Kirobbant az Erdogangúnyoló háború Törökország és Európa közt

Őrizetbe vette Ebru Umar holland újságírónőt szombat este a török rendőrség Törökországban, mert Twitter üzeneteivel megsértette Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A török származású holland publicista nemrégiben a török államfőt súlyosan becsmérlő cikket is írt.

Az ügynek minden bizonnyal köze van a rotterdami török főkonzulátus feljelentgetős kampányához. A török főkonzulátus arra kérte Hollandiában élő állampolgárait, hogy jelentsék, ha Erdogant sértő megnyilvánulásokat találnak a közösségi oldalakon. A külképviselet később félreértésnek minősítette az esetet.

Umar erre válaszul írta cikkében:

akik támogatják a török konzulátus felhívását, olyan besúgók, mint a nácik. Erdogan szultán a Török Köztársaság 1923-as megalapításától mostanáig a leginkább megalomán diktátor.

A holland külügyminisztérium, valamint Hollandia ankarai nagykövetsége jelezte, hogy fokozott figyelemmel kísérik az ügy fejleményeit és folyamatosan kapcsolatban állnak az újságírónővel. Hollandia izmiri tiszteletbeli konzulátusa ügyvédet bocsátott a nő jogi védelmére. A holland politikai pártok és a Holland Újságírók Szövetsége (NVJ) elítélte az Umarral történteket. Az NVJ főtitkára, Thomas Bruning aggodalmat keltőnek nevezte a törökországi sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságra nehezedő nyomást.

Egy holland újság pedig karikatúrát tett közzé, amiben a majomként ábrázolt Erdogan eltapossa az európai szólásszabadságot jelképező nőt, aki egyébként Umarra hasonlít. Umart várhatóan még vasárnap bíróság elé állítják.

Megírta, hogy Erdogan korrupt, megbüntették

Amióta 2014 augusztusában Erdogant Törökország államfőjévé választották, megsokszorozódtak a hasonló indíttatású őrizetbe vételek. Megfigyelők szerint az ország tekintélyelvű rendszer felé sodródik. Szintén hétfőn 2,8 millió forintnak megfelelő pénzbüntetést szabott ki egy isztambuli bíróság Can Dündarra, a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztőjére, amiért 2013-ban megjelent, korrupciós vádakat felsorakoztató cikkeivel megsértette Recep Tayyip Erdogan török elnököt, annak fiát, Bilal Erdogant és további hét embert.

Az ítélőszék kimondta, hogy Dündar írásaiban megsértette a közhivatalnokokat, ami az államfő és a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szerint a hatalom megdöntésére irányuló tett volt. A főszerkesztő mikroblogján az ítélethirdetés után azt írta: "ha az igazság felfedése bűncselekmény, akkor folyamatosan elkövetjük". Az újságíró azt mondta: saját védelme érdekében maga olvassa fel a kifogásolt cikkeket. Dündar ügyvédje, Akin Atalay közölte, hogy fellebbezni fognak. "Nem rágalmaztunk meg senkit, csak megírtuk, ami történt" - fogalmazott Atalay újságíróknak a bíróság épülete előtt. Az ügyészek 9 és fél év szabadságvesztést kértek a főszerkesztőre, de Dündart felmentették a szolgálati titok megsértésének vádja alól.

Megírták, hogy Törökország fegyvert csempészett, börtönbe kerültek

Dündart és a Cumhuriyet ankarai tudósítóját, Erdem Gült egy másik ügyben is bíróság elé állították. A pert nagy érdeklődés kíséri. Tavaly novemberben ugyanis azért tartóztatták le őket, mert májusban beszámoltak arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A Cumhuriyet a riport alátámasztására videofelvételeket is közölt. A két férfi az ügyészség szerint ezzel terroristahálózatokat támogatott, kémkedett, és a kormány hatalmának megdöntésére tett kísérletet.

A török alkotmánybíróság február 25-én egyszer már úgy döntött, hogy a hatóságok megsértették a november óta vizsgálati fogságban tartott két újságíró jogait, s azonnali szabadlábra helyezésüket rendelte el.

Erdogan a bíróság határozatát követően úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem a szólásszabadságról, hanem kémkedésről szól. A média nem lehet határtalanul szabad, ahogy a világon sehol sem - érvelt. Hangsúlyozta: a döntést nem minősíti, de nem köteles elfogadni. A török elnök szerint az újság aláássa országa tekintélyét.

Az államfő elismerte, hogy a Szíriába tartó teherautók a titkosszolgálathoz tartoztak, de állítása szerint az ott élő türkmén kisebbségnek vittek segélycsomagokat. A szíriai türkmén népcsoport fegyveresei offenzívát folytatnak mind Bassár el-Aszad kormányerői, mind az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet harcosai ellen. Dündar és Gül ügyének következő tárgyalási napja május 6-án lesz.

Az Erdogant gúnyoló komikus visszatér

Májustól visszatér a képernyőre a ZDF neo nevű német országos közszolgálati csatornán futó Neo Magazin Royale című szatirikus műsorral Jan Böhmermann német komikus, aki ellen Törökország büntetőeljárást kezdeményezett, amiért műsorában Recep Tayyip Erdogan török elnököt sértegető verset olvasott fel.

A műsor szerkesztői a Neo Magazine Royale Facebook-oldalán közölték, hogy a program május 12-én kerül ismét adásba. A ZDF egyik szóvivője ezt hétfőn megerősítette és hozzátette, június 2-ig további négy adást terveznek. Jan Böhmermann a műsor március végi adásában olvasta fel a török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Erdogant gúnyoló dalát.

Április 11-én a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a német külügyminisztériumhoz, a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását. A felségsértési paragrafusnak is nevezett jogszabály külföldi intézmények és képviselőik megsértésének büntetéséről rendelkezik. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak német kormányzati felhatalmazással léphet működésbe.

A XIX. századból származó jogszabály értelmében akár három év szabadságvesztés is kiszabható. A komikus ellen maga Erdogan is feljelentést tett. Angela Merkel német kancellár április 15-én bejelentette, hogy kormánya eleget tesz Ankara kérésének. Kiemelte: a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa.

Jelenleg a mainzi ügyészség vizsgálja a Böhmermann-ügyet. Egy nappal a kancellár bejelentését követően a komikus közölte, egy ideig nem lesz látható a képernyőn.