Putyin időt nyert Merkel asztalánál
További Külföld cikkek
- Valaki szerint fontos előrelépés, valaki szerint nevetséges – a világ megosztott Netanjahu elfogatóparancsával
- Menet közben nyitotta volna ki egy férfi a repülőgép ajtaját, az utasok ragasztószalaggal hatástalanították
- Szijjártó Péter: Az energiaellátás nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés
- Egy szálloda felrobbantásával köszönti majd az újévet az egyik amerikai város
- Argentín elnök Elon Musknak: Csak vágj bele, soha ne add fel!
Az MTI szerint Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be az ötórás tárgyalás eredményét csütörtökre virradóra.
Az útitervet a normandiai négyek külügyminiszterei fogják kidolgozni november végéig, a berlini csúcstalálkozói résztvevői pedig megszabták számukra a legfőbb irányokat.
A német kancellári hivatalban rendezett megbeszélésen részt vett Vlagyimir Putyin orosz, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár.
Fegyvert az EBESZ-nek
Az ukrán elnök szerint az útiterv az összes minszki megállapodás végrehajtására vonatkozik majd, beleértve a 2014-es szeptemberi és 2016-os februári megállapodásokat is. Ezek foglalkoznak a többi között a határellenőrzés és a szembenálló felek elválasztásának kérdésével, de rendelkeznek a külföldi katonák kivonásáról és arról is, hogy szabad hozzáférést kell biztosítani az EBESZ-megfigyelőknek a „megszállt terület” minden szegletébe, beleértve az ukrán-orosz határ ellenőrizetlen szakaszát is, mondta Petro Porosenko.
Az ukrán elnök szerint a normandiai négyek megállapodtak abban, hogy fegyveres rendőri EBESZ-missziót állítanak fel a Donyec-medencében – ezt a kezdeményezést Németország terjeszti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elé. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy fegyvert kapnának a térségben jelenleg is tartózkodó EBESZ-megfigyelők, akik a tűzszünet betartásán őrködnek. Vlagyimir Putyin is azt mondta, hogy az EBESZ-misszió hatáskörének kiszélesítéséről lenne szó. Az orosz elnök közölte, hogy a tavalyi februári minszki megállapodásnak kell a válságrendezés alapjául szolgálnia.
Angela Merkel szerint a rendőri EBESZ-misszió felállítása nem a legsürgetőbb feladat, a legfontosabb a választási törvény kidolgozása lenne. Francois Hollande szerint a normandiai négyek külügyminiszterei azt a feladatot kapták, hogy haladéktalanul kezdjék meg a térségbeli helyhatósági választások előkészületeit.
Megegyeztek arról is, hogy a kelet-ukrajnai válságövezetben újabb négy helyszínen visszavonják a frontvonal közeléből az ukrán és a Moszkva-barát szakadár erőket.
Folytatni kell, mert akadozik
Angela Merkel azt mondta, hogy a normandiai négyek szükségesnek tartják a rendszeres találkozók megtartását, hogy a folyamat ne veszítsen lendületéből.
A normandiai négyek vezetői utoljára tavaly októberben találkoztak Párizsban.
A berlini tárgyaláson a kancellár és a három államfő mellett részt vesz Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia, Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.
A Minszkben 2015 februárjában kötött megállapodás a fegyvernyugvás mellett arról is rendelkezik, hogy ki kell vonni a nehézfegyverzetet a válságövezet úgynevezett ütközőzónájából, és regionális választásokat kell tartani. A megállapodás végrehajtása akadozik, a harcok újra és újra kiújulnak.
Kelet-Ukrajnában 2014 tavasza óta harcolnak Moszkva-barát szakadárok az ukrán kormányerők ellen. Kijev és a Nyugat azt veti Moszkva szemére, hogy a lázadókat katonailag támogatja, ezt Oroszország tagadja.
(Borítókép: Francois Hollande francia elnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Vlagyimir Putyin orosz elnök , Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko ukrán elnök és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai négyek országcsoport csúcstalálkozóján, amelyet az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtásának előmozdításáról tartanak a berlini kancellári hivatalban 2016. október 19-én. Fotó: REUTERS/Michael Kappeler/Pool)