Cameron: Nem bánom, hogy megtartottuk a népszavazást

Az Európai Unió úgy látja a közös piacot, mint az áruk, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgása együtt alkotja. Úgy látják, hogy a kelet-közép-európai országok gazdasági felzárkóztatása is az Európai Unió része, magyarázta David Cameron.

Nagy-Britanniában viszont sokszor úgy gondolkodunk ezekről a dolgokról, amik nem feltétlenül tartoznak össze.

„Ezzel a kérdéssel, ahelyett, hogy a parlamentre hagytuk, felemeltük az emberek szintjére. A nizzai szerződést, az amszterdami szerződést anélkül léptettük életbe, hogy megkérdeztük volna őket” – mondta David Cameron.

„Demokrata vagyok. Persze, hogy sajnálom az eredményt, de nem sajnálom, hogy megtartottuk a népszavazást!”

Cameront biztosítottak róla az állami vezető kollégái, hogy amíg Nagy-Britannia nem távozik, élvezni fogja a tagság összes előnyét. Továbbra is élvezheti majd Nagy-Britannia a közös piaccal járó előnyöket, de ezek nem lesznek ingyen, emelte ki a brit kormányfő.

Nem sürgették, hogy még ma nyújtsa be a kérvényt az Egyesült Királyság lemondására. „A döntést, hogy benyújtjuk-e a kérvényt, és elindítjuk az 50. cikk szerinti procedúrát, a következő miniszterelnök és a következő kormány fogja meghozni.”

Pontosan ez az a forgatókönyv, amit korábbi nyilatkozatok szerint a német kancellár szeretne elkerülni. Az Európai Tanács elnöke Donald Tusk is hangsúlyozta, hogy az uniós vezetők már ma készen állnának elkezdeni a tárgyalást a válásról.

„Hat évig jártam ezekre a csúcstalálkozókra, és úgy néz ki, ez lesz az utolsó – mondta David Cameron brit miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó után kedd este. – Ez az a tanács, ahol olyan vezetők megtalálják a módját, hogy beszéljenek egymással, akik nem is olyan régen háborúban álltak.”

„Tisztelemet fejezem ki az összes miniszterelnöknek és államfőnek, akikkel itt együtt dolgoztam.”

„Az európai uniós partnereink őszintén szomorúak, hogy Nagy-Britannia a távozás mellett döntött. Pozitív, nyugodt, megértő hangulatú találkozó volt. Egyetértettünk, hogy meg kell tartanunk a szoros gazdasági kötelékeket. Az Egyesült Királyság nem fordít hátat Európának.”

Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is beülnek a reformbuszba. A Reuters arról írt, hogy a négy ország vezetői arra szólítottak föl, hogy meg kell zabolázni az Európai Bizottság hatásköreit. A lengyel kormány a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a menesztését is kéri.

„Kérdéses, hogy az Európai Bizottság mostani vezetésének van-e joga folytatni a munkát, ami Európa helyretétele – mondta a lengyel külügyminiszter Witold Waszczykowski. – Szerintünk nem. Új politikusok, új biztosok kell, hogy átvegyék ezt a feladatot.”

A lengyel miniszter azzal kezdené az átalakítást, hogy több hatalmat ad az állami vezetőkből álló Európai Tanácsnak, mert ez az a testület, amelyet demokratikus mandátummal rendelkező politikusok alkotnak. A lengyel kormány kapcsolatai nem rózsásak az EU ellenőrző testületeként működő Európai Bizottsággal: hónapok óta folyik köztük a párbeszéd arról, hogy Varsó eléggé tiszteletben tartotta-e a jogállamiság elvét, amikor saját politikai érdekeinek megfelelően át akarta szabni a lengyel alkotmánybíróság működését.

Az Egyesült Királyság Függetlenség Párt (UKIP) vezetője, Nigel Farage az uniós csúcstalálkozó alatt az EU Tanács épületének a földszintjén járkál, és újságíróknak nyilatkozik. A miniszterelnökök és államfők az emeleten tárgyalnak, oda nem engedik föl.

„A közös valuta megbukott, az Angela Merkel által elindított bevándorlási politika gyűlölködéshez vezetett, és az az igazság, hogy, soha senki nem szavazott arra, hogy politikai unió legyen Európában. Zászlók, himnuszok, elnökök, és most már EU-s hadseregről hallunk. Ez egy olyan projekt, amit nagyon nem szeretnek az emberek, egy botladozó projekt, és a napjai meg vannak számlálva” – mondta.

Farage évtizedek óta az Egyesült Királyság kilépéséért kampányol, Nagy-Britanniában és Brüsszelben is. 2014 márciusában azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin az a vezető, akit leginkább nagyra tart.

