Lukács
7 °C
22 °C

Az eddigi legnagyobb csapást mérhetik az Iszlám Államra

GettyImages-615446794
2016.10.19. 01:08

Hetekig, vagy hónapokig is tarthat az Iszlám Állam legnagyobb iraki erőssége, Moszul visszafoglalására indított hadművelet, kemény harcokra kell számítani, de a legnagyobb kérdés az, hogy végül milyen veszteségek árán sikerül majd bevenni a várost, ahol közben a szektariánus feszültségek kezelése is kulcsfontosságú lesz. Moszulnál megnyílhat az út az IS további iraki területeinek visszafoglalása előtt, de többen úgy vélik, hogy a szervezet egyre több terrortámadást követhet el Bagdadban, több veszélyes IS-harcos pedig visszatérhet Európába is, ahogy területeket veszítenek Irakban és Szíriában.

Gyorsan elfoglaltak környező falvakat

Miután Haider al-Abádi iraki miniszterelnök hétfő hajnalban bejelentette, hogy megindul az offenzíva, az iraki kormányerők és a kurd pesmergák az amerikaiak vezette koalíció légicsapásaival megtámogatva megindították Irak második legnagyobb városának, az Iszlám Állam által még 2014 nyarán elfoglalt Moszulnak az ostromát. Az amerikai koalíció tüzérségi és logisztikai támogatást is nyújt a 2011 végi amerikai kivonulás óta legnagyobb iraki hadművelethez. A Pentagon szerint hétfőn még a vártnál is gyorsabban haladtak az iraki és a kurd erők, utóbbiak egy nap alatt 20 falvat foglaltak vissza a várostól néhány tíz kilométerre. Az Iszlám Állam állítása szerint közben egy sor öngyilkos merénylettel próbálta nehezíteni az ellene induló csapatok előrehaladását.

Kedden a művelet a gyors kezdéshez képest valamelyest lassulni látszott, azonban leginkább kommunikációs nehézségek miatt: az irakiak szerint a kurdoknak, a kurdok szerint az irakiaknak kellett volna tovább folytatniuk az előrenyomulást. A CNN szerint egy keddi összecsapásban egy iraki katona és tíz ISIS-fegyveres halt meg a várostól délkeletre. Az is kiderült, hogy amerikai kommandósok az iraki és kurd erőkkel mozogva adnak tanácsokat, többek között a tüzérségi támadások és a légicsapások összehangolásáról.

Az Economist szerint az alapvető taktika ugyanaz lehet majd, mint más, kisebb városok, például Fallúdzsa visszafoglalásakor:

  • több oldalról körbeveszik az IS által elfoglalt települést, majd pedig egyre szűkítik az ostromgyűrűt. Ezzel elvágják az esetleges utánpótlási vonalakat, és a menekülőutakat is Szíria felé
  • közben egyre több helyen bocsátkoznak harcokba az ISIS fegyvereseivel, akik a tüzérségi támadásokra is reagálva felfedik a helyzeteiket, így már a levegőből is könnyebben támadhatóak
  • végül az elit terrorelhárító egységek behatolnak a városba, majd jönnek az iraki katonák, végül pedig a rendőrök is, hogy felügyeljék a visszafoglalt területeket

Ez több tényezőtől is erősen függ, de a lap szerint az utolsó szakasz akár november végéig, december elejéig is elhúzódhat. A CNN-en az egyik kurd tábornok is két hónapos kemény ostromot jósolt, a városba szerinte két héten belül érkezhetnek meg az iraki kormányerők. A különböző elemzők szerint azonban ha hetek, vagy hónapok alatt is, de a várost nagy nehezen sikerül majd visszafoglalniuk az ostromot megindító erőknek – sokkal nagyobb kérdőjel viszont, hogyan jutnak el odáig, és mi következik, ha sikerül legyőzniük a városban az Iszlám Állam fegyvereseit.

Moszulban kiáltották ki a kalifátust

Moszul ugyanis minden szempontból nagyobb falat, mint azok a városok, amiket eddig visszafoglalt az iraki kormány az ISIS-től. Ez az olajban gazdag Ninive tartomány központja, és Irak második legnagyobb városa, ami mérete és stratégiai jelentősége miatt is megkerülhetetlennek számít a régióban. Szimbolikus fontossága is volt, amikor a város gyakorlatilag pillanatok alatt elesett 2014 júniusában, az iraki kormányerők pedig a fegyvereiket, és az amerikaiaktól kapott harckocsikat is hátrahagyva menekültek el. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy egy valóságos, területek elfoglalására is képes fenyegetést jelent az Iszlám Állam, aminek vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi Moszulba érkezve kiáltotta ki azt a kalifátust, aminek a nevében az IS volt, hogy Irak és Szíria területeinek harmadát uralma alatt tartotta.

