A felvidéki magyar maffia legkegyetlenebb testvérpárja

A szóbeszéd szerint, minden héten háromszor, tanítás után belép a kassai fegyházba Branislav Adamčo egyetlen fia, hogy meglátogassa gyilkosság, bűnszervezet és csempészet miatt életfogytiglanra ítélt édesapját. Azt mondják, a gyereknek ilyenkor számot kell adnia tanulmányi eredményeiről, valamint arról, hogyan teljesített a konditeremben.

A ‘90-es évek végi és 2000-es eleji zempléni maffia vezetőjével még most sem mernek szembeszegülni az emberek, pedig 2007 óta börtönben van. A kelet-szlovákiai hírek szerint még a rácsok mögül is messzire ér a keze és terrorban tartja családját, hogy azok úgy éljék az életüket, ahogy ő akarja.

Pedig valószínűleg már soha sem hagyhatja el a börtönt: 2016 februárjában a szlovákiai legfelsőbb bíróság több mint ötévnyi huzavona után helybenhagyta az életfogytig tartó börtönbüntetésről korábban meghozott ítéletet, így az jogerőre emelkedett. A magyar származású Erik és öccse, Branislav brutalitásáról a mai napig beszélnek, mert még most is rendszeresen kerülnek elő egykori áldozataik holttestei a Latorca folyó menti erdőkből.

Erőszakosságuk és kegyetlenségük még a rettegett hírű dunaszerdahelyi maffiáét is felülmúlta.

Okos, de kegyetlen gyerekek

Erik Adamčo 1976-ban, Branislav 1978-ban született Nagykaposon (Veľké Kapušany). Szüleiket mindenki becsületes, keményen dolgozó embereknek ismerte, csak azzal keltettek feltűnést, hogy magyar származásuk ellenére szlovák neveket adtak a gyerekeiknek. Iskolás korukban a fiúkról már korán kiderült, hogy nagyon okosak, és mind a ketten tehetségesek a küzdősportokban is.

Már ekkor furcsa történeteket lehetett róluk hallani: Branislav 12 éves volt, amikor a bátyjával bezárták édesanyjukat a mélyhűtőbe, és órákra otthagyták. A nőnek nem lett baja, de a mai napig ez az egyik első történet, amelyet a helyiek elmesélnek, ha az Adamčo testvérekről kérdezik őket.

Egészen fiatalon, 16-17 évesen kerültek szorosabb kapcsolatba a helyi alvilággal. 1996 és '97 között garázdaság miatt 14 hónapot fogházban töltöttek. Ezután főként csempészettel foglalkoztak, majd jöttek az erőszakosabb bűncselekmények: védelmi pénzt szedtek, tartozásokat hajtottak be. A kelet-szlovákiai bűnszervezetek egyik legfontosabb emberei ekkor Szatmári Károly és Albert Sisák voltak. Sok tanúvallomás szerint utóbbi vette maga mellé a testvéreket, de a rejtélyes módon meggyilkolt Szatmáritól is kaptak megbízásokat.

Maffiatrónok harca

Sisák üzleteit hamar elirigyelték, négy-öt éve dolgozhattak neki, amikor Branislav kidolgozta a tervet, hogyan öljék meg. Az ügy tavalyi tárgyalásán egy védett tanú arról számolt be, hogy két hónappal az alvilági körökből ismert vállalkozó meggyilkolása előtt felkeresték, hogy tanítsa meg őket fegyverrel lőni. Az akcióhoz egy dumdum-golyókkal töltött sörétes puskát is szereztettek vele, majd megfenyegették, hogy kísérje el őket.

Végül 1999 júniusában számoltak le egykori főnökükkel: Branislav telefonon felhívta, hogy defektet kapott az autójával a Széles-tónál (Zemplínska Šírava). Sisák a helyszínre ment, amikor a nyomozás eredményei szerint 25 méterről mellkason lőtték. A férfi nem azonnal, csak másnap a kórházban halt bele a súlyos sérüléseibe.

