29 éve éli világát a londoni baltás gyilkos

Ha nem hallottad ezt a történetet, kérdezd meg magadtól, miért nem!

– szólítják meg a hallgatókat a britek aktuális kedvenc podcastjének a beharangozójában. Az Untold: The Daniel Morgan Murder című webrádiós sorozat egy olyan rejtélybe ígér bevezetést, amelynél a talánynak legalább olyan fontos része, hogy miért maradt rejtély a rejtély, és miért nem lett sokkal-sokkal hírhedtebb az ügy, mint az, hogy ki és miért követte el a gyilkosságot.

Daniel Morgan walesi származú, 37 éves, kétgyerekes magánnyomozó volt. 1987. március 10-én találták holtan Dél-Londonban egy olcsó sört mérő kocsma, a Golden Lion parkolójában. A gyilkosa négy baltacsapással végzett vele: háromszor sújtott le rá hátulról, a negyedik csapást szemből mérte a hátán fekvő áldozatra. A balta benne maradt Daniel Morgan arcában, a gyilkosa direkt úgy hagyta.

Öt nyomozás dőlt dugába

Az azóta eltelt 29 évben öt rendőrségi nyomozás indult, amikre több mint 50 millió fontot (körülbelül 20 milliárd forintot) költöttek, mégsem sikerült senkit sem felelősségre vonni a gyilkosságért. Legutóbb 2011-ben omlott össze a vád.

A család sohasem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy a bűnügy felderítetlen, a gyilkos büntetlen maradjon. Daniel öccse, Alastair Morgan találta ki, hogy ha már se az igazságszolgáltatás, se a fősodorbeli média nem kezelte úgy az ügyet, ahogy szerinte elvárható lett volna, készüljön egy podcast, vagyis egy tízrészes sorozat, amelyben a szövevényes esetet a maga teljességében és bonyolultságában megismerhetik az emberek, és ki tudja, talán előáll valaki olyan bizonyítékkal, ami új lökést ad a zátonyra futott nyomozásnak is.

A sorozatot egy oknyomozó újságíró, Peter Jukes írta. Jukes négy évvel ezelőtt botlott bele a sztoriba, amikor a Rupert Murdoch médiabirodalmát megrengető és a News of the World bukását elhozó brit lehallgatási botrány ügyében kutakodott. Azóta, hogy beleásta magát a Morgan-gyilkosságba, most már azt gondolja: 

Szerinte ez a történet felülír mindent, amit eddig a britek a szabad sajtójukról, az elszámoltatható kormányukról és a korrupció nélküli rendőrségükről gondoltak.

Hugh Grant is beszállt

A sztori olyan szövevényes, hogy úgy gondolták, egyetlen újságírói produktumban nem is lehetne tisztességesen bemutatni, így esett a választásuk végül a tízrészes sorozatra, és persze lebegett előttünk példaként az utóbbi évek valódi bűncselekményeket feldolgozó sorozatainak az elképesztő sikere, a netflixes Making a Murdereré, az OJ:  Made in America-é vagy a Serial podcasté.

A pénzt a podcasthoz közösségi finanszírozással teremtették elő, nagyjából 10 ezer fontot (4 millió forint) kalapoztak össze. Beleadott pénzt Hugh Grant, a News of the World-féle lehallgatások egyik kárvallottja is. A sorozat első része június 2-án jelent meg, most az ötödik epizódnál tartunk, mindig szerdánként jönnek az új részek. A harmadik rész után a webrádiós sorozat az iTunes letöltési toplistájának az élére került, 200 ezer letöltés felett járt, írta a hétvégén az Independent.

„Lehetőséget ad számomra, hogy a saját szavaimmal mondjam el a történetet, úgy, ahogy én láttam kibomlani" – magyarázta a választott műfaj előnyét Alastair Morgan az Independentnek. Teljes feltárást nem ígér, ő sem hiszi, hogy mindenre van válasza.