A londoni Trafalgar Square-re szerveztek kedd estére egy EU-párti demonstrációt, ami annyira népszerű lett, hogy hamarosan 50 ezren jelezték a részvételi szándékukat a Facebookon. A baj ezzel csak az volt, hogy a tér 10 ezer fő befogadására képes csak biztonságosan, és nem jutott már elég idő arra, hogy a rendezvény lebonyolításához szükséges előkészületeket megtegyék. Ennek ellenére a végül lefújt rendezvényen is tömegek jelentek meg. (Guardian)

Anti-#Brexit rally, Trafalgar Square pic.twitter.com/YfIrUDtPvd

— Jüri Vendik (@MaloverjanBBC) June 28, 2016

Az uniós állami vezetők csúcstalálkozójának, más néven az Európai Tanácsnak az elnöke, Donald Tusk nem találkozik a skót kormányfővel, mert a mostani „nem a megfelelő pillanat”, mondta Tusk szóvivője. Az Európai Tanács mostani álláspontja az, hogy egy szót sem fognak tárgyalni sem az angolokkal, sem a skótokkal addig, amíg Cameron be nem nyújtja a kérvényt a kilépésre, ezzel próbálnak nyomást kifejteni az utolsókat rúgó brit kormányra, hogy minél előbb léptesse életbe a választók akaratát.

A skót első miniszter, Nicola Sturgeon szerdán utazik Brüsszelbe, és Martin Schulzcal, az Európai Parlament vezetőjével viszont tárgyal. Ez a találkozó kevésbé jelentős, a kilépési tárgyalások feltételeit az állami vezetők, és nem az EP-képviselők fogják meghatározni.

Skócia jelentős többséggel az EU-ban maradás mellett szavazott, és a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) több vezető politikusa is kijelentette, hogy eszük ágában sincs a skót emberek akarata ellenére kilépni az unióból. 

Angus Robertson , az SNP westminsteri frakcióvezetője egy határozott beszédben fejtette ki, hogy ha a demokrácia ára Skócia kilépése az Egyesült Királyságból, ám legyen. 

A brit Konzervatív Párt bejelentette, hogy szeptember 9-én, egy pénteki napon fogják bejelenteni az új pártvezért, aki a távozó David Cameron helyét veszi át. Holnaptól, azaz június 29-től lehet nevezni a pártvezér-jelölteket, és csütörtök délben már le is zárják a nevezési szakaszt. Ezt követően indul majd a belső kampány, melynek végén bő két hónap után megválasztják az új pártelnököt. (Guardian)

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője szerint a Brexit-szavazás a legfontosabb esemény volt a berlini fal leomlása óta. Le Pen szerint pártja majd lökést kaphat a referendum miatt, és hasonló népszavazást ő is kiírna, ha megválasztanák elnöknek 2017-ben. (BBC)

Marine Le Pen

Fotó: Pascal Rossignol

Az elbukott bizalmi szavazásra válaszul Jeremy Corbyn jelezte, hogy a népszavazáson ugyan szűk többséggel a kilépés hívei nyertek, de a Labour támogatóinak kétharmada a maradás mellett állt ki.

Szerinte demokratikusan választották meg a Munkáspárt vezetőjének a tagság és támogatók 60 százalékának támogatásával, és nem fogja elárulni őket azzal, hogy most lemond. A parlamenti képviselők szavazásának pedig nincs legitimitása.

A Munkáspárt parlamenti képviselői megvonták a bizalmat pártelnöküktől a ma rendezett szavazásukon. 

A frakcióból 172-en szavaztak Jeremy Corbyn ellen, 40-en mellette, 4-en tartózkodtak.

A pártelnök azonban ennek ellenére nem akar lemondani (a parlamenti bizalmatlansági indítvány nem kényszerítő erejű).

A várakozások szerint most a Munkáspártnál is megindulhat az elnökválasztási versengés, a párt a BBC értékelése szerint teljes válságba sodródik.

A bizalmatlansági indítványt a Brexit-népszavazás miatt nyújtották be Corbyn ellen. A fő bírálat vele szemben, hogy nem kampányolt elég hatásosan a bennmaradás mellett, illetve hogy nem elég jó vezetője a pártnak. A Labour frakciója attól fél, az ő vezetésével sosem jutnának kormányra.

A Corbyn elleni lázadás során korábban már nagyjából a teljes árnyékkormány lemondott.

Corbynt annak idején a parlamenti frakció ellenében választották meg a Munkáspárthoz újonnan csatlakozó újbalos aktivisták, akik felmérések szerint továbbra is elégedettek a képviselőknél jóval balosabb pártelnökkel. Tehát simán előfordulhat, hogy újraválasztják, a Labour pedig végletekig megosztott marad.

Fotó: Jack Taylor / Europress / Getty

A BBC legalábbis így értesült tory forrásoktól. Johnson állítólag úgy gondolja, hogy a referendum eredménye megfelelő legitimitást adna neki, hogy tárgyaljon a Brexitről az EU-val. Johnson mögé állt Michael Gove igazságügyi miniszter, és Liz Truss környezetvédelmi miniszter is ezt tervezi.

– kérte Belgium miniszterelnöke. Charles Michel szerint fontos lenne üzenetet küldeni a piacoknak, hogy közeledik már a stabilitás, mert nem az európaiaknak és a belgiumiaknak kellene megfizetnie a számlát a brit döntésekért.

