Egy bizarr kód feltalálója lett Putyin jobbkeze

Alig egy hónappal a parlamenti választások előtt menesztette egyik legbefolyásosabb emberét Vlagyimir Putyin, hogy egy kevéssé ismert, de a diplomáciai ranglétrán folyamatosan emelkedő csinovnyikkal helyettesítse.

Szergej Ivanov távozása az elnöki adminisztráció éléről találgatások övezik, ennél már csak az a nagyobb talány, hogy miért az ismeretlen, még Rogán Antalnál is zavarba ejtőbb feltaláló Anton Vajno váltotta. Még akkor is, ha a 44 éves Vajno stabilan emelkedett a diplomáciai ranglétrán és mostani kinevezése előtt már négy éve Ivanov helyettese volt. De mostantól Vajno vezeti a kancelláriát és az elnöki kabinetet, vagyis ha magyar párhuzamot keresünk, ő Lázár János és Rogán Antal egy személyben.

Hivatalosan Ivanov maga kérte áthelyezését, hogy különleges elnöki megbízottként a közlekedést és a környezetvédelmet felügyelje, és ő javasolta maga helyett Vajnót is. De kevéssé valószínű, hogy a 2008-ban elnökjelöltként is felmerült politikus, aki Putyinnal együtt emelkedett ki a KGB-ből és lett az elnök idején védelmi miniszter, őszintén nyugdíjazni akarta magát a nagypolitikából.

Helyettesek az igazi főnökök

Az elnöki adminisztráció már a kezdetektől, Borisz Jelcin óta meghatározó szereplője volt az orosz politikai arénának, a parlament 1993-as szétkergetése és az elnökre szabott új alkotmány elfogadása után még inkább. Vezetői a legtöbbször valódi alakítói voltak a politikai folyamatoknak, nem pusztán szóvivői vagy az elnök munkájának technikai háttértámogatását illető feladatokat láttak el.

Köztük volt Valentyin Jumasev, aki később Jelcin lányának harmadik férje lett. Ott volt aztán Anatolij Csubajsz, a 90-es évek meghatározó liberális politikusa, a privatizáció egyik lebonyolítója. Alekszandr Volosin, akit Jelcintől Putyin is megörökölt első elnöki ciklusára és akit mellesleg az irányított demokrácia kifejezés kiötlőjének tartanak. Vezette az elnöki adminisztrációt Dmitrij Medvegyev is, aki két putyini elnöki ciklus között államfő is volt – ezalatt Putyin kormányfőként vezette az országot –, majd készségesen átült a kormányfői székbe, Putyin visszatérése után.

De az elnöki adminisztráció egyik legfőbb furcsasága, hogy a helyettes vezetők olykor meghatározóbbak voltak a főnöknél. 1998-ban egy rövid ideig ezen a poszton volt például maga Vlagyimir Putyin is, mielőtt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője, majd 1999-ben miniszterelnök lett, ahonnan 2000. január 1-jén, Jelcin váratlan lemondásával ideiglenesen megbízott elnök, márciusban pedig megválasztott elnök lett.

Helyettes vezető volt később Dmitrij Medvegyev, aki 2008-től 2012-ig látta el Putyinhoz lojálisan az elnöki teendőket és tette lehetővé egy általa kezdeményezett alkotmánymódosítással, hogy utódja – akiről már akkor sejthető volt, hogy ismét Putyin lesz – a négyéves ciklus helyett már hat évre kapjon mandátumot. (Ezért lesz a következő elnökválasztás csak 2018-ban, amelyen Putyin minden további nélkül újra indulhat a posztért.)

De helyettes vezető volt Vlagyiszlav Szurkov is, akit a Kreml szürke eminenciásának tartottak. Sokak szerint ő maga állt több ellenzékinek látszó szerveződés mögött is, azzal a céllal, hogy megakadályozzák valódi megerősödésüket. Pozícióját arra az időre kapta, amíg Medvegyev volt az elnök.