Hazudnék, ha azt mondanám, tudom, mit ki csinált, de nincs kétségem afelől, hogy kik voltak benne. A kérdés, hogy hogyan úszták meg

– mondta.

A Rolex eltűnt, az ezer font maradt

Alastairt 1987. március 11-én hajnalban ébresztette a végzetes telefonhívás, de a sorozat egészen messziről, Szingapúrból indul, ahol a Morgan gyerekek születtek, és ahol az apjuk újságíróként dolgozott. A szüleik az '50-es években jöttek vissza Európába, Walesbe költöztek. Daniel magának való gyerek volt, kitűnő memóriával, azzal szórakoztatta magát, hogy fejből megtanulta a Guinness-rekordok könyvét.

Felnőttként a mostohaapja vezette be a magánnyomozók világába, 1983-ban megalapította első saját irodáját. Az utolsó időszakban Southern Investigationsnek hívták a cégét, amelyben üzlettársával, Jonathan Reeszel együtt dolgozott. Rees volt az utolsó ember, aki élve látta.

Állítása szerint a bárpultnál üldögélt, és írt valamit egy papírdarabra.

Amikor a Golden Lion elhagyatott parkolójában rátaláltak, drága Rolex órájának hűlt helye volt, az egyik nadrágzsebét felszakították. A másik zsebében viszont bankkártyák voltak, és érintetlenül ott volt még 1000 font készpénzben. Jegyzetet nem találtak sehol.

Óriási botrányt készült kirobbantani

Hogy mit keresett aznap Daniel Morgan a Golden Lionban, nem tudni. Nem ez a kocsma volt a törzshelye, nem járt sűrűn oda, sőt, korábban csak egyetlen alkalommal járt biztosan ott: épp egy nappal a halála előtt, az üzlettársa, Rees és egy rendőrnyomozó, Sid Fillery társaságában.

Több tanú vallja egybehangzóan, hogy a halála előtti időszakban Morgant megszállottan foglalkoztatta valami: a rendőri korrupció. Öt nappal a halála előtt idős szomszédasszonyának, Dorisnak azt mondta: rájött, hogy minden rendőr gazfickó. Állítólag többeknek is arról beszélt, hogy leleplezni készül egy nagy horderejű, kokaincsempészettel kapcsolatos korrupciós ügyet a Scotland Yardnál. Több tanú van arra is, hogy arra készült, kitálal a médiának, sőt, egy konkrét újságírónak akarta eladni a sztorit. Az illető a News of the Worldnek dolgozott.

Hogy a sztori mekkora lehetett, azt sejteti, hogy Daniel abban reménykedett: 250 ezer fontot (100 millió forintot) kaphat érte.

A gyilkosság után a Morgan család kezdetben megbízott a nyomozáson dolgozó rendőrökben, de nem sok idő kellett hozzá, hogy ez a bizalom elillanjon. Alistairnek először csak az tűnt kicsit különösnek, hogy a gyilkosság helyszínén nem látott rendőrségi kordont, se más különösebb erőfeszítést a helyszín biztosítására.

Rees, az üzlettárs

A holttest azonosítására Reest kérték fel azzal, hogy ha nem muszáj, ne tegyék ki ilyen traumának Daniel Morgan családtagjait. Reeszel kapcsolatban több oka is lett volna a rendőrségnek, hogy óvatosan bánjanak vele: a tény, hogy ő látta utoljára életben az áldozatot, és hogy az üzlettársa volt, potenciális gyanúsítottá tette, ennek ellenére semmi akadályt nem gördítettek az elé, hogy Rees bemenjen a magánnyomozói irodába a gyilkosság utáni reggelen, és elvigyen onnan egy köteg iratot.

Az egyik akta, amit magával vitt, a Belmont Car Auctions nevű cégé volt. Ezzel az ügyfelükkel kapcsolatosan történt pár hónappal korábban egy különös eset: Reestől elrabolták a Belmont Car Auctions 18 ezer fontját, amit neki kellett volna biztonságosan egyik helyről a másikra szállítania. A rablás gyanús körülményei miatt Alistair úgy sejti: az egész dolog megrendezett volt.

