Vencel
7 °C
24 °C

Hága megállapította Karadžić bűnösségét, 40 évet kapott

2016.03.24. 14:52 Módosítva: 2016-03-24 17:50:51

Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt a vádiratban szereplő népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények közül 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találta a hágai Nemzetközi Törvényszék. 40 év börtönre ítélte az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló testület.

A bíróság szerint Karadžić többek között felelős

  • a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért,
  • a srebrenicai népirtásért, amiben a szerb erők nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

„A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását" – hangsúlyozta O-Gon Kvon bíró. Hozzátette, Karadžić ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító Srebrenicát.

Az ítéletben azt is kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost, Szarajevót.

A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadžić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

Karadžić ügyvédje a Reuters szerint bejelentette, hogy fellebbeznek a volt boszniai szerb elnök bűnösségét megállapító ítéletek ellen.

A bíróság épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadžić-ot a népirtásért. „A boszniai muzulmánok végre kaphatnak egy kis megnyugvást" – mondta az egyik demonstráló.

Szerbia nem engedi, hogy a Radovan Karadžić elleni ítéletet bárki is a boszniai Szerb Köztársaság elleni támadásra használja, mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök csütörtökön, még a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök ítélethirdetése előtt. Vucic péntekre rendkívüli kormányülést hívott össze, amelynek témája a Karadžić-ítélet, illetve a hágai döntés jogi és politikai következményeinek felmérése.

Radovan Karadžić, aki 13 évig Dragan David Dabić-ként élt

Karadžić 1945. június 19-én született a ma Montenegróhoz tartozó Petnica városában. 15 éves korában költözött Szarajevóba, ahol a gimnázium elvégzése után az orvosi egyetemen tanult pszichiáternek. Érdekesség, hogy maga is depressziótól szenvedett, szakdolgozatát is a neurotikus zavarokról írta. A témában kutatást folytatott a dániai Næstved Egyetemi Kórházban majd 1974 és '75-ben a Columbia Egyetemen.

Az egyetem elvégzése után klinikai pszichológusként a szarajevói Koševo Kórházban dolgozott. Praxisa alatt 1976-tól 1984-ig rendszeresen állított ki hamis igazolásokat bűnözőknek, hogy azok elmebajra hivatkozva kerülhessék el a börtönbüntetést, ugyanígy sokakat segített orvosi papírokkal a korai nyugdíjazáshoz. 1985-ben három év börtönre ítélték sikkasztás, csalás és hivatali visszaélés vádjával.

Karadžić 1989-ben alapította meg a Szerb Demokrata Pártot azzal a céllal, hogy összefogja az éppen függetlenedő Horvátország és az elszakadás szélén álló Bosznia-Hercegovina szerb közösségeit. Pártja jelmondata volt, hogy „Csak az egység mentheti meg a szerbeket!”, az ezt a feliratot viselő kitűzőjét az összes tárgyalásán viselte. 

1991-ben pártjával létrehozták a de facto kikiáltott autonóm területeken a Szerb Nemzetgyűlést, novemberben Bosznia-Hercegovinában a szerbek népszavazáson döntöttek a saját autonóm területükről. Ez maradt volna Szerbiával és Montenegróval egy államban, de a bosnyák vezetés ezt nem fogadta el. 1992 januárjában már a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot kiáltották ki. Márciusban Bosznia-Hercegovina döntött a Jugoszláviától való elszakadásról egy olyan választáson, amit a szerb lakosság bojkottált, de az ENSZ ezzel együtt elismerte az új országot. Karadžićot május 13-án választották meg a szerb de facto állam vezetőjévé: ekkor döntött a hadsereg felállításáról.

A boszniai helyzet a II. világháború utáni legvéresebb európai konfliktushoz vezetett: Boszniában Karadžić internáló táborokba záratta a muzulmán bosnyák lakosságot, a vádak szerint több esetben népirtást rendelt el. A hágai bíróság szerint ő adott parancsot az omarskai és a keratermi táborok lemészárlására, Ratko Mladić hadseregparancsnokot is ő utasította  1995-ben 8700 bosnyák kivégzésére Srebrenicában. A vádiratban szerepelnek a boszniai szerb hadsereg által civilek ellen elkövetett gyilkosságok is Szarajevó 43 hónapon át tartó ostroma során

Karadžić a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni béketárgyalás után eltűnt, pedig eddigre már a Nemzetközi Bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene ötrendben elkövetett emberiesség elleni, három rendben háborús bűnök miatt (a bűnlajstromról részletesen itt olvashat). Az Egyesült Államok 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki megtalálja Karadžićot vagy nyomra vezeti a hatóságokat. Végül 13 évvel később fogták el egy új-belgrádi klinikán, ahol Dragan David Dabić néven tevékenykedett pszichiáterként és természetgyógyászként. Hamis papírokat használt, de Szerbiát nem hagyta el. Legszűkebb környezete sem tudta róla, hogy kicsoda.

„Ez a bíróság elfogult”

A radikális nézeteket valló boszniai és horvátországi szerbek a mai napig hősként tisztelik Karadžić-ot. Idén márciusban Paléban, Szarajevótól néhány kilométerre egyetemi kollégiumot neveztek el róla. Szerdán pedig boszniai szerbek már a szabadon bocsátását kérték

Karadžić ügyében egészen csütörtökig egy vádpontban döntöttek: 2012-ben ejtették a vádat egyrendbeli népirtás miatt. A  Nemzetközi Bíróság szerint jogtechnikailag az ügyészség által hozott bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a bosnyák civilek erőszakos áttelepítése és az ez alatt történt kivégzések népirtások lettek volna. Ehelyett a vádpontot háborúsbűnként kezelték a továbbiakban.

Maga a korábbi szerb elnök a tárgyalások alatt végig elfogultsággal vádolta a Nemzetközi Bíróságot. Tagadta, hogy köze lenne a srebrenicai mészárláshoz, két éve mítosznak nevezte az etnikai alapú népirtást. 2008-ban nem volt hajlandó válaszolni a bíró kérdésére, hogy ártatlannak vallja-e magát az ellene felhozott vádpontokban. Az előírásoknak megfelelően így úgy kezelte a bíróság, hogy ártatlannak vallja magát. 2012-ben már azt mondta: „Nem vagyok bűnöző, az ártatlanokat mentettem meg.”