Olivér
0 °C
4 °C

Az Iszlám Állam lepattan a palesztinokról

000 Nic6521008
2016.04.08. 10:43
Palesztina – vagyis az így emlegetett Ciszjordánia és Gázai övezet – a világ egyik legveszélyesebb területe. Neve a köztudatban összekapcsolódott a terrorizmussal és a területeket uraló, félig katonai szervezetként, félig szociális ellátórendszerként működő Hamászéval. Az Iszlám Állam toborzóinak ideális terep lenne, hisz radikális nézeteket valló, fegyveres harcban jártas gerillákat jóval könnyebben találnának itt, mint európai nagyvárosok külkerületeiben. A szélsőséges dzsihadista szervezet mégis lepattan a helyiekről: kevesebb palesztin harcol Szíriában és Egyiptomban az IS kötelékében, mint amennyi svéd vagy bosnyák állampolgár.

Mi az: négy dzsihadista az Iszlám Állam (IS) zászlóját lengetve egy terepjárón megy végig Izrael útjain? Nem egy rossz vicc, de nem is a terrorszervezet egyik propagandavideója, amelyben a zsidó állam elleni harcra szólítja híveit. Az abszurd jelenet Benjamin Netanjahu miniszterelnök és pártja, a Likud egyik tavalyi kampányfilmjében szerepelt.

A jobboldali tömörülés videójának a csattanója akár a magyar kormány egyik szpotjában is elférne. Azt állítja, ha Izraelnek liberális kormánya lesz, akkor bevett lesz az, hogy az IS tagjai útbaigazítást kérnek arról, hogy merre van Jeruzsálem, ahol aztán majd mészárlásba kezdenek. A kampány arra az izraeli félelemre épít, hogy az országban élő palesztinok a jövőben az Iszlám Állam oldalára állnak. Ehhez adottak a szélsőséges nézeteket valló fegyveres csoportok a Gázai övezetben és Ciszjordániában, de aggasztó a polgárháború dúlta Szíria közelsége is.

Az izraeli–palesztin konfliktusnak tavaly közel 200 áldozata volt, ebből 169 halálesetért feleltek palesztin elkövetők, 30 ember pedig a védelmi erők akcióiban halt meg. 2015-ben megváltozott a merényletek képe is. Elsőre kevésbé tűnhet ijesztőnek, hogy az elkövetők késekkel támadnak az utcán, valójában éppen emiatt sokkal veszélyesebbek. Egyetlen titkosszolgálat sem képes előre számolni azzal, hogy valaki egy nap úgy ébred fel, hogy leszúr egy másik embert. Az ilyen támadások nem igényelnek felkészülést, kiképzést vagy tőkét: bárkiből terrorista lehet. Az akciók után nem véletlenül beszélt sok elemző a kések intifádájáról.

Hiába az újra kiéleződő helyi konfliktus, a menetrend szerint megakadó béketárgyalások Izraellel, az Iszlám Állam hiába környékezi propagandaanyagaival a palesztinokat, egyszerűen lepattan róluk.

Összesen csupán 50 palesztinról sejtik, hogy csatlakozott a terroristákhoz,

míg Nyugat-Európából az optimista becslések szerint 6-8 ezer, a pesszimistábbak szerint pedig 10 ezernél is több ember harcol az IS oldalán. 1600-1800 francia, 520-550 belga, 240-250 svéd állampolgárról sejtik azt a titkosszolgálatok, hogy közük van a terrorszervezethez.

Ebbe azokat a személyeket is beleszámolják, akik az IS oldalán harcolnak valahol a Közel-Keleten vagy Afrikában, de azokat is, akik a születési országukban tartják a kapcsolatot a dzsihadistákkal. Utóbbiak közé tartoznak például azok a terroristák, akik részt vettek a párizsi vagy a brüsszeli merényletekben, de azok is, akik csak szállással, autóval vagy akár pénzzel segítették a támadókat.

Az IS viszont még az ilyen, franchise-szerű terrorizmushoz sem tudott tagokat találni a 4,5 milliós izraeli palesztin kisebbségben. Egyetlen kivétel van:január 1-jén egy férfi két embert megölt, amikor tüzet nyitott egy tel-avivi kávézóban. Utólag az Iszlám Állam tagjának nevezte magát. De a vádhatósági nyomozás szerint magányos farkas volt, egy „csináld magad terrorista.

Exportálhatatlan dzsihád

A tavaly novemberi párizsi terrortámadások után számtalan elmélet próbálta megmagyarázni, hogy Franciaországból vagy Belgiumból miért utazott el több ezer fiatal, hogy aztán a Közel-Keleten harcoljon az Iszlám Állam kötelékében. A legelfogadottabb nézet szerint többségük a nyugati társadalmak lecsúszott rétegéből kerül ki, sokuk munkanélküli, és úgy érzi, hogy az a társadalom, amelyikbe beleszületett, elnyomja őt, hátrányosan megkülönbözteti. Kallódásukra a szélsőséges nézetek egyszerű választ és megoldást kínálnak: nem te vagy a hibás, a vallás megment, ha átengeded magad neki. Mindemellett egy szigorú, kontrollt ígérő környezetbe kerülnek.

