.

Miro Cerar kormányfő egyelőre nem kommentálta a felvetéseket. Nem valószínű, hogy a miniszterelnök változtatott a korábbi álláspontján. Támogatja a menekültek továbbengedését, amíg Ausztria fogadja őket. De Cerar maga kezdeményezte azt is, hogy az ország déli határán gyodás műszaki akadály épüljön. 

A bezáruló Balkán

A menekültválság szeptember közepén, a magyar határzár után érte el Horvátországot és Szlovéniát. A két ország azóta készül B-tervvel arra az esetre, ha elpárologna az osztrákok és a németek befogadási hajlandósága, és a szlovén határ lenne a legnyugatibb pont, ameddig a menedékkérők mehetnének. Amíg Horvátországot lekötötte a több mint két hónapig tartó kormányalakítási huzavona a középutas, bal-, illetve jobboldali pártok között, a ljubljanai vezetés kerítésépítésbe kezdett.

Menekültek az osztrák-szlovén határon
Menekültek az osztrák-szlovén határon
Fotó: Joe Klamar / AFP

A félelmük nem volt alaptalan, Ausztria október közepén – hivatalosan azért, hogy könnyebb legyen a menekültek regisztrációja – a déli határain kerítésépítésbe kezdett. A macedón sajtó úgy tudja, Bécs október végén arra kérte a görög vezetést, hogy lassítson a migránshullámon. Szlovénia ekkor elébe ment a problémának: a horvátokkal, a szerbekkel és a macedónokkal egyeztetve elállt a gazdasági bevándorlók befogadásától. November 19-től Macedóniába már csak a szírek, irakiak és afgánok léphetnek be, ők is csak görög menekülttáborokban kiállított érvényes papírokkal.

Szlovénia legnagyobb problémája az, hogy a horvát oldalról gyorsabban jönnek a migránsok, mint ahogy Ausztria átvenné őket a másik oldalon. Míg az osztrákokkal abban állapodtak meg, hogy 4-5000 migránst küldenek tovább, addig Horvátországból nem egyszer 6-7000 is érkezett egy nap alatt. A gazdasági bevándorlókra bevezetett szigorítástól azt várták, hogy 40 százalékkal csökken majd a menedékkérők száma, de nem így lett. A számok ugyan visszaestek, csak ebben nagyobb szerepe volt a télnek és a rossz időjárásnak. A macedón–görög határon mégis néhány hét alatt több ezer gazdasági bevándorlónak kategorizált ember torlódott fel. Többségük éppen a németek által emlegetett marokkói és algériai.

Kemény osztrák kritika az EU-nak

Tavaly ősszel épp Németország és Ausztria volt az, ami többször élesen felszólította a magyar kormányt, hogy ne tegyen önálló, nemzeti intézkedéseket menekültügyben, hanem illeszkedjen –az akkor sem egészen látható – közös európai megoldáshoz. Az osztrákok mostani döntése éles kritika Brüsszelnek, és komoly fordulatot jelent az eddig európai megoldásban gondolkodó osztrák és német politikában.

Maga az osztrák kancellár mondta azt a hétvégén adott interjújában, hogy „ha az EU nem képes garantálni a külső határok biztonságát, akkor Schengen egésze kérdőjeleződik meg. Akkor minden országnak magának kell ellenőriznie saját nemzeti határait.” A kancellár szerint amíg az EU külső határain nincsenek meg a menekülteket ellenőrző és elosztó hotspotok, csak ilyen szükségmegoldások lehetségesek. 

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint látható, hogy az EU külső határainak védelme a görög határon nem működik. Görögország pedig nagyon kevés hajlandóságot mutat arra, hogy ehhez bármilyen segítséget fogadjon el. Kurz szerint ha nincs európai válasz, néhány állam koordinált nemzeti intézkedésére van szükség. A néppárti Kurz még megjegyezte: sem a menekültek meghívása, sem a menekültek ünnepélyes fogadása nem a megfelelő válasz a menekültválságra.

