Adalbert
6 °C
22 °C

A franciák is módosíthatják az alkotmányt a terrorveszély miatt

2016.02.10. 18:20

Elfogadta a francia nemzetgyűlés szerdán a terrorveszély miatt kezdeményezett alkotmánymódosítást, amely miatt januárban lemondott Christiane Taubira volt igazságügyi miniszter.

A november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszul François Hollande államfő által kezdeményezett reform két fő javaslata az volt, hogy

  • a rendkívüli állapotot szabályozzák az az alkotmányban, 
  • és hogy a terrorizmusért elítélt franciákat bizonyos körülmények között meg lehessen fosztani a francia állampolgárságuktól.

Az 577 tagú alsóházban 317 képviselő támogatta az alkotmányreformot, 199-en szavaztak ellene, 51-en pedig tartózkodtak.

A jobboldali többségű szenátus elé márciusban kerül a szöveg, az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására lesz szükség, ami egyelőre a második passzus okozta megosztottság miatt bizonytalan.

A Le Figaro beszámolója szerint a mostani szavazáson a módosítás mellett voksolt a szocialisták többsége (ez Hollande pártja) mellett, a Nicolas Sarkozy-féle Republikánusok többsége is. Ugyanakkor a szocialisták egy része a módosítás ellen szavazott.

Manuel Valls miniszterelnök elégedettségének adott hangot a nemzetgyűlési szavazás után, és úgy vélte, hogy a reformot a kongresszus többsége, azaz a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése is el fogja fogadni. A voksolás előtt a miniszterelnök arra figyelmeztette a kormánypárti képviselőket, hogy ha nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást "nehéz helyzetbe hozzák a kormányt és kisebbségbe taszítják a köztársasági elnököt".

A baloldal megosztott

Jóllehet a reformot támogató szocialisták többségben vannak, a kormánypárti baloldalt továbbra is megosztja a második passzus, Bernard Accoyer, a nemzetgyűlés korábbi jobboldali elnöke szerint pedig "elérhetetlen cél" a háromötödös többség megszerzése. 

Bírálói szerint minden ilyen törvény eleve megbélyegezheti a kettős állampolgársággal rendelkező franciákat, így például az afrikai volt francia gyarmatokról származókat. A nemzetközi jog szerint pedig egyetlen állam sem teheti hontalanná saját polgárait.

Az alkotmánymódosítás első passzusa a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik. A jelenlegi érvényben lévő, 1955-ben elfogadott és tavaly novemberben szigorított törvényhez hasonlóan a maximálisan 12 napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, és csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg. 

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.