Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Mosollyal indult Erdogan Canossa-járása

2016.08.09. 14:27

Mosolyogva lépett az orosz elnökhöz Recep Tayyip Erdogan a kézfogáshoz – a legtöbb orosz tudósítás ezzel kezdődött a török elnök keddi vizitje kapcsán. Máskor persze sem a mosoly, sem a kézfogás nem volna említésre méltó esemény,  Vlagyimir Putyin és török kollégájának találkozóján viszont nem lehetett kihagyni a tudósításokból, elvégre 9 hónapja találkoztak utoljára, a G20-on, nehány nappal azelőtt, hogy a török légvédelem légsértésre hivatkozva lelőtte volna az orosz légierő Szíriában szolgálatot telesítő gépét.

Ezután a kapcsolatok megromlottak, Oroszország gazdasági szankciót hirdetett, a Törökországba tartó orosz turizmus lényegében leállt, a felek árulással és azzal vádolták egymást, hogy valójában az Iszlám Államot segítik.

Erdogan és Putyin találkozója azután vált lehetővé, hogy a török elnök írásban bocsánatot kért a vadászbombázó lelövéséért, kártérítést ígért a gépért és a két megölt katona családjának, valamint vállalta, hogy felelősségre vonja a végrehajtókat. Ez részben már megtörtént azzal, hogy letartóztatta a gépet megsemmisítő török vadászgépek két pilótáját. Igaz, azzal, hogy részt vettek az Erdogan elleni sikertelen puccsban, július 15-én.

A sztrelnai találkozón – 10 évvel ezelőtt itt, a Szentpétervárhoz tartozó 18. századi épületkomplexumban tartották a találkozóját a G8-aknak, akik közül Oroszországot a krími annexió miatt már kizárták – ahogy várható volt elsősorban a terrorizmus elleni közös küzdelmet és az elmúlt hónapok vitái miatt befagyasztott gazdasági projektek újraindítását vitatják meg.

Gáz, atom, turisták

A két legfontosabb ezek közül a Déli Áramlat pótlására kitalált Török Áramlat gázvezeték megépítése. Ezen keresztül Törökország 16 milliárd köbméter földgázt venne, a többi pedig az Ukrajnán áthaladó vezetékek helyett Európába jutna el Oroszországból. Törökország  jelenleg évi 27 milliárd köbméter földgázt vásárol Oroszországtól,  ami több, mint a teljes török gázfelhasználás fele. Németország után már így is a legnagyobb piaca Oroszországnak, amely további terjeszkedésben bízik.

Igaz, a projektet újra kell gondolni, miután 2014 decemberéhez képest – Putyin ekkor jelentette be, hogy az EU ellenállása miatt lemond Oroszország a Déli Áramlat megépítéséről és áttér a Török Áramlatra – a gázárak 50 százalékkal estek, így a beruházás megtérülése sokkal lassabban lehetséges, mint korábban.

A másik kiemelt projekt az 5 megawatt teljesítményű akkuyui atomerőmű megépítése. A projektet a Roszatom valósítaná meg 20 milliárd dollárból. Az erőmű a tervek szerint orosz tulajdonban maradna, Törökország garanciát vállal az áram átvételére. A kapcsolat hűvös hónapjai alatt az a projekt is várólistára került.

A törökök számára legalább ennyire fontos a turizmus újra indítása. Évente a négymilliót is meghaladta 2015-ben az orosz turisták száma. A tavalyi év első felében 1,5 millióan, az idei év első felében csupán 184 ezren jöttek Oroszországból. De a robbantási merényletek a többi országból érkező turisták számát is megkurtították. Ennek megfelelően estek a bevételek is: 2011-ben 21, 2014-ben már 34 milliárd dollárt hozott a turizmus – ennek nagyjából harmadát adták az oroszok – 2015-ben már csak 30-at, idén pedig az első negyedév 4 milliárd dolláros bevétele 16 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. 

A sztrelnai találkozó nyilvános részén Putyin közölte: biztos benne, hogy Törökország megbirkózik a puccskísérlet következményeivel. Ez önmagában is komoly gesztus, figyelembe véve, hogy az EU és az Egyesült Államok elítélik a puccs ürügyén végrehajtott tisztogatásokat és letartóztatásokat.

Erdogan cserébe elmondta, nagyra értékeli a találkozó lehetőségét, ahogyan azt is, hogy a puccs idején Putyin elsőként telefonált és biztosította támogatásáról Erdogant. Ezt később a nyugati vezetők is megtették, elítélve a puccskísérletet is.