Az Iszlám Állam elfoglalt egy líbiai várost

Hiába jött létre Líbiában egységkormány a káosz megfékezése érdekében, az Iszlám Államot továbbra sem sikerült visszaszorítani. Sőt, az MTI líbiai értesülésekre hivatkozva pénteken azt írta, hogy a három helyi tartományra (vilajetre) oszló helyi Iszlám Állam véres harcok után bevette a központjától, Szirt városától 140 kilométerre nyugatra fekvő Abu Greint.

Abu Grein egy stratégiailag fontos útkereszteződésben fekszik, itt találkozik ugyanis össze a tengerparti sztráda a sivatag belsejébe vezető Fezzen-úttal. A szaúdi tulajdonú al-Arabiya hírtelevízió beszámolója szerint egy tunéziai öngyilkos merénylő pont a kereszteződés ellenőrzőpontjánál robbantotta fel magát, majd a káoszt kihasználva járművek tucatjaival hatoltak be a térségbe az IS mudzsahidjei. Az Iszlám Állam közleménye szerint nem csak Abu Greint, hanem öt másik környező falvat is sikerült elfoglalni.

A közeli Misrata város katonai tanácsának vezetője, Ibrahim Bel-Radzsab ezredes azonnal minden mozgósítható erőt Abu Greinhez vezényelt, de pénteki értesülések szerint az IS teljesen ellenőrzése alatt tartja a lerohant területet. A terrorszervezet állítólag nem kevesebb, mint 20 páncélozott járművet is zsákmányolt, és foglyai közül hét milicistát helyben le is fejezett.

Ugye milyen abszurdnak tűnik, hogy a Földközi-tenger partján, Európától alig néhány száz kilométerre az Iszlám Állam még most is lendületben lehet? Az, hogy ez valóban megtörténhet, az öt éve tartó líbiai káosznak köszönhető.

A megbuktatott Kadhafi uralmát ugyanis 2012-ben rögtön két kormányzat örökölte meg: az európai hatalmak által el nem ismert, de Katar és Törökország által támogatott mérsékelt iszlamista Líbia Hajnala elfoglalt Tripolit, a Nyugat által legitimnek tekintett Méltóság frakció Tobrukba szorult. A két kormány mellett a polgárháborús miliciák is aktívak maradtak, Líbiában nagyjából 500 nem-állami fegyveres szervezet működik, 200 ezer taggal. A déli sivatagi törzsek is függetlenné váltak a kormányoktól, és háborúba kezdtek egymással a Szahara olajkútjaiért.

Az Iszlám Állam a Szíriában sikerrel alkalmazott modellt alkalmazva a rivalizáló frakciók által teremtett hatalmi vákuumba férkőzött be, és a sikeres brandet felhasználva magába olvasztotta a már létező iszlamista szervezetek többségét. Sőt, tavaly a menekültcsempészekre vadászó uniós flottától alig egy rakétaindításnyira egy kétszáz kilométeres partszakaszon kikiáltotta a kalifátus újabb tartományát (pontosabban mindjárt hármat is, melyet azonban egy emír fog össze), és igyekszik igyekszik rátenni a kezét az ország olajtermelésének 70 százalékát adóOlajfélholdra .

A Szirti vilajetek Szíria mellett az IS másik legfontosabb kiképzőbáziásául szolgálnak, sőt, a terület jelentősége a Kalifátusra nehezedő nyomás növekedésével egyre nő. Ma már Líbia szívja fel a Maghreb és Fekete-Afrika iszlamistáit, az ő segítségükkel a Pentagon becslése szerint legalább 5000 fősre duzzadt fel az IS fegyveres ereje.

Ráadásul a kiképzett terroristáknak előtt adja magát a lehetőség, hogy elvegyüljenek a százezernyi menekült között, akik csempészbárkákon indulnak Olaszország felé – és akiket felvesz a líbiai partok előtt cirkáló európai flotta. Az igazsághoz mondjuk hozzátartozik, hogy eddig egyetlen líbiai sejtnek sem sikerült Európában terrortámadást végrehajtania.

Nem csoda, hogy a nagyhatalmak nagy nyomás fejtettek ki a líbiai kormányokra, hogy legalább az IS ellen hangolják össze tevékenységüket. Ezen kívül amerikai és brit kommandósok megkezdték beszivárgásukat Szirt térségébe, az amerikaiak pedig már végre is hajtottak néhány légicsapást az Iszlám Állam ellen.