Bence
10 °C
25 °C

Négy ok, amiért a toleráns svédeket is sokkolták a menekültek

aIMG 7085
2016.10.21. 13:59

 „Volt a kerület szélén egy birtok, amelyen egy problémás motorosbanda rendezkedett be. Rendszeresek voltak a balhék, többször is kiszállt hozzájuk a rendőrség. Az önkormányzat ki szerette volna rakni a bandát, és azt tervezte, a házba inkább menekülteket költöztet”  – kezdett Stockholm egyik kerületének polgármestere történetbe, hogy érzékeltesse: mekkorát változott az élet Svédországban a menekültválság hatására.

De a környékbeliek petíciót írtak, hogy maradjanak a motorosok, nem akarnak menekülteket. Inkább a balhés társaságot választották, mint hogy háború elől menekült családok lakjanak a környékükön

– fejezte be keserűen Jan-Eric Jansson. 

De hogyan fordulhatott ekkorát a világ abban az országban, ahol alapérték volt a sokszínűség, és ahol a világ egyik legmagasabb életszínvonalát teremtették meg? Svédország remekül megbirkózott a második világháború utáni menekülthullámokkal, és annak ellenére sem dúlt az idegenellenesség, hogy mára lakosságának 17 százaléka külföldön született (igaz, ezek fele finn). 

Mostanában tolerancia és  befogadás helyett azonban no-go zónákról, a szélsőjobb előretöréséről és káoszról lehet hallani. A svéd külügyminiszter fenyegetése, hogy bírósághoz fordulnak, ha Magyarország nem vesz át ezer menekültet, szintén csak annyira illett az idilli képbe, mint Németh Szilárd az IKEA-katalógus címoldalára. 

A helyzet értelmezéséhez tudni kell, hogy Svédország az elmúlt években nem csak egyik célpontja volt a menekülteknek: a kontinensen őket érintette a leginkább a menekültválság. Hiába érkeztek többen Németországba, ha a skandináv országban landolt az egy lakosra jutó legtöbb menekült.

Svédországot ugyanis kevesebben lakják, mint Magyarországot: 9,6 millió lakosukra két év alatt – 2014-ben és 2015-ben – közel 250 ezer menekült érkezett. (Nálunk eközben 635 menekült tartózkodik, de ez egy másik történet.)

Svédország bekeményít

Svédország 2016 nyarán erőset csavart eddigi liberális bevándorlási törvényein. Míg 2013 óta a szírek automatikusan kaptak menedékjogot, mostanra a háborús zónákból érkezők is csak három évre kapnak védelmet, a többiek pedig legfeljebb 13 hónapos menedékben reménykedhetnek.

Gyakorlatilag leállították a családegyesítési programot is, foglalta össze a változások egyik leglényegesebb pontját egy beszélgetésen Maja Dahl, az Arena Idé intézet munkatársa.

Nem hívhatják a családjukat
Nem hívhatják a családjukat
Fotó: Földes András

A családegyesítési stop lehetetlen helyzetbe hozta azokat a tízezreket, akik családjukat a háborús zónában hagyták, remélve, hogy a veszélyes út végén legálisan hozhatják Európába feleségüket és gyerekeiket.

Sőt, a svédek bevezették a határellenőrzést is.

Az adminisztráció is elvesztette emberközpontú, barátságos jellegét. „Másfél éve élek teljes bizonytalanságban – panaszkodott Abíd, aki 23 éves korában menekült el a palesztin területről. – Azóta várom, hogy választ kapjak menekültkérelmemre. Eddig ennyi volt a határidő, de most felemelték két évre.” Szír unokatestvére még nehezebb helyzetben volt. Neki fél év volt, mire egyáltalán interjúra hívták, hogy elindíthassa a menekültügyi procedúrát.

1. Túl sok ember jött túl rövid idő alatt

„2015-ben történelmi léptékű volt a migráció. 167 ezer ember érkezett egyetlen év alatt” – vázolta fel az alapokat az Indexnek Mikael Ribbenvik, a Svéd Migrációs Ügynökség vezetője.

