Hátizsákban, a barátai hátán járja be Európát egy mozgáskorlátozott
További Külföld cikkek
- Dobrev Klára Amerikában járt, Trump-hívőkkel is találkozott
- Vlagyimir Putyin szerint innen már nincs visszaút, globális konfliktusról beszél
- Valaki szerint fontos előrelépés, valaki szerint nevetséges – a világ megosztott Netanjahu elfogatóparancsával
- Menet közben nyitotta volna ki egy férfi a repülőgép ajtaját, az utasok ragasztószalaggal hatástalanították
- Szijjártó Péter: Az energiaellátás nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés
Ha ez így elsőre egy kicsit bizarrnak is hangozhat, egyszerűen arról van szó, hogy Kevan és a barátai nem csak sajnálkoznak azon, hogy mi az, amit mozgáskorlátozottként nem tud megtenni, hanem megpróbálják maguk megtalálni a megoldást. Ha kell, úgy, hogy saját maguk veszik kézbe az ügyet, vagy éppen a barátjukat.
Az emberek nem azt kérdezték, hogy „de ezt Kevan meg tudja csinálni?”, hanem hogy hogyan. Azt tettük, amit akartunk és ott, ahol akartuk, egyszerűen megoldottuk.
Ezt maga az érintett írja a nemrég elindított blogjában, a We carry Kevan-on. A hétköznapibb helyzeteken túl korábban is segítették már a barátai kalandtúrákon is, egyszer egy városi csatornarendszert fedezték fel úgy, hogy a a 30 kilós súlyú férfit egy kipárnázott, nyereggel és háttámlával ellátott hátizsákban cipelték, négyen, felváltva.
A srácoknak köszönhetően sokkal magasabb voltam, mint máskor, úgyhogy elég vicces volt.
Most egy jóval komolyabb és hosszabb túrára készülnek. Nyáron három hét alatt szeretnék bejárni három ország látványosságait. A betervezett katakombák, kolostorok, kertek máskülönben megközelíthetetlenek lennének számára.
A blog is azt a célt szolgálja, hogy a példa minél több emberhez jusson el a világon. Mint Kevan Chandler egy interjúban mondta:
Mindannyian meg vagyunk törve valamilyen módon, mind rászorulunk, hogy megosszuk és cipeljük egymás terheit. Ez csak akkor lehetséges, ha kisegítjük egymást, amihez önfeláldozásra is szükség van.