További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
A becslések szerint 30-40 ezer ember vonult végig Londonban a Hyde Park keleti szélén húzódó Park Lane sugárúttól a parlament westminsteri épületéig. A Brexit ellen tüntetők petíciót nyújtottak át, amiben azt követelik, hogy a törvényhozás akadályozza meg a brit EU-tagság feladását, a kormány ne aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.
Ez egyelőre nincs is napirenden. David Cameron miniszterelnök a népszavazás másnapján bejelentette, hogy őszig távozik tisztségéből, és egyértelművé tette azt is, hogy ő már nem kívánja bejelenteni az 50. cikkely aktiválását, ezt a feladatot utódjára bízza, írja az MTI.
Egyik legesélyesebb utódjelöltje, Theresa May belügyminiszter programadó beszédében kijelentette: véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az év vége előtt nem fogja aktiválni.
A szombati demonstráció részvevőinek transzparensein egyebek mellett a "37 százalék nem a többség" felirat volt olvasható, utalva arra, hogy a teljes brit választópolgárság hozzávetőleg ekkora aránya voksolt a kilépésre a brit EU-tagságról múlt csütörtökön tartott népszavazáson. A részvételi arány valamivel meghaladta a 70 százalékot, és a részvevők 51,9 százaléka adta szavazatát a Brexitre, vagyis a kilépésre.
London azonban Skóciával és Észak-Írországgal együtt az Egyesült Királyság azon három nagyobb térségéhez tartozik, ahol a választók jelentős többsége a bennmaradásra voksolt.
A szombati tüntetést a közösségi portálokon sok Brexit-párti szavazó bírálta. A Twitter-bejegyzések között olvasható volt olyan vélemény, amely "a vesztesek hisztijének" minősítette a demonstrációt.
A tüntetőkkel egyes politikusok is egyetértenek. David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője például már a népszavazás után nem sokkal azt közölte: a parlamentnek kell megakadályoznia, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel. Nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotására, illetve a brit EU-tagságot rögzítő törvény érvénytelenítésére.
Theresa May ugyan a bennmaradást pártolta a népszavazási kampányában, de amikor bejelentette indulását a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, akkor azt mondta:
a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket.
Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről, mondta a politikus.