Natália
-3 °C
8 °C

Hága megállapította Karadžić bűnösségét, 40 évet kapott

2016.03.24. 14:52 Módosítva: 2016-03-24 17:50:51

Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt a vádiratban szereplő népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények közül 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találta a hágai Nemzetközi Törvényszék. 40 év börtönre ítélte az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló testület.

A bíróság szerint Karadžić többek között felelős

  • a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért,
  • a srebrenicai népirtásért, amiben a szerb erők nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

„A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását" – hangsúlyozta O-Gon Kvon bíró. Hozzátette, Karadžić ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító Srebrenicát.

Az ítéletben azt is kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost, Szarajevót.

A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadžić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

Karadžić ügyvédje a Reuters szerint bejelentette, hogy fellebbeznek a volt boszniai szerb elnök bűnösségét megállapító ítéletek ellen.

A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadžić-ot a népirtásért. „A boszniai muzulmánok végre kaphatnak egy kis megnyugvást" – mondta az egyik demonstráló.

Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadžić elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja, mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök csütörtökön, még a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök ítélethirdetése előtt. Vucic péntekre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadžić-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.

Radovan Karadžić, aki 13 évig Dragan David Dabić-ként élt

Karadžić 1945. június 19-én született a ma Montenegróhoz tartozó Petnica városában. 15 éves korában költözött Szarajevóba, ahol a gimnázium elvégzése után az orvosi egyetemen tanult pszichiáternek. Érdekesség, hogy maga is depressziótól szenvedett, szakdolgozatát is a neurotikus zavarokról írta. A témában kutatást folytatott a dániai Næstved Egyetemi Kórházban majd 1974 és '75-ben a Columbia Egyetemen.

Az egyetem elvégzése után klinikai pszichológusként a szarajevói Koševo Kórházban dolgozott. Praxisa alatt 1976-tól 1984-ig rendszeresen állított ki hamis igazolásokat bűnözőknek, hogy azok elmebajra hivatkozva kerülhessék el a börtönbüntetést, ugyanígy sokakat segített orvosi papírokkal a korai nyugdíjazáshoz. 1985-ben három év börtönre ítélték sikkasztás, csalás és hivatali visszaélés vádjával.

Karadžić 1989-ben alapította meg a Szerb Demokrata Pártot azzal a céllal, hogy összefogja az éppen függetlenedő Horvátország és az elszakadás szélén álló Bosznia-Hercegovina szerb közösségeit. Pártja jelmondata volt, hogy „Csak az egység mentheti meg a szerbeket!”, az ezt a feliratot viselő kitűzőjét az összes tárgyalásán viselte. 

1991-ben pártjával létrehozták a de facto kikiáltott autonóm területeken a Szerb Nemzetgyűlést, novemberben Bosznia-Hercegovinában a szerbek népszavazáson döntöttek a saját autonóm területükről. Ez maradt volna Szerbiával és Montenegróval egy államban, de a bosnyák vezetés ezt nem fogadta el. 1992 januárjában már a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot kiáltották ki. Márciusban Bosznia-Hercegovina döntött a Jugoszláviától való elszakadásról egy olyan választáson, amit a szerb lakosság bojkottált, de az ENSZ ezzel együtt elismerte az új országot. Karadžićot május 13-án választották meg a szerb de facto állam vezetőjévé: ekkor döntött a hadsereg felállításáról.

A boszniai helyzet a II. világháború utáni legvéresebb európai konfliktushoz vezetett: Boszniában Karadžić internáló táborokba záratta a muzulmán bosnyák lakosságot, a vádak szerint több esetben népirtást rendelt el. A hágai bíróság szerint ő adott parancsot az omarskai és a keratermi táborok lemészárlására, Ratko Mladić hadseregparancsnokot is ő utasította  1995-ben 8700 bosnyák kivégzésére Srebrenicában. A vádiratban szerepelnek a boszniai szerb hadsereg által civilek ellen elkövetett gyilkosságok is Szarajevó 43 hónapon át tartó ostroma során

Karadžić a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni béketárgyalás után eltűnt, pedig eddigre már a Nemzetközi Bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene ötrendben elkövetett emberiesség elleni, három rendben háborús bűnök miatt (a bűnlajstromról részletesen itt olvashat). Az Egyesült Államok 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki megtalálja Karadžićot vagy nyomra vezeti a hatóságokat. Végül 13 évvel később fogták el egy új-belgrádi klinikán, ahol Dragan David Dabić néven tevékenykedett pszichiáterként és természetgyógyászként. Hamis papírokat használt, de Szerbiát nem hagyta el. Legszűkebb környezete sem tudta róla, hogy kicsoda.

„Ez a bíróság elfogult”

A radikális nézeteket valló boszniai és horvátországi szerbek a mai napig hősként tisztelik Karadžić-ot. Idén márciusban Paléban, Szarajevótól néhány kilométerre egyetemi kollégiumot neveztek el róla. Szerdán pedig boszniai szerbek már a szabadon bocsátását kérték

Karadžić ügyében egészen csütörtökig egy vádpontban döntöttek: 2012-ben ejtették a vádat egyrendbeli népirtás miatt. A  Nemzetközi Bíróság szerint jogtechnikailag az ügyészség által hozott bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a bosnyák civilek erőszakos áttelepítése és az ez alatt történt kivégzések népirtások lettek volna. Ehelyett a vádpontot háborúsbűnként kezelték a továbbiakban.

Maga a korábbi szerb elnök a tárgyalások alatt végig elfogultsággal vádolta a Nemzetközi Bíróságot. Tagadta, hogy köze lenne a srebrenicai mészárláshoz, két éve mítosznak nevezte az etnikai alapú népirtást. 2008-ban nem volt hajlandó válaszolni a bíró kérdésére, hogy ártatlannak vallja-e magát az ellene felhozott vádpontokban. Az előírásoknak megfelelően így úgy kezelte a bíróság, hogy ártatlannak vallja magát. 2012-ben már azt mondta: „Nem vagyok bűnöző, az ártatlanokat mentettem meg.”

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.