Észak-Korea megtorlással fenyegetőzött, Peking és Moszkva is húzza a száját
További Külföld cikkek
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- „Mit csinálsz?” – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
- Egy kiskutya fotójával csapta a szelet különböző nőknek az Instagramon a leghírhedtebb maffiavezér
- Döntött a brit parlament, Ruandába telepítik az illegális bevándorlókat
Észak-Korea újabb rakétateszttel válaszolt, és akár egy újabb kísérleti atomrobbantást sem lehet kizárni, miután az Egyesült Államok és Dél-Korea egy hete megállapodott egy amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítéséről. Szerdán már az új rendszer helyszínét is kijelölték, de a helyi déli lakosok élénken tiltakoznak, mert Phenjan fizikai megtorlással és rendszer megsemmisítésével fenyegetőzött, emellett még az egészségre ártalmas hatásoktól is félnek.
Azonban a Koreai-félsziget felett átnyúló nagyhatalmi szinten is újabb feszültségforrást teremt a rakétavédelem telepítése, hiszen Oroszország és Kína kezdettől ellenezte a tervezett lépést. Szerintük a radarok az ő területeikre is beláthatnak, a rendszer beüzemelése pedig veszélyezteti a térség stabilitását. Ezzel a Pekingnek kedvezőtlen dél-kínai-tengeri hágai döntés mellett ebben az ügyben is szembe került egymással a régióban Kína és az Egyesült Államok.
Védőernyőt húznak fel
Washington és Szöul azután kezdett tárgyalni a THAAD-rendszer telepítésének lehetőségéről, hogy Észak-Korea február elején nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelt, előtte pedig az ENSZ BT ezt megtiltó határozatával szembemenve már negyedik kísérleti atomrobbantását hajtotta végre. Aztán az előbb az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatnak, majd pedig a phenjani, 36 év után megrendezett pártkongresszusnak szóló újabb rakétatesztek következtek, amiket a megszokott fenyegetések kísértek.
Pénteken az Egyesült Államok és Dél-Korea azzal érvelt, hogy a rakétateszteket szintén mindig aggódva követő Japán által is támogatott rendszer bevezetése szükségessé vált, és a THAAD kifejezetten arra szolgálna, hogy az Észak-Korea felől érkező esetleges fenyegetéseket kivédje. Emellett szélesebb körű katonai együttműködésről is megállapodtak.
A THAAD a kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen használható, a becsapódás előtti utolsó szakaszban fogja el az ellenséges lövedékeket. A Lockheed Martin által gyártott rendszer 200 km-es körzetben használható, elfogó rakétái akár 150 km-es magasságban iktatják ki a fenyegetéseket. Minden egyes mozgatható üteg nyolc rakétával van felszerelve. Az Egyesült Államok korábban már Guamra és Hawaiira is telepített ilyen rendszert, azokat is többek között a nyugati partot is többször megelőző csapással fenyegető Észak-Korea retorikája miatt.
Már korábban is volt róla szó
Nem beszélhetünk teljesen új fejezetről, hiszen amerikai védőernyő telepítése Dél-Korea fölé már George W. Bush első ciklusa alatt, a 2000-es évek elején is felmerült
– mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. Azonban akkor a dél-koreai közvélemény fenntartásai, valamint a balközép irányultságú szöuli kormányzat békülékeny északi politikája miatt végülis nem építettek ki ilyen rendszert. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy 2001 nyarán Kim Dzsongil akkori észak-koreai vezető önkéntes moratóriumot jelentett be a rakétakilövésekre, amit egészen 2006-ig be is tartott.
Mostanra azonban a phenjani nomenklatúra szinte minden hitelét elvesztette a dél-koreai lakosság szemében az elmúlt 7-8 év során. Az elmúlt időszakban felfüggesztették a két Korea által közösen, de északi területen működtetett keszongi ipari parkot, és még a forródrótot is felmondták az északiak.
Csoma szerint a THAAD-ra ettől még sokan úgy tekintenek, mint az Egyesült Államok által kikövetelt rendszerre, de ez messze nem vált ki olyan szintű ellenérzéseket, mint a 2000-es évek elején. Akkoriban a fiatalabb korosztályok az Egyesült Államokat látták a két Korea megbékélésének legfőbb akadályozójának, még a Gangnam Style című slágerről később elhíresült énekes, Psy is fellépett egy Amerika-ellenes hangulatú koncerten.
