Theresa May: A brexit az egyszerű emberek csendes forradalma
További Külföld cikkek
- Szijjártó Péter: Az energiaellátás nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés
- Egy szálloda felrobbantásával köszönti majd az újévet az egyik amerikai város
- Argentín elnök Elon Musknak: Csak vágj bele, soha ne add fel!
- Angela Merkel megfejtette, mi lehetett Putyinnál az ukrajnai orosz támadás valódi indítéka
- Evakuálják London egyik legforgalmasabb repülőterének terminálját
Theresa May szerdán először beszélt miniszterelnöki minőségében a Konzervatív Párt éves konferenciáján. A toryk birminghami találkozóján May azt ígérte, nem hagyja szem elől veszni az egyszerű munkásemberek igényeit, a csendes forradalmat, ami az EU-tagságról szóló népszavazáson győzött. Theresa May hangsúlyozta, tudja, hogy ez a forradalom mélyről fakadt, mivel „nem a gazdagok hozták a legnagyobb áldozatot a pénzügyi válság után, hanem a hétköznapi munkásosztálybeli családok”. A történelmi jelentőségű szakításról May azt mondta, eljött a pillanat, mikor a jelenlegi generáció tiszta lapot kezdhet.
May azzal élcelődött, hogy Boris Johnson sosem tud összefüggően beszélni, de aztán konkrétumokat is mondott. Azt ígérte,
- csökkenni fog a bevándorlás,
- szigorúan megadóztatják majd a nagyvállalatokat, és
- több gimnáziumot nyitnak a szakközépiskolák ellensúlyozására.
A miniszterelnök asszony nyíltan vállalta, hogy a Tory a népek pártjává kíván válni, sokat hangsúlyozva a brexit-kampányban is kulcsfontosságú Nemzeti Egészségpénztárat (NHS). A brexit-szavazókat is megrázta, mikor Nigel Farage már a referendum reggelén hibának nevezte, hogy az NHS felvirágoztatásával kampányoltak. May most ezt igyekezett a konzervatívok hasznára fordítani, mikor pártját
nevezte - konkrét ígéreteket azonban ebben a beszédben nem fogalmazott meg.
A népakaratra való apellálással May kifogta az amúgy is gyenge szelet a baloldali Munkáspárt vitorlájából, akiket egyszerűen csak „ronda pártnak” nevezett, ellenzéki tevékenységüket pedig értelmetlen ellenállásnak hívta.
May másfél órás záróbeszédében megerősítette a kongresszus alatt már ismertetett tervét, hogy London március végéig beváltja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét – ez szabályozza majd ugyanis a kilépési folyamatot. Most tehát kezdetét veszi a szerződés alapján két évesnek tervezett tárgyalássorozat a kilépés feltételeiről, és így a brit EU-tagság már 2019 első negyedévére megszűnhet.
Kijelentette: a maga részéről azt szeretné, ha a majdani megállapodás kitérne az áruk és szolgáltatások szabadkereskedelmére, és a lehető legnagyobb szabadságot adná a brit üzleti vállalkozásoknak, hogy kereskedhessenek az EU-val - az európai vállalatok pedig ugyanezt tehessék a brit piacon.
(MTI, The Sun)