A menekültekre borul a balkáni dominó

A helyzet jobb megértéséhez az Európába irányuló menekültáradatot most hasonlítsuk egy sok országon áthaladó, áradó folyóhoz. Ha egyik ország úgy dönt, gátat épít, amiatt a többi országnak is lépnie kell, különben az ő területüket önti el az ár. A menekültválságban az első “terelőgátat” Magyarország építette meg a déli határon felhúzott kerítéssel. Ezzel a balkáni menekültútvonalat Horvátországon és Szlovénián át Ausztria déli határára irányította át.

Szerdán Ausztria épített egy új gátat, miután bejelentette: idén már csak 37 500 menekültet tud befogadni, azaz kevesebb mint felét a tavalyi számnak (2015-ben 85 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában). Az elkövetkező három évre is kijelölték a pályát. Eszerint a jövőben sem fognak ennél több menekültet befogadni: 2017-ben 35 ezret, 2018-ban 30 ezret, 2019-ben pedig már csak 25 ezret.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter szerint az idei 37500-as keretet már a nyáron elérhetik. Az osztrák APA hírügynökség szerint azt még uniós szakértőknek és alkotmányjogászoknak kell tisztázniuk, hogy egyáltalán lehetséges-e ilyen felső határt szabni.

A németek még hisznek Európában

Németországban hónapok óta sürgetik, hogy a menekültáradat megállítására a kormány adjon valamilyen erős üzenetet: vagy azt, hogy teljesen lezárják a határokat, vagy azt, hogy meghatároznak egy felső határt a befogadható menekültek számáról.

Angela Merkel német kancellár szerdán is elutasította a kereszténydemokraták testvérpártjának számító Német Keresztényszociális Unió (CSU) követelését a határ lezárásáról, és nem akarta kommentálni az osztrákok döntését sem. Csak annyit mondott, hogy közös európai megoldással kell csökkenteni a menekültek számát. Bár a német kormány továbbra sem tett menekülteket elriasztó jelzéseket, az elmúlt hónapokban több eszközzel is igyekezett csökkenteni a menekültek számát.

Ausztria új határmenedzsment-rendszere

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a menekültválság igenis európai ügy, hogy az osztrákok mostani lépése is már csak reakció a németek lépéseire, akik pedig a svéd kormány novemberi bejelentésére  reagáltak.

Svédország novemberben tette le a fegyvert: megtelt, nem képes több menekültet befogadni, ebben az ügyben így is erőn felül teljesített. A németek azóta már eleve nem engedik be az osztrák-német határon azokat a menekülteket, akik Svédországba szeretnének eljutni. Naponta így 200-300 embert küldenek vissza Ausztriába. Várhatóan péntektől már az osztrákok is csak azokat a migránsokat engedik be, akik Ausztriában akarnak benyújtani menedékkérelmet, vagy akiket Németország várhatóan még befogad. A nem háborús övezetből érkező, csak Nyugaton jobb életet remélő gazdasági menekültek számára lezárták a határt.

A spielfeldi osztrák-szlovén határátkelőnél már meg is kezdődött az új “határmenedzsment rendszer" (ők így nevezik) próbaüzeme: az érkező menekülteket egyenként ellenőrzik és regisztrálják az osztrákok. Minden egyes esetben megvizsgálják, hogy az érkező menekült beengedhető-e Ausztriába vagy visszaküldik Szlovéniába. A tervek szerint februártól a menekültek csakis a spielfeldi határátkelőnél jelentkezhetnek, hogy ügyüket elbírálják.

A döntés láncreakciót indított el a balkáni országokban is.

Szlovénia csütörtökön dönt

Szlovénia alkalmazkodik az osztrák hatóságok elvárásaihoz, ahogyan eddig is együttműködtünk Ausztriával a menekültek fogadásával kapcsolatban – mondta el Vesna Györkös Žnidar belügyminiszter a 24ur.com -nak. A tárcavezető pedig további egyeztetéseket folytatna Béccsel a visszairányított menekültek befogadásáról.

A szlovén nemzetgyűlés csütörtökön dönt arról, hogy milyen változások – esetlegesen szigorítások – lesznek az ország migrációs politikájában. Karl Erjavec külügyminiszter szerint lehetséges intézkedés, hogy Ljubljana kevesebb menedékkérőt vesz át Horvátországtól a jövőben – írja a Vecernji.hr.