A helyi lakosok tiltakoznak
Ez nem jelenti azt sem, hogy mindenki felhőtlenül örülne a bevezetésnek. A Reuters szerint dél-koreai védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy azért választotta a THAAD-rendszer helyszínéül a délkeleti Szongdzsu megyét, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a védelem – ami így is csak az ország területének nagyjából felét-kétharmad fogja lefedni –, viszont a minimálisra csökkentse a lakókra és a környezetre gyakorolt bármilyen hatását. A védelmi minisztérium 2017 végére már üzemképes állapotban akarja látni a rendszert.
Szongdzsuban kb. 5000 ember tartott nagy tiltakozó felvonulást szerdán, de leginkább az egészségi kockázatoktól félnek, amit több parlamenti képviselő is aggasztónak nevezett. A helyi földművesek attól is tartanak, hogy milyen hatása lesz a lépésnek a méltán híres helyi zöldségtermesztésre. Másrészt amiatt is nagyon fel vannak háborodva, hogy annyira hírtelen, minden előkészítés nélkül történt a helyszín kijelölése.
Kim Dzsongunt külön szankcionálták
Az is szimbolikus új lépés volt, hogy másfél hete az Egyesült Államok az emberi jogok lábbal tiprására hivatkozva először vezetett be szankciókat személyesen Kim Dzsongun észak-koreai vezető ellen. Mellette még tíz másik észak-koreai csúcsvezető is szerepelt az amerikai pénzügyminisztérium feketelistáján. Vagyonaikat befagyasztják, feltéve ha azok az Egyesült Államokban vannak, valamint minden amerikait figyelmeztetnek, hogy még véletlenül se üzleteljenek velük.
Az amerikai pénzügyminisztériumi szankciók egyértelműen a Kim család nyomás alatt tartására vonatkoznak. „A dolog akkor lesz kellemetlen, ha európai cégekkel akarnak valamilyen tranzakciót végrehajtani, de Kínán keresztül többé-kevésbé minden kapu nyitva marad előttük" – mondta Csoma.
Nyílt hadüzenetnek vették
Phenjan konkrétan nyílt hadüzenetről beszélt, miután az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette a Kim család elleni szankciókat. Azzal is fenyegetőztek, hogy az országban fogva tartott két amerikai állampolgár ügyében háborús törvények alapján ítélkeznek majd. A két férfit már korábban 10, illetve 15 év kényszermunkára ítélték kémkedés, felforgatás és más államellenes bűncselekmények vádjával.
A THAAD-rendszer telepítésének bejelentésére válaszul pedig újra rakétatesztet hajtottak végre, habár a déliek szerint a tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta már az elején csődöt mondott, és idő előtt a tengerbe zuhant. Észak-Korea szintén válaszlépésként az utolsó, az ENSZ-en keresztül fenntartott kapcsolatát is megszakította az Egyesült Államokkal. Ezzel gyakorlatilag az utolsó olyan kapcsolat is megszűnt a két ország között, ahol kétoldalú ügyeket intéztek.
Észak-Korea emellett kíméletlen megtorló csapással fenyegetőzött, és Csoma szerint retorikai szinten mindenképpen megint egyre keményebb hangot üthetnek meg, de elképzelhető egy újabb nukleáris próbarobbantás is. Szöuli források szerint technikai oldalról ehhez történtek előkészületek, azonban ezek korábban sem mindig jelentették azt, hogy valóban nukleáris teszt következik.
A végső cél: atom = gazdaság
Csoma szerint egyébként a THAAD-rendszer üzembe helyezése nem jelentené azt, hogy Észak-Koreának szűkül az eszköztára. Mint mondta, a retorika ellenére alapvetően sohasem arra készültek, hogy elsőként megtámadják az Egyesült Államokat, vagy valamelyik ázsiai bázisukat. Ez az egész az elrettentésről szól, hogy Észak-Korea esetében ne jöhessen szóba semmiképpen sem olyan katonai forgatókönyv, mint Irak és Szaddam Huszein esetében.
