Több ezer bírót váltottak le a puccskísérlet után

• Péntek éjjel puccskísérlet volt Törökországban, katonák foglaltak el stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban.
• Recep Tayyip Erdogan elnök ellenállásra szólította fel a híveit, akik az utcára vonultak és gyakorlatilag elfojtották a puccsot.
• Sok helyen volt tűzharc, a parlamentre légicsapást mértek, több százan meghaltak, közel 1500-an megsebesültek az összecsapásokban.
  
• A puccskísérlet elbukása után több mint 2800 katonát, köztük tábornokokat is őrizetbe vettek. 2745 bírót leváltottak.
• Egy Amerikában önkéntes száműzetésben élő hitszónokot vádolnak a puccs megszervezésével, Fethullah Gülan viszont tagadja, hogy felelős lenne.
• A történtekből megerősödve kerülhet ki az autokratikus módszerei miatt bírált Erdogan.
• Ez volt a török puccskísérlet másnapja.

Összesen 265-en meghaltak, 1440-en megsebesültek a péntek esti puccskísérletben, jelentette be a török elnöki hivatal. Közülük 104 megölt puccsista katona volt, 161-en pedig rendőrök és civilek. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) szerint egy fotóriporter is meghalt a harcokban.

Binail Yildirim török miniszterelnök azt is elmondta, hogy a puccskísérlet után a fegyveres erők több mint 2800 tagját vették őrizetbe, több száz katona önként adta meg magát. A CNN szerint 5 tábornokot, és 29 ezredest vehettek őrizetbe a puccs után.  Köztük van a második török hadsereg főparancsnoka, akinek az erői Ankara, valamint a szíriai, iraki és iráni határ védelméért is felelnek.

Nemcsak a hadseregben kezdődött tisztogatás, az NTV és az Anadolu hírügynökség szerint 2745 bírót is felmentettek. A BBC szerint a legfelsőbb testület, a Bírák és Ügyészek Tanácsa (HSYK) azért ült össze, hogy lépéseket tegyen azok ellen, akikről gyanítják, hogy a kormány által a puccs kitervelésével vádolt Fethullah Gülen hitszónokhoz köthetőek. Azonban állítólag a döntést meghozó HSYK öt tagját is leváltották. Emellett a közigazgatási felsőbíróság funkcióját betöltő török államtanács tíz tagját is őrizetbe vették Ankarában. Elfogtak egy alkotmánybíróság alelnökét, Alparslan Altant is, ő az egyik legbefolyásosabb ember az országban.

Az emberi jogok és a jogrend tiszteletben tartása a megválasztott kormányok dolga. A puccsot megkísérlők Törökországban elfelejtették ezt, de kulcsfontosságú, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök és a hatóságok ne tegyék, hívta fel rá a figyelmet a CNN szerint az Amnesty International európai igazgatója. Szerintük elszámoltatásnak kell jönnie, de tisztességes tárgyalásokra van szükség, és nem szabad visszaállítani a halálbüntetést az országban.

Barack Obama amerikai elnök is arról beszélt, hogy a török kormánynak tiszteletben kell tartania a jogállami kereteket, és mindenkit arra szólított fel, hogy tartózkodjon az olyan tettektől, amelyek további instabilitást vagy erőszakot szíthatnak.

A török parlament szombaton délután rendkívüli ülésre ült össze. A négy legnagyobb török párt közös közleményben ítélte el a puccskísérletet a parlamentben. Megjelent az ülésen a hadsereg vezérkari főnöke is, akit azelőző este túszul ejtettek a puccsisták.

Közben Ankarában sokan zászlókkal vonultak utcára, ünnepelnek. Isztambulban a Taksim téren is tömegek gyűltek össze, ők a puccs ellen tüntettek, illetve a kormány iránti szimpátájukat hangoztatták.

Külön átvizsgálják a légibázisokat

A CNN a törökországi amerikai nagykövetségre hivatkozva azt írja, hogy a helyi hatóságok nem engednek senki se ki, se be az Incirlik légibázisra, ahol állítólag az áramszolgáltatást is lekapcsolták. A török hatóságok ott is feltételezett puccsisták után kutathatnak. Az Iszlám Állam terrorszervezet elleni NATO-csapásokhoz is ezt a bázist használják többek között az amerikai gépek is. Most azonban állítólag lezárták a légteret is a bázis környékén, ezért az IS elleni légicsapások sem folytatódnak egyelőre. Nagyjából 1500 amerikai katona és civil kisegítő személyzet dolgozik a bázison.

Ennek ellentmond azonban a Bundeswehr külföldi bevetésekért felelős műveleti parancsnokságának szóvivője, aki a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a bázison állomásozó 240 német katona a szokásos ellenőrzés mellett továbbra is szabadon elmehet, illetve visszatérhet a támaszpontra, bár a legmagasabb biztonsági fokozatot rendelték el ott.