Palesztin fiatalok futnak az izraeli hadsereg elől egy utcai összecsapás végén a Gázai övezetben
Palesztin fiatalok futnak az izraeli hadsereg elől egy utcai összecsapás végén a Gázai övezetben
Fotó: Jaafar Ashtiyeh / AFP

Ez alapján a palesztin fiatalok az IS ideális tagjelöltjei lehetnének. A mindenkori izraeli kormányokra könnyű elnyomóként tekinteni, főként, hogy a leginkább Gázában erős, de Ciszjordániában is befolyásos Hamász is ezt hirdeti a jeruzsálemi államirányításról. Kevés a munkalehetőség, a fiatalok jövőbeli kilátásai pedig kifejezetten sötétek. A szunnita vallási háttér is egyezik, ráadásul a Hamász révén az Iszlám Államra jellemző gerillaharcmodort is testközelből ismerhetik a helyiek.

Azonban a terrorszervezeteket nem érdemes sztereotipizálni: a Hamász és az IS összemosása éppen annyira elnagyolt, mint egy kalap alá venni a világ legrettegettebb szurkolótáborát, a Millwall-drukkereket és a fradistákat. Alapvető különbségek vannak a két szervezet világnézetében. A hasonlatnál maradva: a két csapat szurkolóiban közös, hogy focicsapatokért rajonganak, de mások a riválisaik és a rigmusaik is. 

Előbbire jó példa, hogy az Iszlám Állam kifejezetten síitaellenes, míg a Hamászt jórészt a síita iráni vezetés pénzeli. De kaptak már támogatást a török és a katari kormányoktól is. Mindezt azért, mert a szervezet demokratikus választásokon szerzett hatalmat magának 2007-ben. Emiatt fogcsikorgatva, de az izraeli kormány is diplomáciai partnerként kezeli a Hamászt.

Nem kell az Iszlám Állam barátsága

A másik fontos különbséget pedig a szervezetek céljai és módszerei között találjuk. A Hamász Palesztina függetlenségéért harcol, de a megoldást nem pusztán minden ellene törő hatalom elpusztításában látja. A fegyveres harc mellett kihasználják a diplomáciai eszközöket is.

Míg az Iszlám Állam egy világkalifátust hozna létre, egy a történelemben eddig soha nem létezett országot hirdet. Csak háborús győzelmekben látja ennek megvalósulását. Szélsőséges akciói miatt pedig minden tárgyalási lehetőségtől elvágta magát, vagyis még akkor sem nyitna az IS felé a nemzetközi diplomácia, ha a terroristák ebbe az irányba mozdulnának.

Hamász-fegyveresek tartottak sajtóbejárást az egyik titkos alagútjukban a Gázai övezet alatt
Fotó: Mohammed Salem /

Ezek miatt nem meglepő, hogy egy tavaly februári közvélemény-kutatás szerint a palesztinok   86 százaléka látja úgy, hogy az Iszlám Állam kifejezetten árt a muszlimokról kialakult képnek, így az ő ügyüknek is. Az izraelieknek csak 30 százaléka gondolja azt, hogy a palesztinok támogatnák az Iszlám Államot.

Magát a Hamászt sem lehet egyértelműen terrorszervezetként vagy hadseregként kezelni. A palesztin területeken a csoport közbiztonsági szerveket tart fenn (hadsereget, rendőrséget és polgárőrséget), valamint megszervezi az egészségügyi ellátást. Mindezek mellett humanitárius segélyeket is közvetít. Úgy becsülik, hogy a szervezet tevékenységének 90 százalékát a szociális szolgáltatások üzemeltetése teszi ki, nem pedig a harc és terrorizmus. Bőkezűen támogatják a harcban elesett vagy a Hamásznak végzett munkájuk miatt bebörtönzött harcosok családját. 

A szervezet PR-gépezete is másra épül: fegyvereseit nem hódítóknak állítja be, hanem védelmezőknek, szabadságharcosoknak. Emiatt pedig kifejezetten népszerű a Hamász a palesztin területeken, valódi politikai kihívói sincsenek.

A Hamászon át vezetne az út

Ez egyetlen utat hagyna az Iszlám Államnak: szövetkeznie kellene a Hamásszal. Viszont a palesztinoknak nem kell a szélsőséges szervezet barátsága. Ideológiailag semmilyen kapcsolatot nem találtak egymással, mindösszesen az egyiptomi–dél-izraeli határon kötnek üzleteket: a palesztinok rakétaalkatrészeket és üzemanyagot vásárolnak az egyiptomi hatóságok által üldözött sínai terroristáktól – ezzel a kereskedelemmel megteremtve azt a faramuci helyzetet, hogy a síita Irán pénze egyik legnagyobb ellenségéhez, az Iszlám Államhoz vándorol.

