Félkarú csecsen bandita tervezte az isztambuli merényletet

Egy csecsenföldi férfit gyanúsítanak a török hatóságok az isztambuli reptéren elkövetett, halálos áldozattal járó öngyilkos merénylet megszervezésével.

A végrehajtókról már kiderült, hogy mind a hárman a volt Szovjetunió területéről származnak: egy csecsenföldi orosz állampolgár mellett egy kirgiz és egy üzbég. A merényletet az Iszlám Államhoz kötik.

Nem sokkal később a szervezőt is nevesítették: szintén egy csecsenföldi orosz állampolgárról van szó, Ahmet Csatajevről. A 36 éves férfit 2008 óta körözik Oroszországban – írta a Ria Novosztyi csecsenföldi hatósági forrásra hivatkozva.

A jó idő akadályozta meg a túszejtést

Az AFP úgy tudja, hogy a három merénylő eredetileg több tucat ember túszul ejtését tervezte, mielőtt gépfegyverekkel megkezdik a mészárlást és a robbantásokat. Ez azonban nem sikerült, mert hamar felhívták magukra a figyelmet azzal, hogy a nagy meleg ellenére feltűnően beburkolóztak fekete ruháikba, hogy elfedjék a rejtegetett fegyvereket és robbanószereket.

A török sajtó eddig 11 külföldi letartóztatásáról számolt be a szerdai terrortámadás kapcsán. Csatajev nincs köztük, tartózkodási helye ismeretlen.                                        

Menekült, fegyvercsempész

Az orosz sajtó úgy tudja, Csatajev az a harcos, aki a második csecsen háború idején elveszítette jobb karját az orosz erők elleni folytatott észak-kaukázusi harcokban. El is fogták, ám nem tisztázott körülmények között sikerült elhagynia Oroszországot, 2003-ban Ausztriában kapott menedékjogot. Jobb karjáról azt állította, az orosz börtönökben ért kínzások miatt veszítette el előzetes letartóztatása idején.

Ezek után háromszor tartóztatták le, de egy évnél hosszabb időt sehol sem kellett őrizetben töltenie. Először 2008-ban fogták el, miután a dél-svédországi Trelleborgba tartó kompon lévő autójában robbanószereket, töltényeket és gépfegyvereket találtak. Csatajev azt állította,  a szállítmányt tudta nélkül csempészték az autójába.

Elítélték, de csupán egy évet kellett börtönben töltenie, ezután Svédországból Ukrajnába ment. Orosz kérésére letartóztatták, de Ukrajna mégsem adta ki, Ausztriában kapott menekültstátuszára hivatkozva. Néhány hónap múlva szabadon távozhatott.

2012 augusztusában már Grúziában tartoztatták le, a Lopot-völgyben, ahol a grúz biztonsági erők egy fegyveres csoportra támadtak, amely a grúz vezetés szerint Oroszországból szivárgott át. A harcokban 11 fegyveres és három grúz katona meghalt. Csatajev életben maradt, azt állította, nincs köze a csoporthoz.

A tbiliszi bíróság felmentette őt, így néhány hónap után szabadon távozhatott.A történteket most felemlegette Mihail Szaakasvili akkori elnök, aki azóta már elveszítve hatalmát Ukrajnában él és az odesszai kormányzóságot irányítja elnöki megbízottként. „Még elnök voltam, tiltakoztam kiengedés ellen, de az ügyészség döntött“ – mondta a 2012-es esetről Szaakasvili, aki az őt váltó hatalmat okolja Csatajev elengedéséért.

Az orosz hatóságok szerint Csatajev ezután Szíriába ment, ahol az Iszlám Államhoz csatlakozva az oroszországi vonalért felelt.

Az EU is tudott róla

Csatajev a gyanú szerint Doku Umarov, a 2013 szeptemberében Csecsenföldön likvidált hadúr, az Iszlám Államhoz csatlakozó Kaukázusi Emirátus vezetője alatt is dolgozott. 2015 szeptemberében – amikor Csatajev már Szíriában volt – az EU 15 olyan személy ellen léptetett életbe szankciókat, akik a gyanú szerint az al-Kaidával álltak kapcsolatban. Köztük volt Csatajev is – emlékeztetett a Newsru.com. Októberben az amerikaiak tiltólistájára is felkerült a csecsen férfi.

Az Iszlám Állam idén februárban videóüzenetben közölte, hogy újabb támadások lesznek Oroszországban és Európában. Az akkori orosz beszámolók említést tettek Csatajevről, aki az orosz titkosszolgálat szerint már újabb merényletek megszervezésén dolgozott, Törökországban rejtőzködve.