További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról értekezett egy tévéműsorban, hogy nem rajtuk, hanem "mindkét félen" múlik a szíriai tűzszünet felújítása, az oroszok által támogatott szíriai kormányerők brutális bombázásokba kezdtek az ország északi részén lévő Aleppóban.
A Reuters híre szerint a szombati volt az utóbbi idők legkeményebb támadása, amely során a kormányhadsereg kiűzte a felkelőket egy Aleppó környéki támaszpontjukról. A légi támadásokban helyi aktivisták szerint 47-en haltak meg, köztük öt gyermek.
A BBC pedig azt írja, hogy az ENSZ szerint a bombázás miatt mintegy kétmillióan víz nélkül maradtak a városban és környékén. A városban ugyanis kilőttek egy vízművet, egy másikat pedig megtorlásként lekapcsoltak, így az ellátás nagyjából leállt.
A kormányerők pénteken indítottak offenzívát a stratégiailag fontos város ellen, amelynek nagyjából a fele a lázadók kezén van.
A 2011-ben kitört polgárháború előtt kétmilliós városban jelenleg 250 ezer ember próbálja túlélni a támadásokat, víz-, élelem- és gyógyszerhiánytól sújtva.
A támadásra azután került sor, hogy hétfőn nem hosszabbította meg a rövid életű tűzszünetet Bassár el-Aszad szír elnök, majd megsemmisített egy humanitárius konvojt, amely Aleppóba vitt volna élelmiszert és gyógyszert.
Moszkva tagadta, hogy az oroszoknak vagy Aszadnak közük lett volna a támadáshoz – bár a bombák nyomai orosz gyártmányú fegyverekre utalnak.
Ráadásul az akció megtorlásként is felfogható a múlt hét végi amerikai támadás miatt. Akkor 62 kormánypárti szíriai katona halt meg, állítólag tévedésből: az amerikaiak az Iszlám Állam erőinek hitték a damaszkuszi csapatokat. Washington elismerte tévedését, ez azonban nem segített a tűzszünet megújításában, amiről John Kerry amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov nem tudott megállapodni.
Az Aszaddal és az Iszlám Állammal egyaránt szembenálló, nyugati támogatást élvező felkelők elleni fellépés célja, hogy a damaszkuszi hatalom megszerezze az egykor a fővárosnál is népesebb település feletti ellenőrzést, ezzel az ország gazdaságilag és stratégiailag legfontosabb területeit az irányítása alá vonja – előrevetítve akár az ország szétszakítottságának véglegesítését.
Aleppo jelenleg a különböző erők bonyolult erővonalában áll: legnyugatibb csücskét a felkelők ellenőrzik, ám ezután Aszad erőinek gyűrűje jön, amelyben azonban a város keleti fele a felkelők kezén van. Ezt akarja felszámolni Aszad – miközben az Iszlám Állam ellen nem lép fel.