Az utódlás egy percig sem volt kérdés, a két huszonéves fiú átvette a terület irányítását. De nem maradtak a háttérben, maguk végezték el a piszkos munkát. Személyesen zsaroltak meg több embert, vagy végezték ki azokat, akikre felbérelték őket. Ha védelmi pénzt kértek, összeget sem kellett mondaniuk, tudni lehetett, hogy 25 000 szlovák koronánál kevesebbet nem is érdemes kikészíteni a pultra.

Éppen emiatt senki sem vallott ellenük, nem volt olyan ember, aki beszélni mert volna a gyilkosságaikról. Pedig a helyiek szerint kimondatlanul, de mindenki tudta, ha valaki eltűnt, akkor azt a legnagyobb valószínűséggel az ő bandájuk tette el az útból. A rendőrség tehetetlen volt, se tanúk, se holttestek nem kerültek elő a legtöbb ügyben. Bár már az 1990-es években gyanakodtak a két Adamčóra, semmi nem volt a kezükben ellenük.

A 28 golyóval kivégzett koronatanú

A hatóságokat a 2000 környéki maffialeszámolások is feltartották. Ebben az időszakban a szlovák alvilág átrendeződött, az olyan, korábban érinthetetlennek hitt szereplők is veszélybe kerültek, mint Róbert Lališ, az országos méretű Sýkora-klán vezetője, de menekülnie kellett Martin Biharínak is. A vérzivataros időkben sok bűnöző döntött úgy, hogy feladja társait, és cserébe vádalkut köt a hatóságokkal.

Marian Karcel, alvilági körökből ismert vállalkozó is erre az elhatározásra jutott: ő a felvidéki maffia valódi nagykutyája, Mikuláš Černák ügyében tanúskodott. Černákot eddigre letartóztatták a végrehajtóival együtt, így a rácsok mögül rendelte meg Karcel megölését, hogy az ne tanúskodhasson a zajló perében.

Branislav, Erik és egy társuk 2000. június 27-én a besztercebányai háza előtt fényes nappal lőtte agyon a vállalkozót. A támadáshoz egy csehszlovák gyártmányú vz.58-as géppisztolyt használt, és huszonnyolc golyót lőtt az áldozatba, majd a fegyvert betette a holttest mellé az autóba – írja a SME.sk.

2001-ben a rendőrség a gyilkosság miatt letartóztatta a kisebbik testvért – Erik neve közel tíz évig fel sem merült az ügyben –, de 2003-ban a bíróság ejtette ellene a vádat, és szabadlábon távozhatott a bíróságról. Az ügyész még helyben fellebbezett a döntés ellen, a 2005-ig tartó másodfokú bíróság ismét ártatlannak mondta ki Adamčót, ezt a vádat ismét megtámadta.

A legkegyetlenebb gyilkosság Szlovákia történetében

Miközben tartott ellene a másodfokú bírósági eljárás a Karcel-ügyben, Adamčo nem hagyott fel a bérgyilkosságokkal. A vád szerint Karol Mello megrendelésére, 2004 decemberében elkövette Szlovákia történetének egyik legbrutálisabb gyilkosságát.

Mielőtt elindultunk a nyitrai lakásból, azt mondta, hogy vegyük fel a fekete ruhánkat, majd kocsiba ültünk. Elmentünk Dunahidasra, Pozsony mellé. Ott megláttuk az autót, amit kerestünk [...] Brano a sofőrre kiabált, hogy hajtson mellé, ő pedig a hátsó ülésre lőni kezdett. Az autó egy kerítésnek ütközött. Brano odament, és belőtt még egy tárat az ablakon, visszajött, és kért még egy fegyvert. Amikor az is kiürült, visszaült az autóba. Azt mondta, hogy egy nő és egy gyerek volt a kocsiban, és a gyerek még élt.

– így szólt T. Peter 2012-es terhelő vallomása Branislav Adamčo ellen a SITA beszámolója szerint. A koronatanú azt is elmondta, hogy az eredeti célpont Juraj Gala exrendőr volt, a meggyilkolt nő pedig az élettársa. Az autót – benne a két holttesttel – felgyújtották, hogy ne maradjanak nyomok.

