Orsolya
7 °C
19 °C

Bevándorlásellenes államfője lesz Ausztriának?

2016-05-22T165849Z 147901849 LR1EC5M1B5QOJ RTRMADP 3 AUSTRIA-ELE
2016.12.04. 08:07 Módosítva: 2016-12-04 12:01:38

Ma szövetségi elnököt választanak Ausztriában. Magyarországgal ellentétben az osztrák államfőt közvetlenül választják, így 6,4 millió választópolgár szavazhat. A legtöbb szavazóhelyiség délután 4-ig lesz nyitva, Bécsben és Innsbruckban délután ötig tart a szavazás. Vasárnap este csak előzetes eredmény várható. Kb. 900 ezren ugyanis most is levélben adják le szavazatukat. Ezeket a levélszavazatokat csak hétfőn reggel 9 órától kezdik el megszámolni. Nem hivatalos végeredmény így hétfő estére várható.

Ausztriának július óta nincs államfője, a tavaszi választás második fordulóját ugyanis megóvták. Akkor a Zöldpárt által támogatott, de függetlenként induló Alexander van der Bellen 30 ezer szavazattal győzte le a populista, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét, Norbert Hofert.

Az Osztrák Szabadságpárt azonban megtámadta az eredményt, mivel a levélben leadott szavazatokat szabálytalanul számolták. Az osztrák alkotmánybíróság helyt adott a panasznak. Az új választást októberre tűzték ki, de újabb botrány történt. Kiderült, hogy a levélszavazatokhoz használt borítékok néha szétválnak, így nem biztosítható a választás tisztasága. Ezután rendelték el a december 4-i időpontot. A levélszavazatoknak most különösen nagy jelentősége van. Tavasszal ezek fordították meg az eredményt, hosszú ideig ugyanis az FPÖ jelöltje vezetett.

A háború óta most először fordul elő, hogy az államfőválasztáson nem a két nagy történelmi párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) jelöltje verseng egymással. A két nagy párt most nagykoalícióban kormányozza az országot, de a legerősebb párt az országban a 35 százalékra mért, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

Az FPÖ jelöltje a 45 éves, mérnök végzettségű Norbert Hofer. A politikus az FPÖ alelnöke és a parlament alsó házának, a Nemzeti Tanácsnak az egyik elnöke a három közül. Az Osztrák Szabadságpárt kemény bevándorlás- és iszlámellenes hangokat is megenged magának, de a szavazatmaximálásra és az államfői szerepre készülő Hofer nem ennyire radikális.

A kampányban elítélte a nagykoalíciós kormányt a menekültválság hibás kezeléséért. Álláspontja szerint Európa határain kívül kell elbírálni, ki jogosult menedékjogra és kit szabad beengedni. Magyarázkodnia kellett amiatt, hogy korábban nem értett egyet Ausztria belépésével az Európai Unióba, helyeselte a brexitet, sőt meglebegtetett egy hasonló osztrák népszavazást is. Most azt mondja: Ausztria érdeke az unióban maradás, de az EU komoly reformokra szorul.

A független Alexander Van der Bellen mögött sorakozott fel a zöldpárti mellett a szociáldemokrata, a néppárti és a liberális erők nagy része is. A 72 éves közgazdászprofesszornak, gazdaságpolitikusnak 1997 és 2008 között komoly szerepe volt a gyengélkedő osztrák Zöldpárt felfuttatásában. Kampányában elsősorban Ausztria uniós és nemzetközi tekintélyének megóvására, a populizmus és a szélsőjobbos visszaszorítására helyezte a hangsúlyt. Ő inkább a munkanélküliség leküzdéséről és a vidék problémáinak kezeléséről beszélt.

Ausztriában a 6 éves mandátummal járó és egy alkalommal meghosszabbítható szövetségi elnöki poszt a közvetlen választás miatt nagyobb politikai fajsúllyal bír, mint Magyarországon. A szövetségi elnöknek fontos szerepe van egy kormány kinevezésében, de a kormányfőt és a teljes kormányt is elbocsáthatja, ha az árt az ország érdekeinek. Ez elvi lehetőség. A gyakorlatban eddig még egyik elnök sem oszlatta fel a kormányt vagy nem nevezte ki az általa nem megfelelőnek tartott kormányfőt, de erre az eszközre mindkét jelölt utalt a kampányban.

Kérdés, mekkora lesz most a részvételi hajlandóság, hiszen az osztrákoknak idén ez lenne a 4. elnökválasztási fordulója, és most kellene harmadszor szavazniuk. A harc azért az 1,9 millió emberért megy, akik az első fordulóban sem Hoferre, sem Van der Bellenre nem szavaztak és nagyjából ugyanennyi azok száma, akik tavasszal nem mentek el szavazni vagy érvénytelenül voksoltak. Érdekesség, hogy a tavaszi fordulóhoz képest most egy városnyi emberrel, 17 ezerrel többen lesznek jogosultak szavazni. Ausztriában ugyanis 16 éves kortól van választójog, május óta pedig ennyien töltötték be a korhatárt.