Moszulból kimenekített civilek egy iraki ellenőrzőponton október 18-án.
Moszulból kimenekített civilek egy iraki ellenőrzőponton október 18-án.
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az egykor több mint kétmillió lakosú városból már akkor több mint félmillióan, többek között az IS által üldözött kisebbségek menekültek el, de az ENSZ becslései szerint még mindig egymillió civil lehet a településen. Moszul szunnita arab lakói közül eredetileg sokan szimpatizáltak az Iszlám Állammal, hiszen a korábbi miniszterelnök Núri al-Máliki síita kormányzata rengeteg elnyomó intézkedéssel büntette őket. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Moszulban tört ki az amerikaiak elleni 2004-es felkelés, és a város volt 2006 és 2008 között az IS előképének számító iraki al-Kaida egyik legfontosabb bázisa is. Azonban az elmúlt több mint két év alatt a megszállás a városban élő összes szunnitát komolyan sújtotta, ugyanis ahogy nőtt a gazdasági és katonai nyomás az Iszlám Államon, úgy fogta a terrorszervezet egyre szorosabbra a gyeplőt minden téren.

Az IS fegyveresei már tavaly év vége óta több helyen vereségeket szenvedtek Irakban, és számos területüket elveszítették. Azonban a kormányerők végül Moszul visszafoglalását célzó, már márciusban megkezdődött műveletei csak lassan haladtak előre, az iraki és a kurd csapatok településről településre tisztították meg Irak második legnagyobb városának környékét, de a nyári kánikulában (ezekben a napokban 40-44 fok van árnyékban) a bombázásokkal megtámogatott szárazföldi hadműveletektől nem lehetett túl sokat várni. Moszul bekerítése után október elejére tervezték a rohamot, ez kis csúszással meg is tudott végül indulni, aminek az előkészítéséhez különösen fontos volt, hogy még nyáron a különleges erők vezetésével visszavettek egy stratégiai légibázist a várostól délre. Az ostromot megindító kormányerők ezt használják logisztikai központként, és néhány hete hatszáz amerikai katonai tanácsadó is érkezett a támaszpontra.

Abádi a szunnitáknak is üzent

Az ostrom megkezdése abból a szempontból sem volt váratlan, hogy az iraki légierő több tízezer röplapot dobott le vasárnap Moszulra, és arra kérte a helyi lakosokat, hogy működjenek együtt a felszabadító erőkkel. A tévében sugárzott beszédében Abádi miniszterelnök is arról beszélt, hogy a csapataik fel akarják szabadítani a lakosokat, és le akarják győzni az Iszlám Államot. Abádi azzal is próbálta enyhíteni az esetleges etnikai és szektariánus feszültségeket, hogy a hadművelet egyik vezetőjének direkt egy helyi szunnita tábornokot tett meg, és a BBC szerint jelezte, hogy a tervek szerint csak a hivatalos kormányerők, vagy a szunnita milíciák léphetnek majd be közvetlenül a településre.

moszul terkep

Ez leginkább azért volt kérdés, mert a korábbi ostromok egy részében kulcsfontosságú szerepet játszó síita milíciákat már korábban is azzal vádolták meg, hogy a síita-szunnita ellentétet tovább élezve visszaéléseket követtek el szunnita civilek ellen, akik közül többeket kollaboránsnak bélyegeztek.

A helyzet a sok szereplő miatt így is meglehetősen képlékeny, amit az irakiak és a kurdok közötti kommunikációs zavar is jelzett, de nagyjából most a következőképpen néznek ki a Moszul közelében érdekelt felek:

  • A különböző források szerint megközelítőleg 30 ezer kormánypárti iraki katona vesz részt a harcokban, így ez lesz az iraki hadsereg legnagyobb erőpróbája a 2014-es megalázó megfutamodásuk óta.
  • Az első nap 4 ezer kurd fegyveres foglalt vissza falvakat Moszul környékén. A kurd pesmerga létszáma ennél jóval nagyobb, viszont többségük nem vett részt ehhez hasonló harcokban.
  • Közel 5 ezer amerikai katona van Irakban, többségük tanácsadóként, vagy a különleges erők tagjaként. Közülük sokan ott vannak Moszul közelében, de a harcokban közvetlenül elvileg nem vesznek részt.
  • A főként irániak által kiképzett síita milíciáknak a tervek szerint az lesz a dolguk, hogy délen és nyugaton biztosítsanak területeket Moszul környékén, viszont az Economist szerint nem számolnak velük a városi harcokban.
  • Kiképeztek 7-10 ezer olyan szunnita törzsi harcost is, akik viszont beszállhatnak az ostromba. Egy részüket a Moszultól északra lévő Basikába korábban bevonuló török erők képezték ki.
  • Merthogy továbbra is ott vannak a közelben azok a török csapatok, amiknek a benyomulását a bagdadi vezetés korábban a szuverenitás megsértéseként értékelte. A török vezetés azonban megtagadta, hogy visszavonja a katonáit, akik állítása szerint IS-ellenes szunnita fegyvereseket képeznek ki.