Mások már nem fogalmaztak ennyire világosan, de Taavi Rõivas észt kormányfő szerint se lehetnek túl hosszú ideig „sokkban”. „Nyugalom és kitartás” – ezzel a mémmé vált brit háborús plakáttal simítgatná a többiek idegeit, mert nem a bosszú jegyében kellene tárgyalni, és a britek nagyon fontosak „gazdaságilag, politikailag és biztonságilag”.

(Politico)

Az Európai Unióból (EU) történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az EU között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve kedden, írta az MTI.

Barack Obama amerikai elnök az NPR-nek adott interjújában óva intett a piaci és diplomáciai hisztériától a Brexit-népszavazás után. Szerinte legjobban úgy lehet ezt elképzelni, mintha megnyomták volna a szünet gombot a teljes Európai integráció esetében.

Nem értékelném túl

– mondta.

Az amerikai elnök szerint a Brexit-népszavazás reakció volt egy gyorsan növekvő EU-ra, ami valószínűleg gyorsabban, és kisebb konszenzus mentén haladt, mint kellett volna. Szerinte ez az a pillanat, amikor az európai vezetők majd átgondolják, hogyan lehet megőrizni a nemzeti identitást, az integráció előnyeit, és közben hogyan lehet kezelni sok választóban felgyülemlett frusztrációkat. Azonban

nem vár hatalmas, kataklizma-szerű változásokat ennek következményeként.

A skót konzervatívok vezetője jelezte, hogy ők elleneznek egy újabb függetlenségi referendumot. Azt viszont támogatják, hogy tárgyalásokat kezdjenek az Egyesült Királysággal, az EU-val a walesi és az északír miniszterelnökkel párhuzamosan. Azt szeretnék, ha Sadiq Khan londoni polgármestert is bevonnák.

Carwyn Jones arról beszélt, hogy minél előbb hivatalosan is jelezni kell Brüsszel felé a britek kilépési szándékát. Szerinte az elhúzódó folyamat nem Wales érdeke, mert így is két évig fog tartani.

Fotó: Anadolu Agency / Europress / Getty

Stephen Crabb megméreti magát, indul a toryk vezetéséért, írja a Politico. Ezt állítólag egy délben kiküldött levélben jelentette be a konzervatív képviselőknek.

Sturgeon azt mondta, hogy nem a függetlenségi kérdés a kiindulási pont, hanem hogy megvédjék Skócia érdekeit és pozícióját az EU-ban. Azonban

ha Skóciát kiléptetik az EU-ból, akkor az a skótok akarata ellenére lesz.

Ezért azt felkészülnek egy újabb függetlenségi népszavazásra is, ami a lehetőségek között van. Viszont a mostani javaslat támogatása nem a függetlenség támogatásáról szól, mondta, és arra kérte a skót konzervatívokat is, hogy éppen ezért szavazzák meg ők is.

A skót miniszterelnök azt kérte, hogy dolgozzanak mind együtt, és változtassák

ezt a csalódást keltő és szomorú pillanatot egy új és ígéretes kezdetté.

Sturgeon azt mondta, továbbra is a közös piac részesei akarnak maradni. Fontos prioritás, hogy megvédjék Skócia helyét az EU-ban, és hallatni akarják hangjukat Európában, még mielőtt formálisan is megkezdődnének a Brexit-tárgyalások.

Már felvették a kapcsolatot az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal, de ez csak a kezdet. Szerdán Brüsszelben ismerteti majd, milyen további tárgyalásokra lehet számítani.

Egy most felállított, szakértőkből álló testület segít majd elérni a skót kormány céljait.

Sturgeon szerint elfogadhatatlan az a politikai vákuum, ami most a brit parlamentben alakul, a kilépés mellett kampányolóknak világossá kell tenniük a terveiket. Nem akarja, hogy három hónapig ne történjen semmilyen lépés.

Nicola Sturgeon

Fotó: Andy Buchanan / AFP

Sturgeon szerint elfogadhatatlan a gyűlölet és a rasszizmus, és biztosított minden másik országból érkező bevándorlót, hogy szívesen látják Skóciában, ami az ő otthonuk is.

A skót miniszterelnök azt mondta, nem ilyen beszédet szeretett volna tartani, de büszke rá, hogy Skócia többségében a maradásra szavazott. Viszont fontosnak nevezte, hogy a kilépést támogatók aggodalmait is figyelembe vegyék. Azt ígérte, hogy Skócia hallatni fogja hangját.

Most fog beszélni Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, és arra kéri majd a képviselőket a skót parlamentben, hogy támogassák a hivatalos megbeszélései megkezdését az Egyesült Királyság, az EU és tagállamok vezetőivel. A Munkáspárt, a liberális demokraták, a zöldek is támogathatják az SNP vezetőjének kezdeményezéseit, a skót konzervatívok viszont azt is el akarják érni, hogy zárják ki egy újabb függetlenségi népszavazás lehetőségét.