Assange feladhatja magát a briteknél

Pénteken kisétál Ecuador londoni nagykövetségéről Julian Assange és hagyja, hogy letartóztassa a brit rendőrség, ha a Nagy-Britanniával és Svédországgal szemben az ENSZ-hez benyújtott keresetét elutasítja a a világszervezet – írta a BBC.

A Wikileaks 44 éves alapítója 2012 nyara óta nem tette ki a lábát az ecuadori nagykövetségről, ahol menedékjogot kapott, miután svéd kérésre nemzetközi körözés alapján őrizetbe vették Londonban. Az ausztrál állampolgárságú férfit Svédország nemi erőszak vádjával körözi, két volt munkatársnőjének vallomása alapján.

Assange attól tartva menekült a dél-amerikai ország londoni képviseletére, hogy Svédország kiadná őt az Egyesült Államoknak, ahol a több százezer kiszivárogtatott bizalmas dokumentum közzététele miatt akár halálra is ítélhetnék.

Assange szerint nincs értelme tovább maradnia, ha az ENSZ megbízott csoportja elutasítja keresetét, amelyben azt igyekszik elismertetni, hogy jogszerűtlenül sodorták őt abba a helyzetbe a hatóságok, hogy menekültként kelljen élnie a nagykövetségen, megfosztva így alapvető jogaitól van megfosztva.

„Ha az ENSZ-ben holnap veszítek, Nagy.Britannia és Svédország ellen, akkor péntek éjfélkor elhagyom a nagykövetséget és tudomásul veszem, hogy a brit rendőrség letartóztat, mivel ezután már nincs esélyem további fellebbezésekre” – közölte Assange.

De pénteken akkor is elhagyja a nagykövetséget, ha az ENSZ mégis a javára ítélne. Úgy véli, ekkor joggal számíthat rá, hogy visszakapja útlevelét és megszűnnek a letartóztatási kísérletek, hiszen az ENSZ pozitív döntése azt jelentené hogy a két ország jogalap nélkül akarja őt elfogni.

Nagy-Britannia eddig 12,6 millió fontot költött Assange elfogására, beleértve a nagykövetség körüli folyamatos járőrözést, amelyet arra az esetre tartottak fenn, ha Assange váratlanul kilépett volna az épületből.

Svédország hivatalosan nem emelt vádat Assange ellen, de ennek formai oka van: a svéd törvények szerint ehhez előbb ki kellene hallgatni a gyanúsítottat.