Ez lesz az EU-val a Brexit után

El kell ismerni, hogy az utóbbi évtizedben csökkent az európai integráció támogatottsága, és az Európai Unió további eróziójának megakadályozása végett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság konkrét elvárásainak megvalósítására. Ahol ez lehetséges és szükséges, ott fel kell hagyni az uniós beavatkozással, és ehelyett a nemzeti és helyi szinten kell rendezni a dolgokat, ahol viszont közös kihívások elé néz Európa, ott még több együttműködésre, erősebb integrációra van szükség  – így reagált a Brexit népszavazásra hétfőn kiadott közös programszövegében a német és a francia külügyminiszter.

A közös nyilatkozat már csak azért is fontos, mert hagyományosan ez a két ország számít az EU motorjának, és a kezdetektől fogva leginkább ők alakították az unió fejlődésének irányát. Most pedig a Brexit után elég világosan közölték, hogy szerintük pontosan mi a baj, illetve mire lenne szükség a közeljövőben, hogy az EU megmeneküljön, és az eddigieknél jobban funkcionáljon.

A tervekből pedig az sejlik fel, hogy

• Kétsebességes Európa jöhet egy jobban integrálódó magterülettel, és lazább együttműködéssel ezen kívül
• Az eurózónában gyorsítani és mélyíteni akarják az integrációt. Külön testületeket akarnak létrehozni a valutaövezet számára, és demokratikusabb felállásra törekednek.
• És a biztonsági és menekültügyi területen sokkal többet kell tenni.

Szép, új Európa

Szerintük a brit kilépés Európa történelmének vízválasztó eseménye, és nagyon sajnálják, hogy nem csak egy tagállam, hanem vele "nagy történelem, hagyomány és tapasztalat távozik" az unióból. Ugyanakkor a francia-német elképzelés szerint a Brexit egy kivételes eset, és nem fenyegeti az uniót. A lakosság bizalomvesztésével viszont szembe kell szállni, bár szerintük az embereknek nem magával az unióval van bajuk, hanem azzal, ahogy jelenleg működik. Egyúttal pedig azt is el kell ismerni és kezelni kell, hogy az egyes tagállamok "eltérő szintű ambíciókat" táplálnak az integráció kapcsán.

Viszont miközben jelenleg az egész világon instabilitás és bizonytalanság uralkodik, az EU-ra és az európai együttműködésre sosem volt akkora szükség, mint most. Így tehát egyrészt úgy kell alakítani az uniót, hogy jobban kielégítse az emberek elvárásait, másrészt pedig jobb, hatékonyabb válaszokat kell adni korunk közös kihívásaira.

Egész pontosan a következő területeken tartják ezt szükségesnek:

• a biztonság- és külpolitikában,
•  a migrációs és menekültpolitika terén,
• valamint a növekedésösztönzés, illetve a gazdasági és monetáris unió befoltozását illetően tovább kell mélyíteni az integrációt.

Biztonsági iránytű

Németország és Franciaország biztonságpolitikai uniót akar Európában, mivel minden eddiginél súlyosabb veszélyek leselkednek a kontinensre, és a külső és belső biztonságot a nemzetállamok egyedül nem képesek fenntartani.

A következőkről lenne szó konkrétan:

• Az európai érdekeknek megfelelő stratégiai és biztonságpolitikai célok kidolgozása
• Globális stratégia készítése, az EU mint független globális aktor nemzetközi szerepvállalásának erősítése
• Erősebb uniós civil és katonai válságkezelési, válságmegelőzési képességek kialakítása
• A védelmi beruházások növelése
• Középtávon jobban integrálni kell a belső biztonsági rendszereket
• Hosszú távon nagyobb jogköröket kell adni az uniós ügyészségnek
• Az Európai Tanács évente egyszer mint Európai Biztonsági Tanács ülésezzen és vitassa meg a fontos védelmi kérdéseket

Közös menekültügyi és migrációs politika

Az utóbbi időszak legszembetűnőbb közös kihívását a német-francia tandem szerint nem lehet egyoldalú nemzeti válaszokkal megoldani. Az európai polgárok azt várják, hogy visszanyerjük a kontrollt határaink fölött, egyúttal viszont megóvjuk az európai értékeket. A helyzet sürgősségének fényében azoknak a tagországoknak, amelyek készek közös lépéseket tenni a megoldás érdekében, a következőket kellene tenniük:

• Az uniós határvédelmi ügynökséget, a FRONTEX-et multinacionális alapokra kell helyezni, tovább kell fejleszteni, önálló legénységgel és irányítással kell ellátni
• Az amerikai ESTA vízumrendszerhez hasonlót kell bevezetni Európában a harmadik országok polgáraival szemben
• A háború és üldöztetés elől menekülőket meg kell védeni, menekültjogot kell kapniuk
• Tovább kell egységesíteni és egyszerűsíteni a menekültügyi procedúrát
• A dublini rendszert tovább kell fejleszteni

Növekedésösztönzés és a gazdasági és monetáris unió "befejezése"

A harmadik fő reformterület az euró mögött álló monetáris és gazdasági rendszer rendbetétele. Ugyanis azt a német-francia duó is elismeri, hogy a 2008-as válság folyományaként eléggé megroppant a közös valuta iránti bizalom. Bár évek óta folyik valamiféle ad-hoc toldozgatás-foltozgatás az euró mögött, eljött az ideje a folyamat felélénkítésének.

• Fel kell gyorsítani a gazdasági konvergenciát az eurózónában. A franciák és németek készek a vállalások és a szolidaritás kiegyensúlyozásán alapuló politikai kormányzást adni a folyamatnak.
• Politikailag nem tartható, hogy egyesek (ezt nem írják, de például a németek) folyamatosan nagy kereskedelmi-pénzügyi többletet halmoznak fel más eurózóna országokkal szemben; ki kell egyenlíteni a mérlegeket.
• A növekedés beindítása érdekében egyes szektorokban le kell bontani a maradék akadályokat az unión belül, egységesíteni kell az adóztatást és a szabályozásokat.
• Több befektetés és strukturális reform kell.
• Az energetika, a digitális szektor, a kutatás-fejlesztés és a szakképzés területén növelni kell az együttműködést, össze kell hangolni a tagállami politikákat. Hosszabb távon ezekben a szektorokban közös igazgatás és felügyelet kell.
• Erősíteni kell az euró védelmét a külső sokkokkal szemben, be kell foltozni a gazdasági és monetáris uniót, azaz erősíteni kell a gazdasági kormányzás közösségi jellegét.
• Növelni kell az eurózónás gazdasági unió demokratikus elszámoltathatóságát az uniós polgárok irányába. Ezért például permanens elnök kell az eurózónának, aki az Európai Parlamentnek kell, hogy feleljen.
• Hosszabb távon egy külön parlamentáris testületet kell létrehozni az eurózóna számára az EP és az érintett nemzeti parlamentek tagjainak részvételével. Ennek feladata a közös fiskális és a gazdaságfelügyeleti döntések meghozatala lesz.
• Az Európai Stabilitási Mechanizmusból Európai Valutaalapot kell faragni.
• Fiskális kapacitásokat kell kiépíteni az eurózónán belül, amelyekből a válság által leginkább sújtott államokat kell támogatni.
• Közelíteni kell az adószabályokat, különösen a multinacionális vállalatok megsarcolása terén.