Életveszélyben érzi magát a forrás, aki kirobbantotta az offshore-botrányt

A panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodához köthető nemzetközi offshore-botrányt kirobbantó kiszivárogtató úgy érzi, veszélyben van az élete, de a Süddeutsche Zeitung szinte bármi áron hajlandó megvédeni és titokban tartani kilétét - mondta csütörtökön a lap főszerkesztője, Wolfgang Krach.

Krach hangsúlyozta, hogy az oknyomozó újságírás alapja a források védelme.

Ha leteszünk arról, hogy megvédjük a forrásainkat, azzal vége az oknyomozó újságírásnak

- közölte Krach a ZDF német közszolgálati televízió egyik műsorában.

A titoktartást kérő forrás egy évvel ezelőtt kereste meg a müncheni lapot azzal, hogy azt szeretné, ha nyilvánosságot kapnának a panamai ügyvédi irodánál zajló ügyek.

Minden valószínűség szerint ez a világ legnagyobb kiszivárogtatása: a forrás 2,6 terabájt adatot adott át, amely több mint 11 millió dokumentumot tartalmazott kétszázezernél is több offshore vállalkozásról, betekintést nyújtva abba, hogyan mozgattak pénzeket többek között a világ leggazdagabb és legnagyobb hatalmú emberei.

Az adatokat a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezet dolgozta fel.

Az argentin elnök is magyarázkodik

Ártatlanságát hangoztatja a panamai offshore-botrányban érintett Mauricio Macri argentin elnök. Macri visszautasította, hogy bármit is kihagyott volna adóbevallásából és közölte: áll az igazságszolgáltatás rendelkezésére. Macri neve két offshore céggel hozható összefüggésbe. Az argentin államfő ugyanakkor azt állítja: őszinte volt, tiszteletben tartotta a törvényt, és nincs rejtegetnivalója - írja az MTI.

Az elnök apja az ország egyik leggazdagabb embere. Mauricio Macri azt mondta, a nevéhez köthető cégek a család vállalkozásai, ő csak a nevét adta hozzájuk, és semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

Mindezt az elnök élő televíziós beszédében mondta el. Eközben a Buenos Aires-i elnöki palotánál mintegy 500 ember tiltakozott az államfő lemondását követelve.

Mauricio Macri azt is bejelentette, hogy vagyonkezelő alapot szeretne létrehozni, amely hivatali ideje alatt tőle teljesen függetlenül kezelné minden pénzügyét.

Ilyet még egyetlen elnök sem tett. Azért teszem ezt, mert azt akarom, hogy szemernyi kétely se legyen

- közölte az elnök.

David Cameron beismerte

David Cameron angol miniszterelnök beismerte, hogy részesedése volt az apja offshore befektetési alapjában, de ezt a részesedést 30 ezer fontért eladta, mielőtt miniszterelnökké választották - írja az Independent.

Cameron öt nappal azután ismerte be, hogy offshoreban tartotta a vagyona egy részét, hogy nyilvánosságra hozták a Panama-iratokat.

A 2010-ban elhunyt Ian Cameron, David Cameron apja tulajdonosa volt egy Blairmore Holdings nevű pénzügyi alapnak.

Az angol kormány eredetileg arra hivatkozva nem árulta el, hogy Cameronnak volt-e részesedése az alapban, hogy ez egy magánügy. Később közleményt adtak ki, amiben cáfolták, hogy Cameronnak részesedése lett volna, vagy bármilyen más módon profitált volna az alapból.

Abbász elnök fia is érintett

Tárik Abbász, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik fia majdnem egymillió dollárnyi (körülbelül 275 millió forintnyi) részvény tulajdonosa egy, a Palesztin Hatósághoz közeli vállalkozásban a panamai offshore-botrány során kiszivárgott iratok szerint - közölte pénteken a Háárec című izraeli újság honlapja. A szóban forgó cég a palesztin gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, az 1994-ben a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Arab Palesztin Befektető Társaság (Arab Palestinian Investment Company, APIC), amely jelen van a palesztin gazdaság szinte minden szférájában az élelmiszer-ágazattól és az orvosi felszerelésektől a reklámig, a járművek kereskedelmétől a bevásárlóközpontok létrehozásáig és működtetéséig.

Ebben a cégben tizennyolc százalék részesedéssel a második legnagyobb részvényes a 2003-ban - a nagyobb gazdasági átláthatóságot követelő nyugati nyomás miatt - létrehozott Palesztin Befektetési Alap (Palestinian Investment Fund, PIF), amelyet Abbász elnöki rendelettel Jasszer Arafat palesztin vezető halála után, 2006-os választási győzelmét követően a fennhatósága alá vont. A kiszivárgott iratok szerint Tárik Abbász 2011 óta az APIC igazgatótanácsának tagja, és 2013 júniusában 982 ezer dollár értékben részvényekkel is rendelkezett a cégben.

Porosenkóra rájár a rúd

Ukrán oknyomozó újságírók újabb öt offshore vállalatra bukkantak, amelyeket állítólag Petro Porosenko jelenlegi elnök használt korábban adóelkerülésre. Az ukrán Szabadság rádió pénteki híradása szerint 2003-ban büntetőeljárás is indult az ügyben.

Az államfő Ukrprominveszt vállalatcsoportjához tartozó offshore cégek ellen még Leonyid Kucsma elnöksége idején indult eljárás, amikor Porosenko ellenzéki politikus volt. A rádió újságíróinak olyan nyomozati anyagok kerültek a birtokukba, amelyekből az olvasható ki, hogy az államfő üzleti struktúrájában 2001-ben megjelent és máig létező Agroprodimpex vállalat több ukrajnai cég adójának minimalizálásában működött közre. A gyanú szerint mintegy 25 millió hrivnya, mostani árfolyamon csaknem 263 millió forint adó befizetése maradt el.