Svédország az oroszok miatt növeli katonai jelenlétét a Balti-tengeren

A svéd kormány úgy döntött, hogy állandósítja katonai jelenlétét az országhoz tartozó Gotland nevű balti tengeri szigeten. A lépést azzal indokolják, hogy Oroszország egyre több katonai műveletet hajt végre a térségben és a világban. A védelmi minisztérium közölte, Svédország jelenleg nincs veszélyben, középtávon sem fenyegeti támadás, de a világban zajló történések sürgették a lépést, írja a Dagens Nyheter svéd lap.

A szigeten az elmúlt hetekben egy 150 fős kontingens tartott hadgyakorlatot, de szerda hajnalban a védelmi minisztérium parancsot adott az egységeknek, hogy maradjanak Gotlandon, amíg ki nem vonják őket. Tavaly arról döntött a svéd kormány, hogy 2018-tól megemelik a katonai jelenlétet a stratégiailag fontos szigeten, a tervek szerint 304 fős, főként légvédelmi feladatokat ellátó csapatokat küldenek a szigetre. A szerdai döntéssel ezt hozták előrébb, a védelmi minisztérium szerint a parlament határozatával összhangban cselekszenek.

A másik oldalon megtett lépések sarkalltak minket erre. Nem azt mondjuk, hogy konkrét támadás fenyegeti Svédországot, de egy átfogó helyzetelemzés alapján jutottunk el ehhez a döntéshez

– közölte Peter Hultqvist védelmi miniszter. Az orosz agresszió elleni félelem alapjának a Krím-félsziget elcsatolását, a kelet-ukrajnai helyzetet valamint az elmúlt időszak hírszerzési jelentéseit említette.

„A döntés egy egyértelmű üzenet a szövetségeseinknek és másoknak. Ez nem egy olyan döntés, amelyet a szövetségeseink bánnának” – tette hozzá Hultqvist, aki azt is közölte, hogy az elkövetkezendő időszakban több légvédelmi hadgyakorlatot tartanak Gotlandon. A szigeten 2005 óta nincs állandó katonai jelenlét, amely jelzésértékű a lépéssel kapcsolatban.

Micael Bydén a fegyveres erők vezérkari főnöke azt mondta, hogy reálisan szemlélik a helyzetet, „a hadsereg vállalja a felelősségét és megvédi az ország szuverenitását.” Bydén is hangsúlyozta, az állam nincs közvetlen veszélyben, írja a Local.se.

A svéd kormány, a helyi hatóságok és a titkosszolgálatok többször is nyíltan beszéltek Moszkva ellen. A svéd elhárítás, a Sapö áprilisi jelentésében a Svédországban tevékenykedő orosz ügynököket és propagandaoldalakat nagyobb veszélynek nevezte, mint az Iszlám Államot. Januárban a hadsereg egy korábbi tábornoka jósolta azt, hogy az országnak néhány éven belül háborúval kell szembenéznie a saját területén, amelyre 1814 óta nem volt példa. Idén augusztusban pedig már arról beszéltek, hogy visszavezetnék a sorkatonaságot.

A két ország diplomáciai kapcsolatairól Szergei Lavrov orosz külügyminiszter nyár elején azt mondta, fagyosabbak, mint a hidegháború alatt voltak. A politikus akkor arra is célzott, hogy amennyiben a független Svédország csatlakozna a NATO-hoz, Oroszország is válaszlépéseket tesz a határokon.