Khomeini ajatollah a Nagy Sátánnal levelezett

2016.06.11. 00:00

A Khomeini ajatollah a CIA kapcsolatát kereste, jóval azelőtt, mielőtt a síita vallási vezető forradalommal buktatta meg a sah uralmát - derült ki egy, a BBC fárszi nyelvű csatornájának birtokába került dokumentumból. Az 1980-ból származó irat szerint Khomeini 1963-ban egy közvetítő segítségével olyan üzenetet juttatott el az amerikai kormányzatnak, miszerint

  • ő nem az amerikai érdekek ellensége,
  • sőt, szükségesnek tartja az amerikai egyensúlyt a Szovjetunióval és a britekkel szemben
  • és az iszlám és más világvallások, elsősorban a kereszténység kooperációjában hisz
  • és az USA ne féljen attól, hogy ő nem fog eladni nekik olajat

Ezek a nyilatkozatok azért kínosak, mert az 1979-es síita forradalom révén Iránban egy, az iszlám fundamentalizmuson alapuló rezsim jutott hatalomra, melynek ma is alapvető ideológiai alaptételei közé tartozik a Nagy Sátán, és annak "cionista" szövetségese, Izrael elleni harc.

A dokumentum eredetiségét valószínűsíti, hogy a perzsa állam legfelsőbb vezetői sorra ítélték el a "hamisítványt", hiszen mi sem lenne kínosabb, mint hogy szentként tisztelt alapítójukról kiderül, nem is volt ő olyan rosszban a Nagy Sátánnal.

A dokumentumot közlő újságíró, Kambiz Fattahi egyelőre nem publikálta a birtokában álló többi dokumentumot, melyek Khomeini két amerikai elnökkel való kapcsolatáról mesélnek, de a Guardiannek elmondta,

 világosan kiderül, hogy Khomeini a színfalak mögött sokkal kevésbé hősiesen, ámde annál furfangosabban tárgyalt

Az Egyesült Államokra sem vet túl jó fényt a nyugati világ egyik legelszántabb ellenfelével való szívélyes viszony. De a CIA eddig is hírhedt volt ellentmondásos preferenciáiról (azaz politikai rövidlátásáról). A kilencvenes évek óta folyik arról értelmezési vita, hogy vajon az amerikai titkosszolgálat támogatásának köszönhető-e Oszama bin Láden és a tálibok felemelkedése. Az amerikai hatóságok állítása szerint ők csak a "helyi ellenállókat", a mudzsahideket támogatták.

A CIA egyébként a síita forradalom által megbuktatott Pahlavi sah 1953-as hatalomra jutásában (saját miniszterelnökét, az államosításokba kezdő Moszaddeget puccsolta meg) is aktíven segédkezett, ezért szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a levélváltás valóban befolyásolta volna az iráni politikát.