Branislav Adamčo a gyilkosság után lelépett Szlovákiából, 2005-ig senki sem tudta, hogy hol bujkál, mígnem Magyarországon letartóztatták. Ekkor a hatóságok azért körözték, mert új bizonyítékok és tanúk kerültek elő Karcel-ügyében, a Legfelsőbb Bíróság pedig elrendelte a per újratárgyalását. Az új nyomozás során felmerült a gyanú, hogy a dunahidasi gyilkosságot is Adamčo követhette el, ezért a magyar hatóságoknak megküldött kiadatási kérelem mellé csatolták. Branislavot végül 2007-ben adták át a szlovák hatóságoknak, írta akkor az Aktuality.sk összefoglalója.

Az ügyben még több mint tíz évvel a gyilkosságok után sem hoztak ítéletet. A bíróságon a Karel-gyilkosságot megrendelő Černák is Branislav ellen vallott, aki azt állítja, alvilági szóbeszédekből ismeri a részleteket. 

A másik testvér ügyesebb volt

Míg Branislav többször is bíróság előtt állt, testvére, Erik sokáig nem került a hatóságok látókörébe. Egészen 2012-ig szabadlábon volt, amíg a rendőrség egy tanúvallomás alapján meg nem találta Jaroslav Baláž, a „Búvár” fedőnéven ismert alvilági figura holttestét. Az Adamčo-banda két korábbi tagja az ügyészséggel azt is közölte, hogy a gyilkosságot a testvérpár egy harmadik társukkal, Štefan Friedrichhel közösen követte el.

Baláž még 2001-ben egy másik ügyben tanúskodott volna Erik ellen, ezért meggyőzte öccsét, hogy tüntessék el a tanút, azonban előtte kényszerítsék ki tőle a vallomása visszavonását. Erre a férfi nem volt hajlandó, ezért üres lapokat írattak vele alá, majd Branislav és a társa egy övvel fojtotta meg. A testét Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) község mellett, a Latorca folyó melletti erdőben ásták el. De elkéstek barátjuk meggyilkolásával: addigra már vallott a hatóságoknak.

2014-ben Eriket a gyilkosságban való bűnsegédlet miatt 12 évre, Friedrichet gyilkosság miatt 20 évre ítélték. Branislav esetében a bíróság csak annyit mondott ki, hogy bűnös, mivel korábban a Karcel-gyilkosság és egy Árpád Nistor nevű vasutas kivégzése miatt életfogytiglani börtönre ítélték – egy új tétel már nem osztott, szorzott volna.

A két lábon járó életveszély

A tanúvallomások szerint Branislavnak akár harminc gyilkossághoz is köze lehetett, ezért folyamatosan újabb és újabb tárgyalások indulnak ellene. Legutóbb 2015-ben találták meg a Csicser melletti erdőben az általuk kivégzett Štefan Koskta holttestét. Noha őt emlegetik az Adamčo-banda utolsó áldozataként, egyáltalán nem biztos, hogy nem kerülnek elő újabb holttestek a bodrogközi erdőkből. Pedig a bűnügyi aktájuk már így is hetven kötetből és több mint tízezer oldalból áll.

Erik ugyan jelenlegi állás szerint húsz éven belül szabadulhat a börtönből, az ő neve is egyre gyakrabban merül fel a különböző bűnügyekben. Nem kizárt, hogy újabb perekben találja majd bűnösnek a bíróság. Tíz évig a Karcel-gyilkosságban sem jött fel a neve, az ügyben csak 2009-ben vették elő a hatóságok.

Az önmagát végig ártatlannak valló Branislav valószínűleg már soha sem szabadulhat, 2016-ban a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta az életfogytig tartó börtönbüntetéséről szóló ítéletet. Legközelebb 25 év múlva kérheti az ideiglenes szabadlábra helyezését. Viszont a szlovák igazságszolgáltatás hozzáállását jól mutatja, hogy 2009-ben, amikor a még létező Speciális Bíróság kihirdette a büntetését, a bíró a következőképp indokolta a döntését:

Branislav Adamčo, az ön intelligenciája magas, még néhány lépés, és a MENSA-ban van. Csakhogy ez az ön esetében olyannyira veszélyes, mint egy éles kés

– a bíró szerint nincs esély arra, hogy megjavul, és mivel hiányzik belőle mindenféle erkölcsi tartás, csak egy két lábon járó fegyvert engednének szabadon.

(Címlap és borítókép: szarvas / Index)