Orsolya
7 °C
17 °C

Dzsihadisták és egy náci édesapa is előkerültek az osztrák elnökválasztás előtti utolsó vitában

2016.12.02. 00:40

Az előzetes várakozásoknak megfelelően elég kemény volt az ausztriai államfőválasztás előtti utolsó vita a szabadságpárti Norbert Hofer és a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen között. Az ausztriai államfőválasztás megismételt második fordulóját most vasárnap tartják - az első, májusi fordulóban óriási meglepetésre a zöld politikus nyert

Az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) zajlott csütörtöki vitán már a bemelegítés is heves volt: mindkét jelölt felemlegette a kampány során személyét ért támadásokat. Van der Bellen sérelmezte az édesapjáról szóló náci vádakat utasította vissza, Hofer pedig

ellenfelét kommunista kémnek és szabadkőművesnek nevezte. 

A legnagyobb vita a személyeskedéseken kívül természetesen a bevándorlásról volt. Hofer a vitában azt mondta, Ausztriában több mint kétszázan vannak olyanok, akik egykor az Iszlám Állam kötelékében harcoltak és már visszatértek az országba; szerinte őket meg kéne fosztani az állampolgárságuktól. Van der Bellen ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárságtól nem lehet megfosztani senkit. Egyébként Ausztriában a dzsihadistákra elég kemény büntetéseket szabnak ki.

Van der Bellen felemlegette Ausztria esetleges unióból való kilépését (nem fogják kitalálni, a neve Öxit), melyet összekötött egy esetleges szabadságpárti elnökséggel. Hofer hazugságnak minősítette, hogy az Öxit mellett kampányolna és az európai integráció mellett állt ki:

Csak akkor támogatnám az uniós kilépésről szóló esetleges népszavazást, amennyiben az unió központosító szerepet töltene be vagy Törökországot felvenné tagjai sorába.

Hofer hangoztatta, hogy amennyiben megnyeri a választást, úgy a külügyminiszterrel, Sebastian Kurzcal szorosan együtt kíván működni. Indoklása szerint jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Csehországgal és Magyarországgal is. Van der Bellen szerint az államfőnek a kancellárral, a külügyminiszterrel és az alkancellárral együttműködve kell meghatároznia külpolitikáját.

Az elemzők szerint a jelöltek a vita hevében kiestek az államfői szerepükből, s kérdéses, hogy melyikük lesz így hitelesebb és szimpatikusabb a bizonytalan szavazók számára.

(MTI)