Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Magyarul tanulnak a varsói tüntetők

2016.12.20. 17:40

"Nem akarjuk Orbán Viktort és az ő oligarcha rendszerét! Szabad sajtót akarunk!" - a parlament előtt felhúzott színpadról ezután felolvasták a Népszabadság főszerkesztőjének levelét, végül a tömeg a magyarországi szimpatizánsoknak üzenve lassan szótagolva, hogy ő maga is értse, azt skandálta "Kö-szön-jük!"

- mindez nem valamelyik budapesti tüntetés megkésett beszámolója, hanem a lengyel ellenzék varsói tiltakozási sorozatának keddi jelenete volt.

Enélkül is meglepően sok magyar párhuzamra bukkanhatunk Orbán Viktor kedvenc V4 országában a tiltakozás körül, amely alapján a lengyel ellenzék épp olyan vacakul érzi magát, mint az egyszeri MSZP-s, amint az Európától keletre távolodó országán busongva a pártok népszerűségi listájára pillant: két hónapja a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) 40 százelék felett, míg az előző kormányfőt Donald Tuskot - az EU jelenlegi elnökét - adó Polgári Platform (PO) 15 százalék alatt járt.

"A PiS-t legyőzhetjük, ha az ellenzék minden tagja és a civil szerveződések összefog" - állt elő egy tüntető egy nyilvánvalóan életképtelen ötettel. Ő maga is elismerte, hogy a tüntetések során már érzi a vezető szerepért folyó harcot a PO, a Nowoczesna (Modern) és a civilnek tekintett Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) között.

De az ellenzék vacak érzése most mintha eltűnt volna, legalábbis péntek óta, amikor berobbant az ellenzék tüntetési motorja. A hétvégi, 25 ezres csúcs után a tiltakozás alábbhagyott, de nem ért véget. Az ellenzéki aktivisták őrsége folyamatos a parlament épületénél, amelyet a keddi, 4-500 fős tüntetés idejére - láthatóan a közel jövőben újabb tiltakozásra számítva - látványosan elbarikádoztak a rendőrök. 

Eközben a Szejm üléstermét egyfolytában őrzi egy tucat ellenzéki képviselő a PO-ból a parlamenti újonc Nowoczesnából (Modern, .N) és a kereszténydemokrata agrárpárt PSL-ből. A magyar párhuzam itt szakad meg a leginkább a kormánypárt az Európai Parlamentben a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt - EPP - tagja, akárcsak a PO, amellyel közösen a liberális .N és a szintén EPP-s PSL tiltakozik a Szejmben.

Az Országházban szinte jófejség van

A hétfői hírek ellenére a kormánypárt nem hátrált meg, továbbra is érvényben marad a tiltakozást kiváltó szabályozás, amely szerint a sajtónak csak egy szűk köre léphet a parlamentbe, a többiek legfeljebb egy másik épület sajtószobájából követhetik az eseményeket.

A képviselők megkérdezésére még annyi esélyük sem marad, mint az Országgyűlés egyetlen folyosójára visszaterelt magyar sajtónak.

A kormánypárt kedden is csupán egy napra függesztette fel a szabályozást, az akkreditációkat nem adták vissza, egy napos engedéllyel mehetnek a Szejmbe az újságírók, a korábbinál szűkebb keretek között. A felsőház elnöke is csak annyit ígért, hogy január elején majd újra vizsgálják a szabályozást.

Tényleg ezért vonultak utcára az emberek?

Hihetetlenül hangzik, és nem is így van. A hétfő éjjel a parlament előtt egy vaskosárba pakolt szénhalom tüzénél melegedve őrt álló aktivista kemény mag szerint is ez inkább az utolsó csepp volt a pohárban. "Megérett a helyzet" - magyarázta Wiktor, aki civilben egy IT-cégnél dolgozik és bevallása szerint még sosem vett részt tüntetésen, bár ehhez képest rögtön a hard core verzióba vetette bele magát. Kedden már nem voltak a bejáratnál az ellenzékiek, a rendőrség a kordon felépítése miatt a tér másik oldalára terelte őket, de ebből nem lett konfliktus, ahogyan a kedd déli tüntetésből sem, amelyet a rendőrség törvénytelennek tart.

