További Külföld cikkek
- Halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit
- A britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában
- A húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
- A vártnál kevesebb új munkahely jött létre az Egyesült Államokban
A G20 csúcstalálkozójának házigazdájaként Kína újradefiniálta a biztonságos rendezvény fogalmát: a világ vezetőivel teli, Barack Obamától Angela Merkelen, Vlagyimir Putyinon keresztül, Recep Tayyip Erdoganig állam- és kormányfőket vendégül látó Hangcsou lényegében kiürült a rendezvény idejére.
Pedig nem egy Davos méretű hegyi városkáról van szó, hanem Kína egyik történelmi fővárosáról, amelynek jelenleg hatmillió lakosa van. Legalábbis, amikor nincsen csúcstalálkozó, a G20 idejére ugyanis több mint kétmillió ember hagyta el a várost, élve a kényszerszünettel és az erre az időre az állam által nyújtott üdülési kuponokkal.
Igaz, az 500 jüanos – 16 ezer forintos – kuponokból csupán 200 ezret adtak ki a hangcsouiaknak, és ez is csak töredékét fedezi az üdülésnek, amelyen a becslések szerint fejenként ennek hatszorosát tervezték költeni a város lakói. Emellett azonban állítólag további másfél milliárd dollárt – 415 milliárd forintot – költött az állam az elutazások ösztönzésére, bár ebbe Hangcsouban élők számára országszerte biztosított, ingyenes múzeumi látogatások lehetőségét is beleszámították.
Elsősorban a G20-nak helyt adó, több mint egymilliárd dollárból felhúzott rendezvényközpont közelében lévő negyedet érintette a kényszernyaralás.
Hogy mennyire volt a kirándulás önkéntes, az kérdés, a Guardian mindenesetre talált olyan bolttulajdonost, aki azt mondta, rászóltak, hogy mindenképp zárjon be a két napig tartó G20 idejére, nehogy valami biztonsági probléma merüljön fel a rendezvény idején.
Elmondása szerint a városba szeptember 4–5. körül egyébként sem tudtak bejönni a vendégmunkások, ingázók, így forgalma sem lett volna. (Ehhez hasonló intézkedést Moszkvában vezettek be az 1980-as nyári olimpia idején, igaz, akkor két héten át volt korlátozott a bejutás a szovjet fővárosba, Hangcsou esetében ez csak a kétnapos csúcsra korlátozódott.)
Dolgozók híján leálltak a gyárak is, ami viszont jót tett a szmogtól rendszeresen szenvedő nagyvárosnak. A külföldi vendégeket, újságírókat így egy szokatlanul üres nagyváros, teljesen kongó negyedek, üres sugárutak fogadták.
Ha mégsem voltak egészen üresek, akkor sokszor csak a piros mellényes civil önkéntesektől, akik a biztonságra ügyelve járták a várost, sőt, az 1200 kilométerre fekvő Pekinget is – igaz, a fővárost nem ürítették ki a G20 biztonsága érdekében.
Persze nem biztos, hogy kizárólag a terrorveszély kiküszöbölése miatt döntöttek a város egyes részeinek teljes kiürítése mellett. Ezen az áprilisi felvételen például a szokásos hangcsoui forgalom alatt szakadt be az út, ami csak azért nem okozott balesetet, mert a rendőr időben kitette a jelzőbójákat.