Egyszerűen túl sok ember érkezett túl rövid idő alatt

– említette a változás fő okát Karin Eriksson, a liberális Dagens Nyheter újságírója. „Svédország nem volt felkészülve ekkora tömegre” – tette hozzá Ziba Zareie, a Svéd Intézet munkatársa.

Farid Zareie integrációs szakértő
Farid Zareie integrációs szakértő
Fotó: Földes András

„A svéd rendszer alulteljesített. Az önkormányzatnál dolgozó kollégáktól hallottam, hogy a dolgozói az idegösszeomlás szélére kerültek, mert nem tudták, hova helyezzék el az embereket. A mindennapi életben is érezhetőek voltak a problémák: bonyolultabb lett az iskolai élet, vagy eljutni az orvoshoz, és mindennek persze hatása volt a politikára.” Chris High, a växjöi egyetem kutatójának szavai világították meg a helyzet fő ellentmondását. Hogyan terhelhetnek meg a menekültek egy olyan gazdag és jól szervezett országot, mint Svédországot?

Itt érünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan magyar tapasztalatokkal nehezen értelmezhető a helyzet.

2. Svéd színvonalú élet a menekülteknek

Amikor Magyarországon barakkokban vagy tömegszállásokon helyezték el az áthaladó menekülteket, akkor Svédország – a korábbi gyakorlatának megfelelően – lakásokat bérelt, amelyekben egy családot vagy néhány egyedülállót helyezett el.

Svédország nem bűnözőkként vagy másodrendűként kezeli az érkezőket. A menekültek az állam szerint is tragédiák áldozatai, akik életük védelmében érkeztek az országba. Innen nézve pedig érthető, hogy a gazdag ország igyekszik a leghumánusabb módon ellátni őket.

Ha azt mondják, hogy már nincs hely a menekülteknek, akkor azt a magas sztenderdek mellett kell érteni

– magyarázta Mikael Ribbenvik, a migrációs ügynökség vezetője.

Az amúgy is súlyos lakáshiánnyal küzdő országot azonban a feje tetejére állította, amikor ekkora tömegű embernek kellett helyet találni. Krízist viszont az okozott, hogy már nem egy-két, hanem akár négy-öt menekültet is egy szobába kellett elhelyezniük.

aIMG 7313
Fotó: Földes András

A svédországi menekültek jogosultak az alapvető egészségügyi szolgáltatásokra, fogászati kezelésekre is, ahogy ingyen vehetnek részt a terhesgondozási programban, és vonulhatnak kórházba szülni, sőt, a svéd állam az abortuszt is fizeti. Csak a miheztartás végett érdemes emlékeznünk a magyar kerítésnél várakozó menekültekre, akik néhány napos csecsemővel kényszerülnek a porban élni hetekig.

Magyar szemszögből nézve még hihetetlenebb, ahogy a svéd állam a 18 év alatti menekültekkel bánik. Ők ugyanolyan egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak, mint a svéd gyerekek. Az állam ezen túl nyelviskolát biztosít nekik, majd fél éven belül iskolába kell menniük, ahogy a svéd gyerekeknek is. Úgy értve, hogy a menekült és svéd gyerekek ugyanabba az iskolába járnak, az integráció végett.

A család nélküli menekült gyerekeknek kitalált rendszer már kész sci-fi a Kárpát-medencéből nézve. A gyerekek családokhoz kerülnek, ám nevelőszülei mellett az állam egy hivatalos segítőt is biztosít. Míg a nevelőszülők a napi feladatokért, és az érzelmi támogatásért felelősek, a segítő intézi a hivatalos ügyeket, és figyeli a család és a gyerek viszonyát.

Mindez eddig nem a menekültstátuszban részesültekre vonatkozik, hanem csak azokra, akik beadták a kérelmet. A pozitívan elbírált felnőttek mindezen túl munkavállalási támogatást kapnak: az állam két évig állja a fizetésüket, ha egy magáncég alkalmazza őket.

3. A sokkoló média

A svéd társadalmat mégsem az terhelte meg igazán, hogy túl magasra rakták a lécet. Számos interjúalanyom értett egyet abban, hogy a változások motorja inkább a menekültek által kiváltott pszichológiai hatás volt. Az ellátórendszer túlterheltsége miatt tavaly ősszel előfordult, hogy emberek tömegei aludtak a hivatalok előtt, az utcán, ami sokkolta a svéd polgárokat. A legtöbben addig csak katasztrófafilmekben láttak hasonlót.