Több ezren készülhetnek gerillaharcra

A becslések szerint 4-8 ezer fegyverese maradhatott az Iszlám Államnak Moszulban, és sokan tartanak attól, hogy elég idejük volt felkészülni a támadásra. Ahogy az a moszuli helyzet bemutatásából is kitűnik, a város minden korábbi helyiségharcnál nagyobb feladat elé állítja az amerikai vezetésű szövetséget – habár az ostrom előtt drónokkal térképezték fel a várost –, egyes részei pedig kiválóan alkalmasak a városi gerillahadviselésre, amit korábban az amerikaiak a saját bőrükön is megtapasztalhatták.

Az IHS Jane's szerint a városban maradt harcosok többségét helyben toborozta az IS, és az elmúlt hetekben minél több embert próbált rávenni arra, hogy támogassa őket. Viszont a harcok előrehaladtával egyre több lakos szállhat szembe a terrorszervezettel, egy helyi például azt mondta telefonon a Wall Street Journalnek, hogy minden ismerőse kész az első lövések hangjára szembefordulni az Iszlám Állammal.

Nem tudni, hogy az IS meddig próbálja meg tartani a pozícióit, és belemegy-e elhúzódó harcokba. Mivel egy hatalmas városról van szó, ezért azt feltételezik, hogy az IS elsősorban néhány kiemelt területet próbálhat megvédeni. Azt sem tudni, hogy mennyien próbálnak esetleg elmenekülni nyugat felé Szíriába. Az IS kvázi hivatalos lapjában, a Dabiqban mindenesetre állítólag felkészítették arra a tagjaikat, hogy számoljanak esetleges visszavonulással is.

Súlyosbodhat a humanitárius válság

Míg korábban komoly veszélyeknek tették ki magukat azok, akik több ezer dollár fejében megpróbáltak embercsempészek segítségével kijutni a városból, a BBC-nek menekülők most azt mondták, hogy 10 ezer dollárért cserébe a fegyveresek hagyták elmenni őket. Sokan azonban attól tartanak, hogy más IS-fegyveresek rálőhetnek az ostrom elől menekülőkre, sarokba szorítva pedig élő pajzsként is használhatnak majd civileket.

Az ENSZ újabb humanitárius katasztrófától tart az ostrom alatt és után, azt sem tartják kizártnak, hogy egymillió ember is megpróbál majd elmenekülni. A mostani forrásaikból az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mindössze 120 ezer embert, más civil szervezetek pedig további 50 ezer embert tudnának elhelyezni, eddig négy menekülttábort nyitottak a közelben. Az UNICEF is arra figyelmeztetett, hogy a következő hetekben több mint félmillió gyerek és családja kerülhet rendkívüli veszélybe Moszul ostroma miatt.

De mi jön az ostrom után?

Az ostrom után pedig a humanitárius helyzet mellett sok múlik majd azon, hogy mennyiben bíznak meg a helyiek az IS ellen harcoló erőkben, és sikerül-e Abádinak hosszú távra meggyőző elképzelésekkel előállnia a szektariánus megosztottság enyhítéséhez. Most csütörtökön Párizsban 20 ország részvételével – viszont Irán nélkül – tartanak miniszteri tanácskozást Moszul politikai jövőjéről, ezen ehhez hasonló nehéz kérdésekről is szó lehet. A harcokban aktívan résztvevő iraki kurdok helyzete is egy további nagy kérdőjelet jelent, de végső soron még akár az amerikai elnökválasztásra is hatással lehetnek a Moszulnál zajló események.

Az biztos, hogy Moszul elvesztése az eddigi legnagyobb csapást jelentené az IS-re nézve, a szimbolikus töltet mellett az olaj- és adóbevételeinek egy jelentős részét is elbukhatná. Abádi elnök a honlapján azt ígérte, hogy Moszul visszafoglalása fordulópontot jelent majd, és év végéig Irak egész területét felszabadítják. Azonban a legfontosabb szunnita városon kívül is maradnának még jelentős területek az IS kezében Irak északi és keleti részén, amik visszafoglalása egyáltalán nem menne automatikusan. Ráadásul még egy sikeres ostrom után is hónapokig, sőt – Irak jelenlegi állapotát elnézve – évekig is feltűnhetnek ellenálló sejtek Moszulban.

Irak azonban az Iszlám Állam elleni küzdelemnek csak az egyik fele, Szíriában pedig ha lehet, még bonyolultabb a helyzet. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter ennek ellenére már arról beszélt, hogy milyen fontos lenne majd az IS kvázifővárosának, Rakkának az elfoglalása Moszul ostroma után, azonban nem kizárt, hogy iraki erősségének elvesztése után a terrorszervezet Szíriában próbálja megvetni a lábát.

Sokan pedig úgy vélik, hogy ahogy az Iszlám Állam egyre inkább veszít területeiből Szíriában és Irakban is, úgy ugyan egyre kevesebb harcost tud majd toborozni, viszont fokozatosan egy hagyományosabb terrorszervezetté alakulhat át. Bagdadban arra számítanak, hogy megszaporodhatnak a robbantásos merényletek az iraki fővárosban a moszuli ostrom miatt, de Julian King, az Európai Unió biztonságért felelős biztosa arról is beszélt kedden, hogy az EU-nak is fel kell készülnie a visszatérő terroristákra, ha az Iszlám Államot kiszorítják Moszulból.