Kinga, Kincső
19 °C
32 °C

Valószínűleg Putyin hagyta jóvá Litvinyenko meggyilkolását

2016.01.21. 10:58 Módosítva: 2016-01-21 18:04:12

A volt orosz titkosszolga, Alekszandr Litvinyenko halálát vizsgáló londoni bíró, Robert Owen csütörtökön kijelentette: a 2006-os gyilkosságot az egyik orosz titkosszolgálat, az FSZB két ügynöke követte el és „valószínűleg” Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá. Owen csütörtökön tette közzé az erről szóló 300 oldalas jelentést.

A jelentés konkrétan nem mondja meg, hogy milyen szinten folyt bele az elnök az akcióba, de nevének puszta megemlítése is rossz hatással lehet az amúgy sem felhőtlen brit–orosz és általában az orosz–nyugati kapcsolatokra.

Az orosz külügyminisztérium szerint a jelentés átpolitizált. A minisztérium szóvivője, Marija Zaharova ugyanakkor időt kért, hogy a jelentés pontos megismerése után adjon Moszkva pontosabb értékelést.

Egy nappal korábban az elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov még azt mondta, a Kremlt nem érdeklik a brit nyomozás eredményei Litvinyenko ügyében.

A bíró elmondta: Litvinyenkót két orosz kormányzati ügynök (értsd: titkosszolga), Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun ölte meg, polóniumot csempészve teájába, amikor Londonban találkoztak.

Az Oroszországban élő Lugovoj a Reuters szerint abszurdnak nevezte a londoni bíróság vizsgálatának eredményét. 

A bíróság szerint Litvinyenko – az FSZB egykori alezredese – nagyon zavarta a Kremlt, mivel a volt titkosszolga folyamatosan támadta Putyint. 1998-ban három, maszkban mellette lévő társával rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be arról az, hogy a titkosszolgálat azzal bízta meg egy évvel korábban, hogy tegye el láb alól Borisz Berezovszkijt, akit akkoriban a Kreml legbefolyásosabb oligarchájaként tartottak számon, és aki akkor az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának volt a helyettes vezetője.

Putyin a sajtótájékoztató idején négy hónapja vezette az FSZB-t – tehát a Berezovszkij elleni megbízás idején még nem. Tíz hónappal később már orosz kormányfő, rá fél évre már orosz elnök volt.

Berezovszkij 2001-ben, Litvinyenko egy évvel korábban ment Londonba, ahol politikai menedékjogot kért. Oroszországban előzetes letartóztatásából engedték ki nem sokkal korábban, az ország elhagyásának tilalmával. Szökésében minden bizonnyal Berezovszkij segítette.

Londonban írt és a titkosszolgálatnak dolgozott

Litvinyenkó a moszkvai politikával foglalkozó újságíróként és íróként működött Londonban. Egyesek szerint együttműködött az angol titkosszolgálattal, az MI6-tal, ahol az orosz szervezett bűnözésre specializálódott.

Putyin megvádolása nem várt erősségű következtetése a vizsgálatnak, jegyzi meg a BBC biztonságpolitikai szakértője. A megállapítás, miszerint Litvinyenkót az orosz állam utasítására, ellenzékisége miatt ölték meg, lépéskényszerbe helyezheti a brit kormányt. Ez nem a legjobbkor jön, tekintve hogy a brit és az orosz haderőnek esetleg együtt kell működnie Szíriában. 

Nincs váratlan fordulat

A londoni bíró kijelentése nem jelent változást Litvinyenko halálának brit megítélésében. London eddig is egyértelműen Kovtunt és Lugovojt vádolta a gyilkossággal. Nagy-Britannia kiadatását is követelte Lugovojnak 2007-ben, amit Moszkva – orosz állampolgárokról lévén szó – megtagadott. A konfliktus négy-négy orosz és brit diplomata kölcsönös kiutasításához vezetett.

Az akkor Németországban élő Kovtunnal szemben is felmerült a gyanú, az ellene indított németországi nyomozást azonban végül vádemelés nélkül lezárták. Nagy-Britannia azonban 2012-ben, hat évvel Litvinyenko halála után nemzetközi körözést kért ellene.

2006-ban őt az orosz nyomozók jelenlétében tanúként kihallgatta Moszkvában a Scotland Yard. Nem sokkal ezután kórházba került. Később az orosz hatóság is elismerte, hogy radioaktív anyag okozta a rosszullétet. 2007-ben azonban a némileg megkopaszodott, lefogyott Kovtun ismét megjelent a nyilvánosság előtt. Jelenleg Oroszországban él.

Lugovoj Oroszországban képviselői mandátumot is nyert a kvázi ellenzéki, a Kremlhez azonban maximálisan lojális, populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demorata Párt (LDPR) színeiben, így mentességet is élvez.

Lugovoj és Kovtun tagadják, hogy közük lenne Litvinyenko halálához.

Putyin szerepe sem új, Litvinyenko a halálos ágyán szintén az orosz elnököt nevezte meg a gyilkosság megrendelőjeként.

A BBC-nek Tony Brenton, volt moszkvai brit nagykövet is azt nyilatkozta, bizonyos benne, hogy nem kerültek elő új bizonyítékok a gyilkossággal kapcsolatban.

Alekszandr Litvinyenko az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alezredese volt, amikor Londonba dezertált. 2006 novemberében a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában.

Az egykori titkosszolga – akiről novemberben az orosz NTV tévéfilmsorozatot mutatott be – könyvet is írt arról, hogy az FSZB terrorakcióknak álcázott robbantásokkal próbálja meg visszaszerezni – végül sikeresen – a hatalmat. Litvinyenko Putyint és az FSZB-t vádolta a 1999 szeptemberében, két hét alatt végrehajtott bujnakszki, moszkvai és volgodonszki, összesen 307 ember életét követelő lakóházrobbantásokkal, amelyek apropóként szolgáltak a második csecsen háború megindításához.

A történetről bővebben itt olvashat.