A szélsőséges IS ezért más módszereket keres Palesztina megszerzésére. Arra építenek, hogy a Hamászból kiábrándult harcosokat magukhoz édesgethetik. Egy Hamász-ellenes propagandavideóval megtámogatva tavaly júniusban aktivizálódott egy iraki „mártírról” elnevezett szervezet, az Omar Hadid Sejk Brigád, mely merényletekkel tarkított belháborút indított a Gázai övezet feletti uralomért. Viszont a 200 fősre becsült terrorcsoport nem talál magának új szimpatizánsokat. Ráadásul egyszerre harcol ellene a Hamász és az izraeli terrorelhárítás.

Beszélnek a háborúról, de nem lépnek

Az Iszlám Állam propagandaanyagokban már többször beszélt Izrael elpusztításáról. Kiképzési videókat is bemutattak, melyeken palesztin harcosok láthatók: mindössze hatan. De tavaly tavasszal a terrorszervezet hivatalos álláspontja már az volt, hogy először a jelenlegi területeken kell megerősíteni az IS-t, a kalifátus alapjait kell lefektetni, és csak később érdemes Palesztinával foglalkozniuk. Jegelik a helyi szervezetük felépítését is.

A szervezet ügynökei alig próbálkoztak gázai és ciszjordániai toborzásokkal és merényletekkel. Az izraeli belbiztonsági hivatal, a Sin Bét sem aludt: tavaly júliusban hat embert tartóztattak le azzal a váddal, hogy az Iszlám Államnak dolgoznak. További 9 izraeli arabot vettek őrizetbe, mert az IS nézeteit terjesztette.

Köveket tartogat egy palesztin tüntető az izraeli határ mellett
Köveket tartogat egy palesztin tüntető az izraeli határ mellett
Fotó: Abbas Momani / AFP

Az Iszlám Állam csekély intenzitású jelenlétében stratégiai megfontolások is fontos szerepet játszanak: az Egyesült Államok nem nézné jó szemmel, ha dzsihadista szélsőségesek izraeli célpontokat támadnának. A nyílt hadüzenet pedig akár szárazföldi beavatkozáshoz is vezethetne, amire egyáltalán nincs szükségük a terroristáknak, emlékeztet a Háárec.

Izrael jól keveri a lapokat

Az Iszlám Állam magterületeinek földrajzi közelségét sem tudja kihasználni. Hiába vannak állásaik 100 kilométerre az izraeli határtól a szíriai Kuneitra tartományban, partnerszervezetüknek, a Jarmuk Mártírjai Brigádnak sem sikerült abszolút hatalmat szereznie a Golán-fennsík szíriai részén. Megakadályozza őket ebben az al-Kaida helyi szárnyából lett an-Núszra Front, a Szabad Szíriai Hadsereg és az Aszad-párti kormányerők.

Izrael tudatosan nem avatkozik be a szomszédságában folyó polgárháborúba. Sőt, hermetikusan lezárja Szíriával közös határát, nem fogad menekülteket sem. A konfliktusba is csak néhány rakétatámadás erejéig szólt bele. Többnyire ilyenkor is a libanoni Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányokat célozták az izraeli védelmi erők. Amikor pedig kósza rakéták csapódtak be az izraeli oldalon, Bassár el-Aszad elnök kormányerőit tették felelőssé, hogy még véletlenül se provokáljanak senkit.

Lebombázott palesztin városrész 2015-ben
Lebombázott palesztin városrész 2015-ben
Fotó: Mahmud Hams / AFP

Izrael déli, Egyiptommal közös határainál is jelen van az Iszlám Állam. A Sínai-félszigeten a terrorszervezet már de facto kikiáltotta saját enklávéját. De az izraeli katonák itt sem avatkoztak be közvetlenül az egyiptomiak mellett. Hírszerzési adataikat ugyan megosztják Kairóval, de ennyiben kimerül a fellépésük.

Éppen ezzel a távolságtartással kerülik el, hogy magukra haragítsák a terrorszervezetet. Ezt meghagyják szövetségeseiknek: az Egyesült Államoknak, a nyugat-európai országoknak és Törökországnak, amelyek lelkesen bombáznak is Szíriában.

A közel-keleti politikában és haderejét tekintve sokkal jelentéktelenebb Libanon már magára haragította a terroristákat. November 12-én, egy nappal a párizsi merényletek előtt Bejrútban 37 halálos áldozatot követelő terrortámadást követtek el. Az ország vétke az, hogy a Hezbollah fellegvárának számít. Az iráni alapítású síita szervezet pedig Aszad elnök csapataival együtt több helyen harcolt az IS erői ellen.

Egyelőre tehát az látszik, hogy Palesztinában nincs keresnivalója az Iszlám Államnak. Nem találnak fogást a Hamászon, de saját sejtet sem tudnak felépíteni. Izrael túl nagy falat még a szervezetnek, a palesztinoknak pedig nincs szükségük a külföldről importált szélsőségesekre. 

Ha szeretne többet megtudni az Iszlám Állam születéséről és térhódításáról, nézze meg az Index animációs videóját!