Adócsalás miatt ítélték el az egyik leggazdagabb románt

Romániában a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség, a DNA 2002 óta szinte példátlan lendülettel fehéríti a politikai életet. A lendülethez kellett egy kis külföldi, uniós és amerikai nyomásgyakorlás is, de ma már számos nyugati ország vehet példát a DNA munkájáról, és arról, hogy a csaló vállalkozók üldözésére külön szervezetet is létre hoztak, ez lett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT).

Nem kis halat fogtak ők sem, a Grup Feroviar Român (GFR) cégcsoport tulajdonosa Gruia Stoica üzletember ellen emeltek vádat bűnszervezet létrehozása, adócsalás és pénzmosás vádjával. A cégcsoportról méretére jellemző, hogy a román vasút teherfuvarozó cégének privatizációjával is megpróbálkozott, de a CFR Marfă végül nem lett az övék. A cégcsoportnak Mozambikban, Kubában és Kazahsztánban is vannak cégei, a régióban Németország, Ausztria és Ukrajna mellett szinte az összes közép-európai országban van vasúti és logisztikai cége.

Magyarországon övék a vasúti teherkocsik gyártásával és karbantartásával foglalkozó Debreceni Járműjavító és a Train Hungaria. Ennek a teherfuvarozó vasúti cégnek 19 villamos, és 6 dízel mozdonya is van, 3-4 százalékra becsülik a magyar piaci részesedésüket.

De miről szólnak a vádak?

Az ügyészek legrégebbre datált vádja szerint illegálisan csökkentette a Transbordare Vagoane Marfă (TVM) jászvásári cég adóalapját, amikor cége, a GFR megvette a CFR Marfătól, az állami vasút árufuvarozási cégétől. A GFR tulaj mellett fivére, Vasile Didilă és Vasile Răducan ellen is vádat emeltek.

Az ügyészek szerint 2003–2005 között Gruia Stoica, Vasile Didilă és Vasile Răducan a rokoni kapcsolatukra és a kölcsönös bizalomra alapozva bűnszervezetet hozott létre adócsalás és pénzmosás céljából. Fiktív pénzeket mozgattak a bankszámlák között, kimosva a nyereséget a GFR-ből. Az államot 8,871 millió lejjel károsították meg, ez mai árfolyamon 617 millió forint.

Gruia Stoica ellen már vádat emeltek egy másik, vesztegetési ügyben is, ahol bírósági ítélet is született. A vád szerint 2014-ben 3 millió eurót ajánlott Stoica D. Bostina ügyvédnek, hogy kapcsolatait latba vetve segítse a GFR csoport érdekeit az állami vasútnál, hogy biztosan cége nyerje el az olténiai szénszállítási szerződést. Úgy tudjuk, hogy azt kellett az ügyvédnek a kenőpénz segítségével megtudni, hogy milyen árat ajánlott a tenderen a CFR Marfa. Ez utóbbi cég ügyvezetőjét, Dragos Alexandru Draghicit is beidézték tanúként, és óriási médiavisszhangja volt az ügynek, egyesek szerint ez is közrejátszott a cégvezető agyvérzésében és halálában.

Mekkora fogás volt?

Az elsőfokú tárgyalás során 2015. március 24-én négy éves börtönbüntetésre ítélte Gruia Stoicát, ami még nem volt jogerős. A másodfokú ítélet 2016. február 24-én csökkentette az ítéletet, 2,5 év felfüggesztett börtönt kapott a nagyvállalkozó, így bár elítélték, nem kell börtönbe vonulnia, a korrupció azonban bizonyítottá vált.

És hogy ez az egész miért érdekes? Mert Gruia Stoica valóban nem kispályás vállalkozó, 420 millió euróra taksált vagyonával a 8. helyen végzett 2014-ben a leggazdagabb románok listáján. Ezzel az összeggel Magyarországon még tovább jutott volna. A nagyjából 130 milliárdos vagyon a magyar listán kényelmes 3. helyet érne Csányi Sándor és Bige László mögött.

Romániában a top 10-ből ketten ülnek börtönben. Ovidiu Tender 12 év 2 hónapra vonulhatott rácsok mögé, Ioan Nicula 2,5 év évet kapott, amiért szabálytalanul finanszírozta 2009-ben Mircea Geoana kampányát.

Azért messze nincs még minden rendben Romániába, főként nem a vasúti piacon.

A Ziua News decemberi beszámolója szerint még a közlekedési miniszter szorosan együttműködik Gruia Sotica vállalkozóval. Az újság olyan telefonokról és találkozókról számol be az idén év végi 50 millió eurós vasúti tenderek kapcsán, ami mintha maffia filmekből lenne ismerős: a vasúti nagyvállalkozó Mircea Dan Costescu miniszterrel telefonon beszélte le, hogy az általa kinézet Dragos Floroiu – aki jelenleg a román vasúti hivatal egyik vezetője – kerüljön az állami vasút, a CFR Marfă élére. Mára annyira vadkeleti állapotok alakultak ki a román vasúti piacon, hogy a nem éppen átláthatóságáról híres Ukrajnában is felhúzták a szemöldöküket: az Ukrán vasút a leállította az összes küldemény felvételét és fuvarozását Romániába, amiben a GFR részt vesz.

Keleti szomszédunknál a vasúti árufuvarozásban a piacnyitás igen vegyes eredményeket hozott. A korábbi állami monopolcég elvesztette a piac felét, de nem logisztikai cégek, kikötők kezdek bele a síneken fuvarozni, hanem a helyi oligarchák. Mivel ők nem éppen a hosszú távú érdekek alapján dolgoznak, a forgalom is megsínylette: a 2005-ös forgalom a negyedével kisebb lett 2014-re.

Több ezer vasúti kocsit és több száz mozdonyt a magyar rendszerváltás korára jellemző privatizációs technikákkal kótyavetyéltek el. Az állami CFR Marfă privatizációját az IMF kérésére megkezdték, de már annyira nem mard benne semmi, hogy nem is tudták eladni. A hatóságok folyamatosan nyomoztak, renget embert hallgattak meg. A GFR is profitált a CFR-rel üzletelésből: együtt alapították a Rosco nevű céget, amibe az állami vasút a mozdonyokat és a kocsikat apportálta, és itt kivásárolta őket a GFR. Hosszú idő lesz még, amíg a román hatósági eljárások lezárulnak, és kialakul a piaci bizalom. Ez pedig Magyarországnak sem jó, mert ha kevesebb tehervonat jár Romániában, akkor kevesebb tranzit megy rajtunk keresztül, csökken a magyar állam és a hazai teherszállítók bevétele is.