Menekültek melegednek egy pohár tea mellett a regisztrációs ponton a görög Szamosz-szigeten
Menekültek melegednek egy pohár tea mellett a regisztrációs ponton a görög Szamosz-szigeten
Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

Berlin jelzése a balkániaknak

A nemzeti intézkedések sorába illeszkedik a németek legújabb terve is. Angela Merkel német kancellár Horst Seehofer bajor tartományi kormányfővel közösen az észak-afrikai, elsősorban algériai és marokkói menekültek gyors kitoloncolását készíti elő. Mindkét országot biztonságos országgá akarják minősíteni, ami lehetővé tenné a gyorsított eljárással végrehajtott kitoloncolásokat.

Ezzel kapcsolatban Sigmar Gabriel német alkancellár, a német szociáldemokraták vezetője is keményen fogalmazott. A politikus azt mondta: Németország csak abban az esetben kész gazdasági segítséget nyújtani ezeknek az országoknak, ha visszaengedi az Európából kitoloncolt menekülteket. A politikus szerint az ugyanis nem járható út, hogy ezek az országok csak a gazdasági segítséget fogadják el, de saját polgáraikat nem veszik vissza. A Welt am Sonntag vasárnap azt írta: ehhez illeszkedve – Berlin diszkrét jelzésére – a balkáni országok is elkezdték kiterjeszteni a visszafordítandó menekültek körét az algériai és marokkói állampolgárokra, azaz őket már nem engedik eljutni Ausztriáig sem.

A már ott lévőket pedig visszatoloncolják, de ez lassan halad, holott különgéppel küldenék őket vissza. Viszont sok menedékkérő elégeti a papírjait, amikor Európába érkezik, hogy szírnek mondhassa magát.  „Nemcsak a kiutasítóknak kell meggyőződniük az érintett személyek állampolgárságáról, hanem nekünk is” – indokolta meg az eljárás lassúságát Abdelmalek Sellal, Algéria miniszterelnöke, mikor a múlt héten Angela Merkel német kancellárnál járt.

A nemzeti intézkedések, a határőrizet szigorítása, a menekültek feltartóztatása nem csupán kényszerű lépések a szükséghelyzetben. Mivel minden ilyennek tovagyűrűző hatása van, ez jelzés is lehet a többi európai országnak. Edmund Stoiber korábbi bajor miniszterelnök a Süddeutschen Zeitungnak azt mondta: mindez nem elég, teljesen le kellene zárni az osztrák–német határt. Ez az egyetlen módja annak, hogy a többi európai országot végre rábírják valamilyen közös megoldásra.

Kiutasított menekültek, vissza a feladónak

Az Európai Unió határvédelmi szervére, a Frontexre hárulhatnak a kitoloncolások, ha a nyugat-balkáni migrációs út országai elzárkóznak a kiutasítottak visszavételétől. A szervezet számára nem lesz ismeretlen a feladat: 2004-ben indították a Joint return operations (JRO) nevű programjuk. Ennek lényege, hogy különgéppel visszaszállítják az indulási országukba azokat, akik nem kapnak menekültstátuszt az EU-n belül.

Menekültek gyalogolnak az éjszakában a macedón-szerb határon Miratovácnál
Menekültek gyalogolnak az éjszakában a macedón-szerb határon Miratovácnál
Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP

Az eljárás során a kitoloncoltakat vagy egyenesen az indulási országukba, vagy a legközelebbi biztonságos állam területére utaztatják vissza. A november végi EU–török egyezség miatt a legvalószínűbb, hogy Törökországban kötnek ki az elutasított szír és iraki menedékkérők.

A november végi megállapodás szerint az EU 3 milliárd euróval támogatja Törökországot, ha visszatartja a bevándorlókat. A pénzt Törökország arra kapja, hogy javítson a már ott lévő menedékkérők életkörülményein. Ankara azt is vállalta, hogy az EU kapuőre lesz, és feltartja a menekültáradatot. Bár a németek külön kérték, hogy ne lökjenek vissza senkit a háborúba, a gyakorlatban Törökország százával toloncolja vissza az embereket a polgárháború sújtotta Szíriába.