Wiktornak abban igaza lehet, hogy mindez nem pénteken kezdődött: a PiS már idézett, két hónappal ezelőtti eredményeihez képest most 34 százalékon áll, míg a PO felment 19-re. De péntek reggel még nem is látszott a közelgő tüntetés, amikor Michal Sczerba a varsói szimfonikus zenekarral kapcsolatos kérdése előtt a pulpitusra akasztott egy papírlapot "Free media" felirattal. A házelnök erre megvonta a szót a képviselőtől.

"Talán tüntetés sincs, ha ez nem történik meg. De ezután beindult a Facebook és a Twitter, három óra múlva pedig már ezrek álltak a parlament előtt, köztük rengeteg fiatal, akik még sohasem tüntettek" - festett fel kissé romantikus képet a posztmodern közvetlen demokráciáról Piotr Kolomycki. A PO ifjúsági szárnyának elnöke aztán felsorol még pár, részben absztraktnak tűnő okot a tüntetésre:

  •  A kormánytöbbség törvénymódosítása révén Andrzej Duda elnök az alkotmánybíróság vezetőjének mandátuma lejárta után kedden kinevezhette a kormány jelöltjét, miközben a poszt a korábbi szabályozás szerint az alelnöknek járt volna.
  • A sajtókorlátozás miatti üléstermi tiltakozásra hivatkozva a kormánypárti képviselők egy másik terembe vonultak, ahol a parlamenti őrség segítségével távoltartott ellenzék nélkül megszavazták a 2017-es költségvetést.

De miért nem várt a szavazással az úgyis többséggel bíró PiS? "Hogy megmutassák, hogy megtehetik" -magyarázta a Nowoczesna egyik képviselőjének titkáraként dolgozó Bartosz Dzeiciatko.

500 zlotyi a második gyerekért

Igaz, a költségvetés megszavazását az ellenzék később is igyekezett volna megakadályozni, első sorban az idén életbe léptetett 500 zlotys program miatt. A nagyvonalú rendszer szerint a második gyerektől kezdve a családok havi 500 zlotyt - kb. 36 ezer forintot - kapnak. Ez jövőre ötmilliárd eurót vihet el a 81 milliárd eurós költségvetésből.

A költségvetés belerokkan, viszont ez ellen fellépni politikai öngyilkosság

- mutatott rá a csapdahelyzetre Kolomycki, talán ezzel arra is magyarázatot adva, miért a sajtó megvédésén van a kormánykritika hangsúlya.

Igaz, fogy a lengyel, a termékenységi ráta Lengyelországban még a magyarországinál is alacsonyabb, egy szülőkorban lévő nőre 1,35 gyerek jut. Hogy az anyagi biztonság hatással lehet a demográfiai folyamatokra, azt jelzi az is, hogy a Nagy-Britanniában élő lengyel nők termékenységi rátája 2,13.

Az árnyékban lévő Kaczinsky - aki a PiS-t vezeti, de a politikai realitás alapján a kormányfő Beata Sydlo és az elnök is az ő keze alá dolgozik - a bevételt a költséges programhoz a bankadóval és a cégekre nehezedő adók emelésével akarja elérni, ami viszont a kritikusok szerint épp a gazdaság növekedését akadályozza meg - ez most 3 százalékkal kirívóan jó az EU-ban -, így később már nem lesz miből finanszírozni a választáskort beígért programot.

A PiS népszerűségét azonban egyelőre bebiztosítja, bár az elmúlt két hónap esése alapján azért ez sem garancia mindenre. Közben persze Kaczynski EU-ellenes retorikája is megnehezíti a PiS-szavazók dolgát, miután a lengyelek többsége EU-párti. Formálisan a kormányfő is az, azzal a kitétellel, hogy egy megreformált EU-ra van szükség, amely Brüsszel túlhatalma helyett a nemzetállamok közösségének Európája lenne. Ezt azonban egyelőre elnézik a lengyelek és a pillanatnyi bezuhanás ellenére úgy tűnik, a többséghez elegendő szavazó később is el fogja - ha az eddig jól teljesítő gazdaság el bírja tartani az egyre nagyobb költségvetési hiánnyal számoló államot.