USA: Észak-Korea hagyja abba a provokációt
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
„Természetesen komolyan vesszük az effajta fenyegetéseket, és ismételten arra szólítjuk Phenjant, hogy vessen véget a provokatív retorikának, fejezze be a fenyegetőzéseket és a provokatív cselekedeteket, amelyek a nemzetközi szankciók újabb körének bevezetéséhez vezettek” – mondta az MTI szerint Kyrbi.
Hathatalmi tárgyalásokat és atommentesítést látnának szívesen
Újságírók arról kérdezték a szóvivőt, hogy Washington meg akarja-e buktatni a phenjani rezsimet. „Világosan mondjuk, hogy mit akarunk. Békét és biztonságot akarunk a Koreai-félszigeten, fel akarjuk újítani a hathatalmi tárgyalásokat, és a félsziget teljes és ellenőrizhető atommentesítését akarjuk elérni” – válaszolta Kirby.
Phenjan hétfőn megelőző atomcsapással fenyegette meg az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, néhány órával az előtt, hogy a két ország minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatot kezdett a térségben. A közös amerikai-dél-koreai parancsnokság értesítette Észak-Koreát a Key Resolve és Foal Eagle fedőnevű hadgyakorlatok "védelmi jellegéről". Phenjan ennek dacára ellene irányuló agressziónak tartja őket. Kim Dzsongun észak-koreai vezető már a múlt pénteken elrendelte az ország atomfegyvereinek készenlétbe helyezését, hogy bármikor bevethetők legyenek válaszul az ellenségektől érkező fenyegetésekre.
A Koreai-félszigeten azután éleződött ki újra a feszültség, hogy január 6-án Észak-Korea végrehajtotta negyedik Föld alatti kísérleti atomrobbantását, majd február 7-én műholdat állított Föld körüli pályára olyan hordozórakétával, amely atomtöltettel is felszerelhető, és akár 12 ezer kilométeres távolságra lévő célok megsemmisítésére is képes. Válaszul erre az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten olyan új szankciókat léptetett életbe Észak-Korea ellen, amelyek gazdaságilag még jobban elszigetelik a világtól.
Peking kötelességének tekinti az Észak-Korea elleni szankciók végrehajtását
Peking megingathatatlan a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének előmozdításában, az ENSZ Biztonsági Tanács szankcióinak végrehajtását kötelességének tekinti, ahhoz megvannak az eszközei – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter kedden, a parlament éves ülésszakához kapcsolódó hagyományos sajtóértekezletén.
Viszont Vang a szankciókat csupán szükséges eszközként említette, elsődleges célként a térségbeli stabilitás fenntartását nevezte meg. Ennek érdekében - mondta - nem kell ragaszkodni a megrekedt hatoldalú tárgyalásokhoz, hanem csupán három, négy vagy öt fél is asztalhoz ülhetne. Hangsúlyozta, hogy kormánya a leszerelés mellett ugyanolyan fontosnak tartja a koreai háborút végleg lezáró békeszerződés tető alá hozását, aminek hiánya „érthető aggodalommal tölti el Phenjant”. A tárcavezető arra szólította fel az érintett feleket, hogy tartózkodjanak a feszültség fokozásától, helyette keressék meg a megfelelő megoldást a konfliktusra.
A Global Times című kínai lap kérdéseire, miszerint a két szomszéd, Kína és Észak-Korea viszonya szövetségnek tekinthető-e, és egy esetleges fegyveres konfliktus esetén Peking ugyanúgy Észak-Korea segítségére sietne-e, mint az 1950-es évek elején, a miniszter kitérő választ adott. Vang „a közös hegyekről és folyókról” beszélt, valamint a hagyományos barátságról, de utalt arra, hogy Kína nem szeretne atomfegyvert látni a szomszédságában, és egy esetleges konfliktus esetén a saját érdekeinek szem előtt tartásával lépne fel.