20 év után először választanak elnököt Moldovában

Húsz év óta először tartanak vasárnap választásokat Moldovában - írja a Yahoo News. A korábban a szovjet érdekszférába tartozó ország mind a Nyugat, mind az oroszok számára kiemelt fontosságú, jelenleg azonban nem jelenthető ki egyértelműen, hogy merre billen majd a mérleg nyelve.

Az Oroszország-EU konfliktust jól mutatja, hogy míg Moldovában néhányan a 2014-ben kötött EU-s együttműködési megállapodást alapul véve uniós tagságot vizionálnak, addig az oroszok olyannyira ellenzik az ötletet, hogy embargóval szabotálják az egyébként is rossz helyzetben lévő, korrupció által sújtott országot. Éppen emiatt különösen fontos lehet, hogy az Alkotmánybíróság márciusi döntésének értelmében 1996 óta először a parlament helyett az emberek választják meg a vezetőjüket.

A választáson kilenc jelölt indul, reális esélye azonban csak kettőnek van. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Moszkva-párti Igor Dodonnak áll a zászló, aki az orosz kapcsolatokat fűzné szorosabbra megválasztása esetén. Ez azért népszerű az országban, mert a 2009-ben hatalomra jutott Európa-párti kormányzat alatt elviselhetetlen mértékű korrupcióval kellett szembenézniük, így értelemszerűen változásra vágynak. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a Szovjetuinó felbomlásakor elszakadó Dnyeszter-menti Köztársasággal való egyesülésre is ígéretet tett.

Akik Európában látják a jövőt, azok számára Maia Sandu lesz a legjobb választás, aki részletesen felülvizsgáltatná a 2014-ben a bankokból eltűnt 1 milliárd dollárnak megfelelő összeg esetét. Sandu komoly politikai múlttal rendelkezik, 2012-ben lett oktatási miniszter és sokan dicsérték az oktatási rendszer megreformálásáért. 2015-ben miniszterelnök is lehetett volna, de nem minden párt tudta elfogadni a korrupció felszámolásával kapcsolatos elvárásait, így mégsem kapta meg a kinevezést.

Moldova nemrég lábalt ki egy politikailag rendkívül instabil helyzetből, mely alatt a korábban említett 1 millió dollár következtében óriási tüntetések bontakoztak ki és egy év alatt hat miniszterelnöke volt az országnak. A jelenlegi miniszterelnök, Pavel Filip hatalomba lépése óta a stabilitást némiképpen sikerült visszaállítani, de ez még mindig ingatag lábakon áll. A szakértők egyébként jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak a választásnak, mint amekkorának a politikusok igyekeznek azt beállítani, szerintük a vezető réteg bármit megtenne azért, hogy tovább maradjon hatalmon, így nem feltétlenül lehet komolyan venni a nyugati, vagy az orosz közeledésre tett ígéreteiket.