Emil, Csanád
15 °C
30 °C

Ukrán elitkatonák indulhatnak az Iszlám Állam ellen

K EPA20160107092
2016.02.01. 11:41
Ukrajna felajánlotta az amerikai védelmi miniszternek, hogy katonákat küld Szíriába az Iszlám Állam ellen. Csakhogy az iszlám terrorállam elleni harc könnyen a helyi orosz kontingenssel való összecsapásba fordulhat át.

Mintha nem lenne amúgy is hiperbonyolult a szíriai konfliktus: most megnyílt annak lehetősége, hogy még az ukrán-orosz konfliktust is sikerülhet a térségbe exportálni.

Az ukrán védelmi minisztérium ugyanis kidolgozott egy tervezetet a héten Kijevbe látogató Ashton Carter védelmi miniszter számára, melyben a kormány felajánlja: kész katonákat küldeni Szíriába az Iszlám Állam elleni harchoz. A tervezet részletei nem ismertek, de több illetékes is elismerte az Independentnek, hogy valóban létezik.

Petro Porosenko államfő igyekszik kedvében járni a kormányát katonai eszközökkel is bőkezűen támogató Egyesült Államoknak, és tudja, hogy Ashton Carter elsősorban az IS elleni katonai támogatás miatt kilincsel több európai országban, így Ukrajnában is.

Az amerikaiak pont egy szárazföldi kontingensre vonatkozó ígéretnek örülnének a legjobban. Jelenleg ugyanis az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció túlnyomórészt légicsapásokkal próbálja megtörni a terrorállamot, a szárazföldi offenzívában egyedül a szíriai és iraki kurdokkal, illetve az iraki hadsereggel számolhatnak. Ahogy arról írtunk, bár az elmúlt hónapokban mindkét erő aratott sikereket, teljesítményük mégis igen kiszámíthatatlan. Ráadásul a szárazföldi erőfeszítések az elmúlt hónapokban kizárólag az IS iraki területeire fókuszáltak, Szíriában a polgárháború teljesen leköti az amerikai szövetségeseket (a kurd PYD/YPG-t pedig a törökök kötik le)

És bár a szövetséges légitámadásokat kiegészíti néhány, különleges egységek által végrehajtott akció, de Rakka vagy Moszul elfoglalásához több kell majd. Az ukrán hadsereg legalább 7000, a különleges erők kötelékébe tartozó katonával rendelkezik, de ezek jelentős része minden bizonnyal az alacsony intenzitással, de jelenleg is zajló kelet-ukrajnai harcokban van lekötve.

A probléma csak az, hogy Szíriában az oroszok is nagy elánnal harcolnak - részben az Iszlám Állam, részben pedig Aszad elnök ellenzéke ellen. Az Independentnek nyilatkozó ukrán illetékesek szerint a tervezet nem rejti véka alá annak lehetőségét sem, hogy a két kontingens között lehetnek súrlódások:

Egy csomó forgatókönyvet kidolgoztunk, hogyan támogathatnánk katonákkal az IS elleni harcot. De ez akár az oroszokkal való összecsapást is maga után vonhatja.

Az ukrán vezérkar és a politikai vezetés azzal is tisztában van, hogy Európában nem lesz népszerű kezdeményezésük, hiszen a menekültválság csapdájába került kontinensen többen is a Putyinnal való kiegyezésen gondolkoznak - annak ellenére, hogy Oroszország valójában a menekültválság fenntartásában és nem megoldásában érdekelt. A brit lap ukrán vezérkari forrása szerint

Brüsszelben bizonyára sok NATO-illetékes tördeli majd a kezét idegességében.

Az biztos, hogy egy NATO-tagállam nem fog túl sokat idegeskedni a felajánlás miatt. Ez az állam Törökország, mely az oroszokkal való szíriai konfliktusa miatt egye szorosabbra fonja kapcsolatait Ukrajnában. Az amerikaiaknak tett felajánlás előtt pár nappal Isztambulban tárgyalt Pavlo Klimkin ukrán és Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter, és a megbeszélések egyértelműen egy Oroszország elleni szövetség irányába mutattak. Klimin a kelet-ukrajnai orosz intervenció mellett a szíriai beavatkozást is élesen elítélte:

Oroszország Ukrajnában és Szíriában is a globális biztonságot veszélyeztető tényezőként van jelen.

A török hatalmi érdekeket elsősorban a szíriai orosz beavatkozás sérti, de mostanában Erdoganéknak sikerült felfedezniük egy újabb frontot: a krími tatárok ügyét is. Törökország ugyanis a muszlim vallású és türk népcsoportba tartozó közösség patrónusának tartja magát. Részben etnikai alapon, részben pedig az Oszmán birodalmi időket felidézve, amikor a krími tatárok a szultánok vazallusaiként dúlták Lengyelországot, Erdélyt és a Magyar Királyságot. A tatárok felkarolása értelemszerűen a 2014 óta tartó krími orosz uralom fellazítására is irányul, ami egybecseng az ukrán érdekekkel.