Törökország hatályon kívül helyezi az Emberi Jogok Európai Egyezményét

Franciaország példáját követve Törökország ideiglenesen hatályon kívül helyezi az Emberi Jogok Európai Egyezményét, jelentette be Numan Kurtulmuş török miniszterelnök-helyettes. A lépés összefüggésben áll azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett az országban a múlt heti puccs után. A rendkívüli állapotot a parlament csütörtök délután 346-115-ös szavazati aránnyal ratifikálta.

Az Európa Tanács 1950. november 4-én, Rómában kelt egyezménye garantálja az élethez való jogot, a szólás- és vallásszabadságot, a gyülekezés- és egyesülés szabadságát, a magánélethez, tulajdonhoz való jogot, a személyes szabadsághoz és tisztességes eljáráshoz való jogot. Törökország korábban az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálásával vállalta, hogy elveti a halálbüntetés alkalmazását.

Azt egyelőre nem tudni, Törökország célja pontosan mi ezzel. Erdogan annyit mondott, hogy a szükségállapot segítségével a hatóságok gyorsabban és hatékonyabban tudnak fellépni a puccs kitervelői ellen. A török elnök korábban is beszélt már a halálbüntetés újbóli bevezetésének lehetőségéről. Azt mondta, a nép ezt akarja, nekik pedig meg kell hallaniuk a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentnek kell majd tárgyalnia. Németország már meg is üzente: ezzel az EU-s tárgyalások felfüggesztését kockáztatják.

Egy másik miniszterelnök-helyettes, Mehmet Şimşek azt mondta, a kormány nem kerüli ki a parlamentet a törvényhozással, és az igazságszolgáltatás normál menetében számoltatják el a puccsistákat. Az igazságügyminiszter pedig azt, hogy a szükségállapot célja egy újabb puccs elkerülése, illetve, hogy az emberek nem éreznek majd változást az életükben, ez nem befolyásolja a gazdaságot és a befektetéseket.

Az egyezmény végrehajtásának felfüggesztéséről szóló bejelentésen elhangzott, hogy ezzel Franciaország példáját követi Törökország. A franciák a novemberi terrortámadás utáni szükségállapot idejére döntöttek úgy, hogy szigorú intézkedéseket vezetnek be, például házkutatást végezhetnek a hatóságok bírói végzés nélkül, feloszlathatnak tömegeket, háziőrizetbe helyezhetik a biztonsági kockázatot jelentőket, blokkolhatnak weboldalakat. Emiatt bírálták is őket - például az ENSZ -, arról azonban nincs hír, hogy az egyezményt a franciák ténylegesen technikailag felfüggesztették volna. Az Európa Tanács még fel is hívta a figyelmet, hogy bizonyos pontokat hatályon kívül lehet helyezni, de például az élethez való jogról, illetve a kínzás, embertelen bánásmód, vagy épp a rabszolgaság tilalmáról szólót nem.

 Binali Yıldırım török kormányfő szerint eddig több mint 7500 embert vettek őrizetbe a puccs miatt. 9300 büntetőeljárás folyik katonák, bírók és rendőrök ellen. Legnagyobb részt katonákat vettek őrizetbe, 6038-an vannak letartóztatásban. Köztük van több mint 100 magas rangú katonai vezető. 

A török nacionalista ellenzék egyik pártja, a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatja a 90 napos rendkívüli állapot bevezetését. Devlet Bahceli, a tömörülés vezetője szerint időszerű az intézkedés, és "bármennyibe is kerül, a MHP az állam és a nép mellett áll ezekben a sötét, nehéz időkben". A legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor nem támogatja a rendkívüli állapotot. 

Ausztria bekérette a török nagykövetet

Az osztrák külügyminisztérium bekérette konzultációra Törökország bécsi nagykövetét a Törökországban elrendelt rendkívüli állapot miatt – írja az MTI.

Azt szeretnénk tisztázni Hasan Gögüs nagykövettel, hogy a törökországi helyzet miképpen alakulhat

– mondta Sebastian Kurz miniszter az Ö1 közszolgálati rádió csütörtök reggeli adásában. A miniszter utalt a Bécsben és Vorarlbergben a törökországi katonai puccs idején, szombat hajnalban tartott török demonstrációkra is, és azt mondta, hogy ez a helyzet tarthatatlan. 

Kurz szerint a törökországi események teljesen elfogadhatatlanok, és az országban történtek nem jelenthetik azt, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő szabad kezet kaphat az önkényes kormányzásra. Kurz attól tart, a törökországi események autokratikus irányba haladnak.

A miniszter szerint az Európai Uniónak minden esetben ki kell állnia az alapértékei mellett, egyúttal szorgalmazta, hogy Ankarát a tárgyalások során és az uniós támogatások átgondolásával helyezzék nyomás alá.

Ahogy szerdán megírtuk, Erdogan három hónapos szükségállapotot hirdetett, hogy rendbe szedje az ország zavaros helyzetét az ellene elkövetett, sikertelen puccs után. A nyugati kritikák szerint ugyanakkor az államfő valójában megpróbálja kihasználni a lehetőséget, hogy a puccs farvizén olyan ellenzéki vagy csak egyszerűen a kormányzásával szemben kritikus törököket is kiiktasson, akiknek magához a puccshoz semmi közük nem volt.