Lojális csinovnyik Putyin alatt

Szergej Ivanovnak már az elnöki adminisztráció vezetése is parkolópálya volt. 2008-as csalódottságában, hogy nem ő lett az elnökjelölt, csak egy kormányfő-helyettesi poszttal vigasztalódhatott Putyin kormányában. (Az alkotmány szerint egymás után csak két ciklust vihet egy államfő, de az értelmezés nem zárta ki a megszakítás utáni visszatérést. Így esett Putyin választása az átmeneti államfő szerepre alkalmasabbnak, lojálisabbnak tűnő Medvegyevre az önállóbbnak gondolt Ivanov helyett.)

A magyarázatok szerint most ugyanez lehetett a szempont, amikor Putyin „elfogadta” Ivanov lemondását és kinevezte a helyére Vajnót. Kívülálló, sem KGB-s/FSZB-s, sem szentpétervári múltja nincs. Pályafutása viszont végig Putyinhoz köti.

A 44 éves politikus az akkor Szovjetunióhoz tartozott Észtországban született. A család a szovjet nómenklatúra része volt, nagyapja az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságát első titkára volt 1978-tól 1988-ig, amikor nagy lendületet vett az észt függetlenségi mozgalom. A hadsereg bevetését is kérte a tüntetők ellen, de a kérés teljesítése helyett inkább a peresztrojka-kompatibilisebb döntést hozva inkább leváltották.

Apja a posztszovjet érában sem tűnt el, bár politikusként nem érvényesült. 1990-től a Lada gyártó Avtovaz amerikai képviseletét vezette, de jelenleg is a már a Renault-Nissan csoporthoz tartozó cég alelnöke.

Vajno elvégezte a káderképző MGIMO-t, angol és japán nyelvtudásával a tokiói orosz nagykövetségre került. Öt év után, 2001-ben ment vissza Moszkvába, 2003-ben vették át az elnöki adminisztráció protokoll-osztályára, amelynek a következő évben már helyettes vezetője lett.

2008-ban Putyin átnyergelt a kormányfői posztra, Vajnót vitte magával, és megtette a kormányfői apparátus protokoll-osztályának vezetőjévé és miniszteri rangot adva kinevezte az kormányfői apparátus helyettes vezetőjének is. 2012-ben az ismét elnök Putyin megint csak magával vitte a Kremlbe. Vajno ismerői a diplomata megbízhatóságát, összeszedettségét, technokrata mentalitását, a napi politikától való távolságtartását emelték ki.

Az elnöki adminisztráció feladata az elnöki rendeletek, törvényjavaslatok előkészítése, kidolgozza az elnöki beszédet, ellenőrzi az elnöki utasítások végrehajtását, rajta keresztül lép kapcsolatba az államfő az állami intézményekkel. A pozíció mindenképp bizalmi, egyesek szerint Putyin már az új, minden tekintetben hozzá kötődő technokrata generáció kinevelésén dolgozva emelte magas posztra Vajnót, aki egyfajta párhuzamos kormány, azaz az elnöki megbízottak munkájának elemzését is ellátja – írta róla a Kremllel kritikus Dozsgy internetes tévécsatorna honlapja.

A választás is közeleg

Az elnöki ciklus hatéves, de a parlament mandátumát négyről csak ötre növelte meg annak idején Medvegyev, így arra 2011 decembere után – néhány hónappal még előbbre is hozva – pár hét múlva, szeptember 18-án kerül sor.

Az eredményeket tekintve Putyinnak nincs félnivalója: a szavazásra hajlandók 69 százaléka "most vasárnap" ismét az Egységes Oroszországra (JeR) szavazna, 15 százalékot szereznének a kommunisták (KPRF), tízet az elnyűhetetlen populista Vlagyimir Zsirinovszkij Orosz Liberális Demokrata Pártja (LDPR). Eközben a mérvadónak tekintett Levada Centr felmérése szerint Putyin személyes támogatottsága eléri a 80 százalékot.