Akár van védőernyő, akár nincs, az elrettentési képesség meglesz.
Szerinte a phenjani vezetés egyértelműen arra törekszik, hogy az elért nukleáris képességek birtokában tökéletesítse a célba juttató technológiákat, a rakétatesztek mind erről szóltak az elmúlt időszakban is.
Viszont az egész elrettentési potenciál megteremtése végső soron gazdasági célokat szolgál, hiszen a hagyományos fegyverek nagy részét leszerelhetnék, amivel sokat spórolhatnának, és a hadsereg létszámát is csökkenthetnék. Kim Dzsongun új, a pártkongresszuson is tovább épített bjongdzsin-politikájának (gazdaság+hadsereg) pont az a lényege, hogy a védelmi képességek maximalizálása mellett a gazdaságot akarja fejleszteni. „Ez persze külföldi közreműködés nélkül nagyon nehéz" – tette hozzá Csoma.
Nagyon nem örülnek
Ebben viszont újabb ajtók is nyílhatnak Phenjan előtt. A THAAD-rendszert – és főleg annak radarjait – ugyanis Peking és Moszkva is élesen ellenzi, mindkét ország úgy véli, hogy az Egyesült Államok szilárdítja meg katonai jelenlétét a régióban.
Az északi rezsim legfontosabb támaszának tartott Kína a bejelentés után is úgy reagált, hogy a rendszer ártani fog a békének és a stabilitásnak, és hivatalosan is tiltakozott az amerikai és a dél-koreai nagyköveteknél. Kína jelezte, hogy megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédjék érdekeltségeiket, habár ezt nem fejtették ki bővebben. Az oroszok is hasonló okokból ellenzik a rendszer telepítését. Moszkva ellenérvként azt is bedobta, hogy a rakétarendszer miatt fegyverkezési verseny indulhat el Északkelet-Ázsiában.
Csoma szerint mindig is megvolt a nagyhatalmi szembenállás a két Korea fölött, hol gyengébben, hol erősebben. Az egész koreai háború erre vezethető vissza, de a szovjet-amerikai szembenállást a 90-es évek elejétől már a kínai-amerikai törésvonal vette át a Koreai-félszigeten.
A rakétavédelmi rendszer bevezetése is sokkal inkább az amerikai-orosz és az amerikai-kínai viszonyról szól, mint Észak-Koreáról
– mondta, hiába állítják azt az amerikaiak és a déliek, hogy majd esetleg korlátozzák a radar hatótávolságát.
Szerinte 2007 elején ugyanis már volt példa arra, hogy egy meglehetősen nagyvonalúnak nevezhető, egymillió tonna nehézolaj szállításáról szóló amerikai ajánlat hatására Phenjan lemondott minden nukleáris tevékenységről és az erődemonstrációkról is. A kölcsönös bizalmatlanság azonban végülis lehetetlenné tette a megállapodás végrehajtását.
A dél-kínai-tenger után újabb ütközőpont
Már a rakétavédelemtől függetlenül, Ukrajna kapcsán érezhető volt, hogy a koreai viszonyrendszerben az oroszok jobban besorolnak Phenjan mögé, és minden valószínűség szerint ez folytatódik is. Ami pedig Oroszország esetében Ukrajna, az Kína esetében a Fülöp-szigetekkel és más országokkal szembeni konfliktus a Dél-kínai-tengeren.
A hágai bíróság keddi döntésének is van egy olyan vetülete, ami majd megkérdőjelezi Kína eltökéltségét az Észak-Koreával szembeni szankciók esetében
– mondta Csoma. Ez azt jelenti, hogy Kína csak nagyon tessék-lássék alapon fogja betartani a szankciókat, és továbbra sem jön létre az az érdekazonosság a nagyhatalmak között, amire egy-egy esetben volt már esély az elmúlt időszakban, miután Kína is keményebben reagált az északi atomtesztekre. Azt egyébként a dél-koreai vezetés is jelezte, hogy felkészülnek arra, ha Kína esetleg gazdasági válaszlépéseket tenne, de igazán komoly változást azért nem várnak.