Máris bevettek a törökök egy szíriai várost

Kéthetes akciónak mondták, ehhez képest már másnap, csütörtökre elfoglalták a török erők és az általuk támogatott szíriai felkelők a török határ szíriai oldalán fekvő Dzsarablúszt, amelyet eddig az Iszlám Állam (IS) ellenőrzött. A légicsapásokkal egyidőben a török tankok is átlépték a határt. Csütörtökön újabb tankok mentek át Szíriába.

A városból a közelmúltban több támadás érte a török oldalt,– a hétvégén egy kurd esküvőn robbant fel egy tizennégy év körüli fiúra erősített bomba, 50 embert megölve. Viszonylag szabad átjárás volt a két rész között – így a terroristáknak is –, ami miatt korábban több kritika érte a török felet nyugati és orosz részről is.

Bár példátlan, hogy külföldi szárazföldi erők is megjelennek Szíriában – az orosz Bassar Aszad elnököt támogatva és az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció is csak légicsapásokat hajt végre az IS ellen –, sem Moszkva, sem Washington nem kritizálta a szárazföldi akciót régóta szorgalmazó NATO-tag Törökországot. Az Eufrátesz pajzsa hadművelet a nemzetközi koalícióval egyeztetve zajlik. 

Ez jelzi, hogy a korábban elszigetelődött Recep Tayyip Erdogan államfő jó úton halad, hogy kapcsolatát rendezze Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is. Mindkettővel a szíriai rendezés kapcsán különbözött össze, előbbivel azért, mert Bassar Aszadot támogatja, utóbbival azért, mert az észak-szíriai kurd erőknek szánna nagyobb szerepet a jövőben. 

Erdogan tavaly novemberben légtérsértésre hivatkozva egy orosz vadászbombázót is lelőtt, ami miatt rendkívül kiéleződött a korábban baráti kapcsolatban lévő Ankara és Moszkva viszonya. Júliusban azonban Erdogan bocsánatot kért a lelőtt gép miatt, augusztusban Putyin fogadta is török kollégáját Szentpéterváron, és a hét végén állítólag Putyin is Törökországba látogat.

Washington is közeledik, hiszen a támadás ideje egybeesik Joe Biden amerikai alelnök ankarai látogatásával.Biden látogatásának egyik célja, hogy az ország vezetőivel tárgyalva elsimítsa a problémákat a Washington számára Szíria és a szélesebb Közel-Kelet szempontjából is kulcsfontosságú viszonyban. Törökország és az Egyesült Államok kapcsolata a török vezetés elleni július 15-i puccskísérlet után mélyrepülésnek indult. Annyira, hogy Washington a Törökországban őrzött nukleáris fegyvereinek Romániába való áthelyezéséről döntött.

Az incirliki amerikai katonai bázison lévő fegyverek áthelyezését indokolja az is, hogy Törökország közölte: szükség esetén kész oda beengedni az oroszokat is.

A katonai bázis körüli viták kapcsán Németország közölte: kivonja ott állomásozó gépeit – írta az AFP. Berlin tavaly jelent meg Incirlikben Tornádo felderítő gépeivel, és légi utántöltést biztosító repülőivel.

Vitára még bőven van lehetőség, hiszen Törökország korábban az IS-nél is veszélyesebbnek tartotta a kurd erőket és Biden látogatása alatt is azt hangoztatta Erdogan a kurd Népvédelmi Egységekre (YPG) utalva: nem ment fel egy terrorista szervezetet az, ha egy másik terrorista szervezet ellen harcol. (A YPG a szíriai kurd Demokratikus Egységpárt – PYD – katonai szárnya. Ez adja az amerikaiak által szövetségesnek tekintett Szíriai Demokratikus Erők – SDF – fő erejét. A PYD-t Ankara szerint azonban a Törökországtól való függetlenséget célző Kurd Munkapárt – PKK – finanszírozza. A PKK-t Ankara és Washington is terrorista szervezetként tartja számon.)

Anakara attól tart, hogy a szíriai oldalon túl nagy autonómiát szerző kurdok nagy lendületet adhatnak a 80 milliós Törökország hatodát kitevő kurdok függetlenségi törekvéseinek.

Törökország 8-10 kilométert nyomult előre Észak-Szíriában. Célja láthatóan az IS visszaszorítása mellet az, hogy az ott keletkezett űrt ne a kurd erők töltsék be, hanem a törökök által szövetségesnek tekintett – Ankara támogatásával létrehozott – Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) erői.