Mihály
10 °C
25 °C

Orbán szerint ideje a második védvonalról beszélni

2016.02.15. 19:26
Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország, amelyek miniszterelnökei hétfőn Prágában közös nyilatkozatot fogadtak el a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Orbán Viktor szerint második védvonalra van szükség, mert az EU és Törökország megállapodása nem működik a gyakorlatban: a B-terv Bulgária és Macedónia határainak biztosítását jelentené, amihez Magyarország bármilyen segítséget hajlandó megadni. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb Szlovéniában jelentette ki: kerítést kell építeni Macedóniában és Bulgáriában is. Ez az elképzelés ellentétes Angela Merkel elképzelésével, aki közös, európai álláspontot látna szívesen, és a törökökkel kötött megállapodás betartását. A tanácskozásra Bulgária és Macedónia is meghívást kapott.

Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő a Prágai Nyilatkozatban óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban, írja az MTI. Emellett hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a tagság iránt érdeklődő országok számára. A kormányfők szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozásával Európa egyesült. 

Ennek tudatában készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását.

„Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk” – szól a nyilatkozat.

A tanácskozáson a fő téma a migráció és Nagy-Britannia reformkövetelései voltak, a macedón elnök és a bolgár kormányfő is meghívást kapott. Leginkább azért, mert szóba került a B-terv, azaz a „második védvonal” is, ami arra lenne hivatott, hogy megvédje Európát az újabb migrációs hullámtól Bulgária és Macedónia déli határán.

Orbán szerint az első védvonal nem működik, B-terv kell

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, korábban azt hitte, a visegrádi együttműködés az uniós tagság elnyerésével teljesítette szerepét – de most, ha "egyenlő partnerek, elismert szereplők" szeretnénk lenni az EU-ban, újra nagyobb szükség van rá, mint valaha. Kifejtette, nagyot fordult a világ 1991 óta, mert most a "a V4-ek adják az európai gazdasági növekedés motorját", egyben védik az Uniót az Ukrajnából potenciálisan elinduló menekültáradattól.

Amit eddig csináltunk Európában, az megbukott, abból baj lett, terrorizmus, erőszak és félelem.

– mondta Orbán, aki szerint meg kell állítani és kontroll alatt tartani a migrációs áradatot, kifejtve: nagyon örülne, ha az első védelmi vonal beválna, és sikerülne az EU és Törökország megállapodását betartani. Szerinte azonban az utóbbi idők történéseinek fényében ez nem működik a gyakorlatban. Ezért egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélni. Ez Orbán szerint ma is van: schengeni határokból áll. A jövő és az előttünk álló EU-csúcs nagy kérdése, hogy Törökország és a schengeni határok között szükség van-e egy védelmi vonalra (Görögország északi határán). Kiemelte, Magyarország rendelkezésre bocsátja minden szükséges eszközét (pénzeszközeit, katonai erejét, technikai eszközeit, határvédelmi kapacitását) azoknak, akik enek megépítésében részt vennének. Szerinte 38,5 millió ember indulhat még útnak Európa felé.

Bohuslav Sobotka elmondta: a V4-es formáció nyitott, lehetővé teszi, hogy a visegrádi országok partnereiket, mint ezúttal a macedón elnököt és a bolgár kormányfőt, bevonják tanácskozásaikba. Kiemelte: a visegrádi országok támogatják a migrációs válság együttes megoldását, hiszen egyedül a probléma nem kezelhető. Realisztikus megoldás mellett emelt szót, melynek fontos része a Törökországgal kötött megállapodás betartása.

Emellett fontos, folytatta, hogy Görögország mindenben tartsa be a schengeni szabályozást. Felszólalt emellett úgy a közös határvédelem, mint az embercsempészek elleni harc mellett. Közösen kell megvédenünk az EU közös határait, sokkal erősebb együttműködésre van szükség a határvédelemben és a hírszerzésben, mondta.

Szydlo: A B-terv nem irányul senki ellen

Nem érdeke senkinek, hogy Görögország egyedül viselje a terhet, fogalmazott Gjorge Ivanov macedón elnök, de hozzátette: nem fogadják el az őket terhelő egyoldalú megoldásokat sem. Úgy fogunk cselekedni, ahogy mások is a migránsútvonal mentén, mondta. Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint a csúcstalálkozó nem Görögország ellen irányult, bár a görögöknek "össze kell szedniük magukat, és meg kell felelniük a vállalásaiknak". Korábban keményebben ellenezte a tervet, azt mondta a tanácskozás előtt: Bulgária alapvetően nem támogatja, hogy Görögországot elszigeteljék és karanténná alakítsák át a menekültek számára.

Beata Szydlo lengyel kormányfő elmondta: Európának józan és észszerű megoldásokért kiáltó problémákra kell megoldást találnia. A megoldás részeként foglalkozni kell a Líbiában, Szíriában, Irakban és Afrika szarván kibontakozó konfliktusokkal; harmadik országok, mint Ankara bevonására is szükség van egy átfogó menekültpolitika részeként. Az elfogadott nyilatkozatról azt mondta, azt segíti elő, hogy Európában jobban értsék a visegrádiak közös álláspontját. A B-tervről leszögezte: nem kirekesztő jellegű, és nem irányul senki ellen.

Robert Fico szlovák kormányfő szerint nem igaz a vádaskodás, hogy Szlovákia ne lenne szolidáris. Igenis támaszkodunk az Európai Unió külső határainak védelmére, fogalmazott. A B-tervről azt mondta: ha életbe kell léptetni, 300 szlovák rendőrből álló kontingenst ajánlanak fel, ami néhány hét alatt telepíthető Macedóniába.

A nyilatkozatban olvasható emellett az is, hogy a V4-ek támogatják az EU további bővítését, erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a szervezet továbbra is nyitva álljon új tagok előtt és készek segíteni a nyugat-balkáni országoknak a csatlakozásban:

Eltökéltek vagyunk aktívan hozzájárulni az integráció erősítéséhez és hatékony működéséhez. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége.