Buszkonvojok evakuálják az embereket Aleppóból

Csütörtökön elkezdődött a civilek és a fegyveresek evakuálása a szíriai polgárháború sújtotta Aleppó kormányellenes erők ellenőrizte keleti részéről. Az Asszad-hű szíriai csapatok és orosz támogatóik egy 22 kilométeres folyosót nyitottak Idlib városa felé, a műveletet drónokkal is monitorozzák. A buszok már meg is jelentek a területen, az első konvoj elindult az ostromlott városrészből. Egy orosz élő kamerán is látható a konvoj mozgása.

Az első konvojban húsz busz, 13 mentőautó és körülbelül száz személyautó vett részt. Miután Idlíbbe szállítják az első ezer embert, visszafordulnak Aleppóba újabb emberekért. A Vöröskereszt szerint első körben 200 sebesültet szállítanak el a városból. A szíriai állami tévécsatorna szerint összesen 4 ezer felkelőt és a családjaikat menekítik ki csütörtökön.

Aleppóban 4000 kormányellenes felkelő, az ő 10 ezer családtagjuk és további civilek vannak, a becslések szerint legalább 50 ezren. Az oroszok azt állítják, hogy az ostrom alatt több mint 100 ezer embert, köztük 47 ezer gyereket evakuáltak.

Boris Johnson brit külügyminiszter bekérette a londoni orosz és iráni nagykövetet, hogy aggodalmát fejezze ki az aleppói helyzet miatt. Álláspontja szerint sem Oroszország, sem Irán nem tett eleget a humanitárius kötelezettségeinek, nem tették lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását a polgári lakossághoz a hónapokig tartó ostrom idején, és a két ország nem várhat dicséretet azért, hogy miután Aleppó keleti részének lakóit ilyen szenvedéseknek tették ki, az utolsó percben megengedték néhány embernek a menekülést – fogalmaz a brit külügyminiszter közleménye. Johnson mélységes aggodalmát fejezte ki azokkal a hírekkel kapcsolatban is, amelyek szerint az Aszad-rezsimhez hű erők Aleppóban kivégzéseket hajtanak végre, mentőautókat vesznek tűz alá.

Angela Merkel német kancellár az európai uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóját követően újságíróknak nyilatkozva azzal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppó civil lakossága elleni, emberiesség elleni elkövetett bűncselekményekért. Merkel kijelentette, a háborús bűncselekmények elkövetőit meg kell büntetni.

A csúcstalálkozó után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: az EU minden diplomáciai erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aleppói humanitárius segélyszállítmányok célba jussanak.

Ahogy korábban írtuk, az oroszok által megtámogatott szír kormányerők keddre befejezték Aleppó ostromát, és kedd éjjel a harcoló felek tűzszünetet jelentettek be. A megállapodás szerint a város felkelők által védett területeiről szabad elvonulást kapnak a fegyveresek és a távozni szándékozó civilek. Ehhez buszok jelentek meg a városban. A tűzszünet viszont villámgyorsan megtört, és az evakuálást akkor mégse kezdték meg. Csütörtökön viszont valóban elindulhatnak a konvojok, és elhagyhatják a romokban álló várost az emberek. A kormányerőket támogató libanoni Hezbollahhoz köthető források szerint nagy komplikációk voltak, de intenzíven dolgoztak a felek a tűzszünet helyreállításán. 

Rálőttek a konvojra, egy ember meghalt

Megint nem sokáig tartott a csend: a CNN aleppói aktivistákra hivatkozva azt írta , hogy a keleti városrészből a civilekkel elinduló konvojra rálőttek. Az oroszok korábban azt mondták, az Idlib felé nyitott folyosó biztonságos. A támadásban egy mentésben segédkező aktivista meghalt, legalább négyen megsérültek. Ennek ellenére továbbra is folyik az evakuálás.

Ez egy hármas evakuáció – a sérültek és a betegek, a sebezhető civilek és a harcosok evakuálása

– magyarázta a helyzetet Jan Egeland, az ENSZ egy emberi jogi tanácsadója. Az ENSZ csak kívülről figyeli a helyzetet, mert a felek nem vonták be az egyezkedésbe. Egeland szerint ez azért sajnálatos, mert ha ők is a folyamat részei lettek volna, jobban fel tudtak volna készülni a mentésre. Szerinte a legtöbben a lázadók felügyelete alatt álló Idlib tartomány felé vehetik majd az útjukat, de lehet, hogy néhányan inkább Törökországba mennek majd a tanácsadó szerint.

A török Vörösfélhold segélyszervezet egy 80 ezer férőhelyes sátorvárost alakít ki az érkezők számára Idlíb mellett. A törökök tehát Szíria területén tervezik elhelyezni az embereket, ők súlyos emberáradatra számítanak, eszerint Idlíbbe körülbelül 50-60 ezren jöhetnek.