A svéd társadalom átalakulását ezek az élmények önmagukban mégsem magyarázzák, hiszen a legtöbben nem találkoztak személyesen a krízissel.

„Kérdeztem a szüleimet, hogy miért aggódnak: kevesebbet keresnek, nem jutnak be az orvoshoz, vagy veszélyesebb az élet? Egyik sem volt igaz, de mégis problémának tartották a menekülteket” – mesélte személyes tapasztalatait egy lakhatási ügyekkel foglalkozó önkormányzati alkalmazott.

A legtöbb svédet nem érintették közvetlenül az események

– erősítette meg a fentieket Karin Eriksson, a Dagens Nyheter újságírója. A hatáshoz kellett a svéd média átrendeződése is. A toleranciájáról híres országban az ezredfordulón jelent meg az első szélsőjobbos internetes lap. A Political Incorrect a Kuruc.infóhoz hasonlóan kezdetben a direkt uszításra rendezkedett be, később, a szélsőjobbos Svéd Demokraták parlamentbe kerülésekor pedig a hagyományos sajtónyelvezetre váltva toborzott egyre több olvasót, magyarázta Maja Dahl. Az Arena Idé tanácsadó cég kutatója azt vette végig, hogyan lett cikiből elfogadott a szélsőséges sajtó. A menekültválság idején már nyolc, a rasszizmus és a szélsőjobb különböző fokain álló lap szolgáltatta a híreket a menekültekről.

„A svédek által elkövetett bűnökről nem lehet ezekben a lapokban olvasni, de gyűjtötték az olyan híreket, amelyekben nem fehér bőrű emberek követtek el bűncselekményeket. Az eset ismertetésének része náluk, hogy megírják, honnan származnak az elkövetők, vagy a szüleik” – mesélte hosszasan Maja Dahl.

A szélsőséges lapok terjesztették el azt a többször is cáfolt hírt, hogy a nemi erőszakolások száma korrelál a menekültek számával

– említett a magyar uszító médiában is gyakran idézett példát Farid Zareie migrációs szakértő.

„Ha egy ablak betörik, akkor a lapok azt írják, betört egy ablak. De ha nem egy svéd törte be, akkor az a cím, hogy egy bevándorló betört egy ablakot” – Hogir Horiri kurd származású filmes pedig már arra utalt, nem csak a náci portálok hangolták a közvéleményt.

Hogir Horiri, kurd származású filmes Stockholm bevándorlók lakta negyedében
Hogir Horiri, kurd származású filmes Stockholm bevándorlók lakta negyedében
Fotó: Földes András

Maja Dahl szerint a mainstream média akaratlanul is problémaként kezelte a menekülteket. „A Svéd Média Intézet felmérése szerint a svéd lapok többet foglalkoztak azzal, hogy az érkezők mennyire terhelik meg a svéd rendszert, továbbá biztonsági kockázatként emlegették menekülteket. Kevesebb figyelmet kapott viszont az, hogy miért kellett elmenekülniük ezeknek az embereknek.”

4. Berobban a svéd Jobbik

Nem meglepő, hogy az alapvetően toleráns társadalom is egyre gyanakvóbb lett az érkezőkkel szemben, ami rögtön megmutatkozott a pártok támogatottságán. 2015 végén a svéd szélsőjobbos párt 20 százalékra növelte támogatottságát, míg a kormányzó balos koalíció pártjai csökkenést mértek.

aDSC03083
Fotó: Földes András

Az alig két év alatt érkező negyedmillió ember, az intézmények felkészületlensége, a magas színvonalú ellátás, a média hatása és a politikai élet jobbra tolódása komolyan érintette a svéd társadalmat. Következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan mi történik egy meseszerűen nyitott országgal, ha váratlanul személyesen jelennek meg utcáin a világ kevésbé szerencsés népei.

Olvassa el cikkünk második részét

A svéd válság közelről ugyanis nem úgy néz ki, mint ahogy Magyarországról látszik.

Cikkünk a Swedish Institute és az OSIFE újságírói ösztöndíjprogramjának támogatásával készült.