A Pentagon szóvivője azt mondta, az amerikai és török illetékesek azon dolgoznak, hogy mihamarabb helyreálljon a légi irányítás a bázison, és folytathassák a csapásokat a terrorszervezet ellen. Addig más bázisokról mennek majd a támadások az IS ellen, arra törekednek, hogy ne legyen jelentős fennakadás a bombázásban. Peter Cook azt is elmondta, hogy Incirlikben az amerikai létesítmények saját generátoraikról kapnak áramot, és a külső áramforrások elzárása nem érintette a bázis működését.

A török rendőrség közben 100 katonát vett őrizetbe a Diyarbakir légibázison szombaton. Erről a bázisról indítottak többek között légicsapásokat a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szeparatista szervezet ellen. Őrizetbe vettek katonákat több másik, kurdok lakta területeken lévő bázisokon is.

Terrorista bandákról beszélt a kormányfő

„Terrorista bandák" akartak puccsot elkövetni Törökországban, de a demokratikus társadalom ellenállt, mondta még Yildirim a sajtótájékoztatóján. Megköszönte a civileknek az ellenállást, és azoknak a katonáknak és rendőröknek is a munkáját, akik a kormány oldalára álltak. Erdoganhoz hasonlóan arra kérte a támogatóikat, hogy este menjenek ki a közterekre. Erdogan az embereknek SMS-ben kiküldött üzenetben szólította utcára támogatóit. 

A miniszterelnök azt mondta, hogy már teljesen uralmuk alatt tartják a helyzetet, a kormányhoz hű katonai vezetők állnak a hadsereg élén. A török kormány azt is megvizsgálja, hogy a titkosszolgálatok hibáztak-e, de ennek még nincs itt az ideje. A puccskísérlettel vádolt, és elfogottak között vannak a közkatonáktól – habár azóta kiderült, sokan közülük azt hitték kezdetben, hogy gyakorlaton vannak – kezdve egészen a legmagasabb szintű tisztek is. Nem fogtak el még mindenkit, de „a puccs gerincét adó" katonák már őrizetben vannak. Yildirim azt mondta, a puccskísérlet tervezői meg fogják kapni büntetésüket.

Erről Yildirim nem beszélt, de a török médiában a BBC szerint két név kering, akiket a puccskísérlet főszervezőinek tartanak. Egyikük Akin Özturk tábornok, a légierő volt parancsnoka, aki tavaly augusztusban vonult vissza, de továbbra is tagja maradt a vezérkari tanácsnak. A másikuk Metin Iyidil altábornagy a szárazföldi erőktől.

Gülent teszik felelőssé

A miniszterelnök azt mondta, hogy a hadseregen belül kiépült „párhuzamos struktúrához" tartozó katonák felelősek a puccskísérletért. Ezzel az amerikai száműzetésben élő befolyásos hitszónok, Fethullah Gülen támogatóira célzott. Azt, hogy róla mit kell tudni, itt foglaltuk össze röviden. Gülen egyébként elítélte a puccsot, ahogy az Egyesült Államok és a legfőbb török ellenzéki pártok is azonnal kikeltek az államcsíny ellen. Gülen szombaton másodszor is közleményben ítélte el a lehető leghatározottabban a puccskísérletet. Yildirim szerint bármelyik olyan ország, ami Gülen mellett áll, nem Törökország barátja, és úgy tekintik, mintha háborúban állna velük. 

John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte, hogy együttműködnek Törökországgal a puccskísérlet ügyében folyó nyomozásban. Azt mondta, ha Törökországnak van bizonyítéka Gülen ellen, azt adja át nekik, és hozzátette, hogy nem kaptak kiadatási kérelmet Gülenre vonatkozóan a török hatóságoktól.

Recep Tayyip Erdogan is azt követelte, hogy az amerikaiak adják ki Gülent. Az elnök Isztambulban egy tömegrendezvényen felszólalva közölte, szerinte "külföldi, külső erők egymás ellen akarják fordítani az országot és a fegyveres erőit". Azt is bedobta, hogy meg kell vitatni a halálbüntetés visszaállítását a puccs fényében, miután az őt hallgató tömeg elkezdte skandálva ezt követelni.

Elfoglaltak egy fregattot?

Annak ellenére, hogy a kormány szerint már uralják a helyzetet, a Reuters úgy tudja, hogy egy kormányellenes csoport átvette egy fregatt felett az irányítást a Gölcuk tengeri bázison, a parancsnokot pedig túszul ejtették. A BBC szerint ezt egyelőre nem erősítették meg.

