Bejárta a teljes orosz sajtót, hogy Szijjártó szerint Moszkva nem jelent fenyegetést
További Külföld cikkek
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
Szinte a teljes orosz sajtó szemlézte – főként a Reuters cikkén keresztül – Szijjártó Péter Index-interjúját, és nagyjából mindenki olyan címmel, mint hogy
Magyar külügyminiszter: orosz támadás a NATO ellen nem reális
vagy
A magyar külügyminiszter nem lát veszélyt az oroszokban.
A külügyminiszter keddi Index-interjújában többek közt arról beszélt, hogy míg a lengyelek egzisztenciális fenyegetésként élik meg Oroszországot, a magyarok nem így élik meg, „én nem érzem azt, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetés lenne nekünk". Szijjártó nem gondolja, hogy „Oroszország bármilyen fenyegető cselekményre sort kerítene bármilyen NATO-tagállammal szemben″, ezt nem tartja reálisnak. Azt is hozzáteszi ugyanakkor, hogy ha mások, például a baltiak vagy a lengyelek máshogy érzik, azt ő tiszteletben tartja, és „fontos, hogy mindenkinek megadjuk a saját fenyegetettségi érzésének megfelelő támogatást".
A Reuters hírügynökség beszámolója két területre, az oroszokkal és a törökökkel kapcsolatos Szijjártó-megnyilatkozásokra összpontosít.
Kiemeli, hogy miközben Szijjártó a fentieket állítja Oroszországról, közben a térség más NATO-tagállamai komoly fenyegetésként tekintenek Moszkvára, a NATO pedig épp az előző hónapban döntött arról, hogy megerősíti a katonai erejét a magát leginkább fenyegetettnek érző Lengyelországban és a balti államokban. A Reuters is idézi, hogy Szijjártó szerint a különböző NATO-tagállamok „más intenzitással" érzékelik az orosz fenyegetést. Röviden arra is kitérnek, hogy miközben Szijjártó terrorista cselekedetnek nevezte a török puccsot és most is azt állítja, nem lát antidemokratikus fejleményeket Törökországban, közben Erdogan tisztogatásainak mértéke kiakasztotta Törökország NATO-szövetségeseit.
A nyilatkozatot az orosz sajtóban leggyorsabban a TASZSZ hírügynökség vette át, magyar idő szerint 11.21-kor, két bekezdést szentelnek a hírnek. Itt is Szijjártónak a NATO-ról és Oroszországról tett kijelentése a fő csapásirány. Ezt követte a Kreml szócsövének tartott Rosszijszkaja Gazeta cikke, ahol kiemelik, hogy Lengyelország és a Baltikum államai is tagjai a NATO-nak, ő meg pont az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, ami az orosz agressziót illeti. Leírják azt is, hogy Szlovákia, Csehország és Magyarország az Oroszországgal szemben bevezetett EU-s szankciók ellen vannak.
Időben ezután a Putyinnal szembenálló milliárdos, Prohorov érdekeltségébe tartozó egyik legjelentősebb gazdasági portál, az RBK írt az interjúról. Itt is kiemelik, hogy a Baltikum és Lengyelország pont az ellenkező állásponton van, mint Szijjártó. És azt is leírják, hogy Magyarország és Oroszország között jó a barátság, amit a Roszatommal kötött szerződés is bizonyít.
A két leglátogatottabb orosz online portál is foglalkozik a hírrel, a lenta.ru is megemlíti, hogy a Baltikum és Lengyelország mást gondol az orosz agresszióról és a július elején Varsóban megrendezett NATO-csúcson pont arról döntöttek a szövetségben résztvevő országok, hogy a NATO-katonák jelenlétét pont az orosz agresszió miatt tervezik megemelni a térségben. A gazeta.ru csak simán átvette a Reuters cikkét, nem tettek hozzá semmit. A KGB (FSZB) lapjának tartott Regnum is foglalkozik Szijjártó nyilatkozatával.
De eljutott a hír a kormánypárti Izvesztijához, az inkább a kommunista pártot támogató Komszomolskaja Pravdahoz, ahogy az ellenzéki Ytro.ru-hoz, az ukrán oroszellenes Liga.net-ig, és az orosz közmédia sem volt rest világgá kürtölni, hogy vannak még Oroszországnak támogatói.
A Reuters nyomán ugyanakkor a szintén érintett régiókból néhány lengyel és balti orgánum is beszámolt Szijjártó kijelentéseiről.