Nagy öreget pöckölt ki Putyin a hatalomból

Kivette az orosz elnök nemzetbiztonsági tanácsból a Kreml egyik régi motorosát, Borisz Grizlovot – írta az Interfax. Vlagyimir Putyin úgy vált meg a 66 éves politikustól, hogy felfelé sem buktatta: semmilyen pozíciót nem kapott azért, az öt éven át birtokolt helyért, ahová az elnök saját korábbi testőrét ültette.

Pedig Grizlov életpályája alapján joggal számított valamilyen megbízatásra:

• 2001-től két éven át volt belügyminiszter,
• 2002 óta vezeti az Egységes Oroszország (JeR) legfelső tanácsát,
• 2004 és 2008 között ő volt a JeR elnöke, a posztot jelenleg Putyin tölti be,
• 2003-tól 2011-ig volt a törvényhozás alsóháza, a duma elnöke és
• ezzel egy időben a JeR frakciójának vezetője.

Lojalitásával kapcsolatosan sosem merült fel kétely, így kegyvesztése nem annyira személyének, mint a hatalmi konstrukció Putyin által megkezdett, jelentős átalakításának tudható be.

Több mint testőr

Az elnök ugyanis a múlt héten döntött a Nemzeti Gárda létrehozásáról, amelynek vezetőjévé Viktor Zolotovot tette meg – aki most Grizlov helyére került a nemzetbiztonsági tanácsban. Zolotov új funkciójában miniszteri rangot kapott.

A 62 éves tábornok, aki a 70-es évektől dolgozott az állambiztonsági szolgálatnál (KGB) még Szentpétervárról ismerte Putyint, felettesének, a város néhai polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak a biztonságáért is felelt.

De védte a kilencvenes években azt a Roman Cepovot is, aki vállalkozóként szervezett bűnözéssel való kapcsolatok gyanújával többször eljárás alá vontak, Putyin hatalomra kerülésével azonban megerősödött, 2004-ben azonban mérgezés végzett vele. Karrierjét azonban még 1991-ben alapozta meg, amikor az 1991-es augusztusi Gorbacsov elleni puccs alatt a vele szövetségben lévő Borisz Jelcint védte akkor, amikor a későbbi orosz elnök egy tankról mondta el beszédét. Ezután következett a szerencsésnek bizonyult szentpétervári kitérő.

Zolotov Putyin elnökké válásakor kapta meg az elnöki őrség vezetőjének posztját, ahol 2013-ig tevékenykedett. További előmenetelét régóta várták, nem alaptalanul, elvégre 2014-ben a belügyminiszter helyettese lett, tavaly pedig tábornoki rangot kapott.

A Nemzeti Gárda megalakítása teljesen átrajzolja az erővonalakat az állami erőszakszervezeteken belül, olyannyira, hogy a szervezetet már a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) vetik össze.

A Nemzeti Gárdához került az eddig a belügy alá tartozó rendőrségi rendkívüli egység (OMON), a gyorsreagálású rendőrségi egység (SZOBR), a kiemelten fontos objektumok őrzéséért felelős állami szervezetet (FGUP Ohrana). A belügytől elvon szervezetekért cserébe a minisztérium azzal vigasztalódhatott, hogy megkapta a funkcióit két megszüntetett szervezetnek: a Kábítószer-terjesztés Elleni Szövetségi Szolgálatnak (FSZKN) és a Szövetségi Migrációs Szolgálatnak (FMSZ).

A nagyra nőtt Nemzeti Gárda feladata lesz a szervezett bűnözés, a terrorizmus elleni harc, területvédelem, az FSZB-vel együttműködve szerepe lesz a határvédelemben is, amivel első számú szervezetté lép elő. Meglepő módon azonban egyelőre még nem készült el a pontos hatásköröket rögzítő szövetségi törvény.

Ugyanakkor azt már tudni lehetett a szervezt megalakításakor, hogy rendelkezni fog a belügyminisztérium légi egységeivel is. Már belügyminiszter helyettesként is komoly befolyása volt, ez feszüktséget is okozott a miniszterrel. Vlagyimir Kolokolcevvel állítólag korábban már a lemondását is benyújtotta Putyinnak. Zolotovot sokan már rég Kolokolcev helyén látták, ám a váratlan húzásokat kedvelő államfő ehelyett létrehozta a Nemzeti Gárdát, és posztján hagyta a meggyengített belügyminisztérium élén Kolokolcevet.

Elemzők szerint a Nemzeti Gárda és az FSZB között komoly hatásköri problémák lehetnek a jövőben. Putyin hatalma ugyan láthatóan nincs veszélyben, de az átalakítással a szervezetek között bizonytalanságot teremtő elnök még inkább erősíti befolyását az erőszakszervezetek felett.