Ám a választási hajlandóság nagyon alacsony, alig 50 százalék, nagy a bizonytalanok aránya. A lakosság kétharmada igyekszik kerülni a hatalommal való bármiféle kapcsolatot, 89 százalék úgy véli, nem vagy valószínűleg nem tud hatni a hatalomra a döntések meghozatalában, sem országos, sem helyi szinten. A hatalmat inkább kerülők aránya tíz százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A hatalom szerencséjére azonban a társadalom 80 százaléka nem is kíván aktívan részt venni a politikában.

A választásnak valódi tétje tehát nincs, és nem várható az sem, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonló elnök és kormányellenes tüntetésekre kerüljön sor. Putyin egyébként 2013-ra, az ukrán válság előtti időben érte el támogatottságának mélypontját, igaz, ekkor is 60 százalék állt mellette.

A 2012-ben elvesztett kétharmad nélkül is gond nélkül vitt végig az elnök és pártja mindent a parlamentben – beleértve a Krím átcsatolását is.

A titokzatos nooszkóp felfedezője

Az élesre vasalt, rendezett családi hátterű, botrányoktól, válásoktól mentes technokrata diplomata imidzsét egyetlen dolog árnyalja Vajno életében, mégpedig egy tudományos felfedezés, amely a nooszférához kapcsolódik. A nooszféra a cári majd a szovjet érában is nagy karriert befutott Vlagyimir Vernadszkijhoz kötődik. A cári akadémikus, majd Sztálin-díjas gondolkodó – a biogeokémia megalkotója – szerint a nooszféra a bioszféra legfelső foka, ahol a az emberi társadalom és a természet kölcsönhatásban vannak, és ahol a fő alakító erőt az emberi értelem adja.

A Sorbonne-on is előadó Vernadszkij persze a korban nem volt egyedül a mindenható, technikailag és erkölcsileg töretlenül fejlődő emberiségbe vetett hitével. Azzal már inkább, hogy ezt az emberi értelem forrását valami kozmikus erőben vélte megtalálni, amivel már inkább a vallás, mint a tudomány területére került.

Na, de mi az a nooszkóp? Nevéből adódóan betekintést nyújt a nooszférába. „Érzékeli mindazt, ami ez emberiség kollektív tudatában van, jelzi a változást az emberi tevékenységben és a bioszférában.” A jövőt is megjósolható a segítségével. „Leképezi az emberek, a dolgok és a pénz közötti tranzakciókat” – a BBC szerint legalábbis ezt mondta Vajno szerzőtársa, Viktor Szarajev, a műszaki tudományok kandidátusa, aki tevékenysége miatt már kormányzati kitüntetésre is érdemesnek bizonyult. A harmadik szerző Anton Kobjakov közgazdász doktor, a biológiai tudományok kandidátusa, és mellesleg szintén a cikk 2011-es publikálásakor vezető beosztásban volt az elnöki adminisztrációban. Az államfő hivatalos oldalán olvasható életrajza szerint jelenleg elnöki tanácsadó.

Oroszul Wikipedia-szócikke is van a nooszkópnak. Négy nappal azután hozták létre, hogy Vajno az elnöki adminisztráció vezetője lett.

Sajnos kép még ott sincs az univerzumot beszkennelő nooszkópról, amit Vajno szerzőtársa úgy mutatott be: „Newton feltalálta a távcsövet, Leeuwenhoek a mikroszkópot, mi a nooszkópot”. Akinek még mindig nem világos, mi a nooszkóp, azt Vajnóék meghatározása végleg megvilágosítja:

A nooszkóp az élet anyaggá válásának pillanatát jelző kód, ahogy a térből átlép az időbe. A kód eredménye: az élet harmonizálása.

Ha még mindig nem világos, akkor még egyértelműbben, tényleg a gyengébbek kedvéért: „A közeljövőben az idő formálói meghatározhatják az irányt azon útmutatás alapján, amelyet a szuperelit fog kidolgozni a nooszkópra támaszkodva.”

E találmány atyja lett Putyin jobbkeze.