A határokon hamarosan életbe léphetnek az új osztrák intézkedések. A szlovén hatóságok viszont már szerdán is megkérdezhetik a Horvátországból érkezőktől, hogy mi a célországuk, holott az új intézkedések csak februártól lépnek életbe.

Korábbi lapértesülések szerint Bécs már tavaly október végén arra kérte a görög vezetést, hogy lassítson a migránshullámon. Szlovénia ekkor elébe ment a problémának: a horvátokkal, a szerbekkel és a macedónokkal egyeztetve elállt a gazdasági bevándorlók befogadásától.

Horvátország: ellenőrzik a célországot

„A hatóságok ezentúl már a belépéskor rögzíteni fogják a migránsokkal kapcsolatban azt, hogy Németországba vagy Ausztriába akarnak-e letelepülni. Alkalmazkodunk az osztrák szigorításhoz” – mondta el Ranko Ostojić horvát belügyminiszter. Követik a szlovén mintát abban is, hogy amint az osztrák szigorítások életbe lépnek, úgy a horvát hatóságok is bevezetik azokat a szerb határszakaszon. A rendvédelmi szervek csütörtökön tanácskoznak az új helyzetről.

Szerbia: csak az Ausztriába és Németországba tartókat engedik át

Szerbia szerdától csak azokat a menekülteket engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kérnek menedékjogot, jelentette a Tanjug Aleksandar Vulin szerb szociális ügyi miniszterre hivatkozva. Vulin szerint azok, akik máshová szeretnének jutni, vagy máshol kérnének menedéket, szerdától sem Horvátországon, sem Szlovénián nem haladhatnak át, ezért a szerb kormánynak is hasonló intézkedést kellett hoznia. A macedón–szerb határon a regisztrációkor minden migránsnak meg kell adnia ezentúl a kívánt célországot is – eddig ilyen feltétel nem volt.

Ellenőrizni azonban nem tudják, hogy akik állításuk szerint Ausztriában vagy Németországban kérnének menedéket, valóban ezekbe az országba akarnak-e eljutni, mondta szerda délután Csikós László szociálisügyi államtitkár az MTI-nek telefonon. Szerinte ha a migránsok eljutnak Németországba, és mégsem akarnak ott megállni, arra a német hatóságoknak kell majd valamilyen megoldást találniuk.

„Láncreakciót indít el a Balkánon az osztrák szigorítás, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell” – mondta el Ivica Dacic szerb külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján , az akkor még csak terv szinten előkerülő osztrák intézkedések kapcsán. Dacic azt is közölte, hogy megfelelő válaszlépéseket fognak tenni, ha Horvátország, Szlovénia és Ausztria egyoldalúan úgy döntene, hogy Szerbiába küldi vissza a migránsokat.

„Nem fogadjuk a visszafordított embereket, ha egyszer elhagyták Szerbia területét” – mondta el a külügyminiszter. Dacic reméli, hogy az Európai Unió megnyugtató választ talál majd arra, hogy Szerbiát ne biztonságos harmadik országként kezeljék, és ne ráhárítsák a teljes balkáni menekültáradatot.

Macedónia “közlekedési nehézségek” miatt zárja le a görög határt

A macedón belügyminisztérium szerdán bejelentette: ideiglenesen lezárja a görög-macedón határt a menekültek előtt.  Emiatt több száz migráns rekedt görög területen. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert Szlovénia a balkáni menekültútvonalon lévő országokat arról értesítette, hogy egy szlovén vasúti szakaszon közlekedési fennakadások vannak.

A szlovének kezdeményezésére Macedónia már november 19-től csak a szír, iraki és afgán menekülteket engedi át a határain, őket is csak görög menekülttáborokban kiállított érvényes papírokkal.

Szijjártó Péter külügyminiszter közleményében reagált a macedón határlezárásra, szerinte egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a schengeni zóna déli határa Görögország északi határára tevődjék át. Szerinte mindez törvényszerű következménye annak, hogy Görögország továbbra sem veszi ki a részét a schengeni kötelezettségekből. Szijjártó csütörtökön Bulgáriában tárgyal Daniel Mitov külügyminiszterrel, a találkozón ez a kérdés is szóba kerül majd.