Rees azóta többször is a Morgan-gyilkosság miatt folyó nyomozások célkeresztjébe került. Sok dolog volt, ami gyanússá tette: kiderült például, hogy Danielnek volt egy szeretője, aki azóta Rees mellett kötött ki. De volt ennél sokkal rosszabb is. A magánnyomozó cég könyvelője azt állította: Rees bizalmasan elárulta neki, hogy ki akarja szorítani partnerét az üzletből, szövetkezett is rendőrökkel, hogy tartóztassák le ittas vezetésért, és amikor ez a terv nem jött be, megkérdezte, nem tud-e valakit, aki megölné Danielt.

Nyomozóból gyanúsított

A nyomozást kezdetben az a Sid Fillery vezette, aki a halála előtti napon együtt ivott a Golden Lionban Daniel Morgannal és Reeszel. Egy kis idő után éppen emiatt le is vették az ügyről, de addigra – ahogy az utódja, Douglas Campbell fogalmazott a barátainak – kibelezte azt. 1987. április 3-án, amikor a legelső gyanúsítás megtörtént a Morgan-gyilkosság ügyében, a gyanúsítottak hatan voltak: köztük volt Rees és Fillery is.

Végül mind a hatukat vádemelés nélkül elengedték, mondván, nem volt elég bizonyíték ellenük.

A BBC 2012-ben készített összesítése szerint 1987 óta a rendőrség öt nyomozásban összesen

• 750 ezer dokumentumot vizsgált,
• 188 tanút kérdezett ki,
• 8854 nyomozati cselekményt hajtott végre,
• 17960 bűnjelet gyűjtött be.

Az utolsó nagy nyomozási nekifutás 2008-ban kezdődött, ekkor újra elővették Reest és Filleryt is három másik emberrel együtt.

A 2008-ban kezdődött eljárás 2011-ben, a gyilkosság 24. évfordulóján omlott össze, még mielőtt a tárgyalási szakig eljutott volna. Az oka: a rendőrök és az ügyészek hibát hibára halmoztak. A Scotland Yard felelős nyomozója ekkor elismerte, hogy a rendőri korrupció bénítólag hatott a korábbi nyomozásra. Elnézést kértek Daniel családjától, és kifizettek 125 ezer fontot a jogi költségeikre.

A News of the World barátja

Alistair eleinte azt gondolta, hogy ha már a rendőrségben csalódott, majd a médiához fordul. De újra csalódnia kellett. A sztori sehogy sem akart akkorát robbanni, mint amekkorára számított.

Reesnek mint információszállítónak kiváló kapcsolata volt a médiával, azon belül is főként a News of the Worlddel. Hogy mennyire jó volt ez a viszony, jól mutatja, hogy Reest 2000-ben hét év börtönre ítélték az igazságszolgáltatás megtévesztéséért, amikor egy gyermekelhelyezési ügyben az ártatlan anyához drogot próbált csempészni, és mégis, rögtön azután, hogy kiszabadult a börtönből, 150 ezer fontos (60 milliós) fizetéssel újra alkalmazta Andy Coulson szerkesztő. Az ilyen döntései miatt kérdőjelezték meg évekkel később David Cameron miniszterelnök ítélőképességét, amikor Coulsont a Downing Street kommunikációs igazgatójának nevezte ki – emlékeztet az Independent.

Az utolsó nyomozás 2011-es összeomlása után a Morgan család független vizsgálatot követelt. Theresa May belügyminiszter rábólintott, és megkezdte a munkát egy bizottság, amelynek az első vezetője végül tavaly személyes okokra hivatkozva lemondott. Utódjának Baroness O'Loant nevezték ki, Észak-Írország első rendőri ombudsmanját nevezték ki. Őszre várható a bizottság jelentése.

Az Untold sorozat eddig megjelent részeit itt is meghallgathatja.