Délutánra viszont véget ért a katonai művelet a vezérkar ankarai főhadiszállásánál, ahol korábban még elbarikádozták magukat kormányellenes erők, akikkel tárgyaltak a megadásukról. Az Anadolu jelentette még korábban egyébként, hogy szombat reggelre sikerült kiszabadítani a puccsisták fogságába esett vezérkari főnököt.

Vannak, akik megpróbáltak elmenekülni. A BBC szerint egy török katonai helikopter szállt le Görögországban, a rajta utazó nyolc ember politikai menedékjogot kért, miután őrizetbe vették őket. A török külügyminiszter azt kérte a görögöktől, hogy küldjék vissza a csoportot Törökországba. A görögök egyelőre vizsgálják a menedékkérelmeket, de a helikoptert azonnal visszaküldik. A török külügyminiszter szerint sikerült elérniük, hogy a katonákat is kiadják nekik, de ezt a görögök később cáfolták. Azt mondták, gyorsan, de jogszerűen fogják kivizsgálni a kérelmeket.

Megnyitották a hidakat

Az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója szerint Ankara felett még járőröznek a török légierő gépei, de egyébként nyugalom van. Az utcákon még ott állnak az elhagyott tankok, harckocsik, összetört autók. A puccsot megkísérlő katonák lezárták a Boszporuszon átívelő hidakat, ezeket szombat délben újra megnyitották a forgalom előtt, a szorost pedig újra használhatják a tartályhajók is. 

#Istanbul's streets comparatively empty, traffic back to normal, the bridge blocked 16 hrs ago in coup attempt open pic.twitter.com/uBUKJVUH5u

— Emre Peker (@wsjemre) 2016. július 16.

Közben Ömer Çelik, a Törökország EU-csatlakozásáról tárgyaló delegáció vezetője a Twitteren tett közzé képeket a török parlament épületében keletkezett károkról. „Országunkra hitszegő ellenség támadt, mely elárulta a nemzetet, a saját egyenruháját és megszegte erkölcsi kódexének szabályait. A támadásra a megfelelő válasz érkezett és érkezik még most is."

Szijjártó: A török puccs terrorcselekmény volt

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az Európát fenyegető terror egyik fő célpontja Törökország, és Magyarország elismeréssel adózik a törökök terrorellenes harca, a terror ellen tett lépései miatt. A magyar kormány a leghatározottabban elítéli a törökországi puccskísérletet, amit Szijjártó szerint az áldozatok számából és az elkövetés módjából terrorcselekménynek is lehet nevezni.

Magyarország szolidáris a megválasztott török elnökkel és kormánnyal, érdekünk, hogy a török kormány ellenőrzés alatt tudja tartani Törökországot. Európának az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen, ha kell, most még szorosabbra kell húzni az együttműködést, mondta Szijjártó.

Barack Obama amerikai elnök az elsők között jelezte péntek este, hogy kiállnak a török kormány mellett, de szombaton is folyamatosan érkeznek a reakciók. A konstantinápolyi ortodox pátriárka és a vezető török rabbi közös közleményben ítélte el az erőszakot és a terrorizmust.

A német külügyminiszter elítélte a puccskísérletet, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a török nép elkötelezett a demokrácia mellett. Robert Fico szlovák miniszterelnök azt emelte ki, hogy az EU-nak támogatnia kell a demokratikusan megválasztott török vezetést. Boris Johnson brit külügyminiszter is jelezte, hogy a kormány mellett állnak.

Egyedül Erdogan járt jól a bukott puccskísérlettel

Arról itt írtunk, hogy látszólag egyvalaki járt jól ezzel az egésszel, és az Recep Tayyip Erdogan. A miniszterelnökből lett elnök ugyanis az utóbbi években azzal volt elfoglalva, hogy kicsináljon mindenkit, aki kicsit is veszélyes lehet uralmára, és ezt követően minden eddiginél jobban a saját kezében összpontosítsa a hatalmat. Nekiment a kormánykritikus médiának, a rendőrségnek és az ügyészségnek, és egyszer már megpróbálta lefejezni a hadsereget is, arra hivatkozva, hogy 2003-ban, egy évvel hatalomra jutása után meg akarták dönteni.

A hadsereg elleni bírósági ügy tavaly összeomlott, de az ellentétek megmaradtak. Az alkotmány szerint az ország szekuláris berendezkedését védő katonaság egyes körei ugyanis úgy vélik, Erdogan egyre inkább iszlamista irányba mozdítja el Törökországot, amit nem hagyhatnak. A pénteki puccskísérlet után Erdogan biztos, hogy valamivel közelebb került az elnöki rendszerhez, meg ahhoz, hogy leszámoljon legpotensebb ellenlábasaival. Azt azonban azért túlzás lenne feltételezni, hogy ő maga robbantotta ki a puccsot, még ha elsősorban ő profitált is belőle politikailag.