Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Putyin: Magyarországnak Brüsszellel kell tárgyalnia, a migrációs vitákról

2016.12.23. 10:14

Az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása miatt a tervezettnél egy nappal később, pénteken tartotta meg Vlagyimir Putyin szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját, amelyen üzemszerűen döntöget rekordokat. A 12. alkalom sem kivétel, minden eddiginél több, csaknem 1500 újságíró akkreditáltatta magát a rendszerint bő három órás – egyszer majdnem öt órás – sajtótájékoztatóra. (Az elsőre 2001-ben, a még a Jelcin-éra folytatásaként kevéssé önállónak tekintett Putyinnal még csak harmadannyian voltak kíváncsiak.)

A Kremlből néhány éve a Vörös tértől távolabb fekvő Nemzetközi Kereskedelmi Központban (CMT) tartott konferencia fókusza tavaly a külpolitikán volt, az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az idén a szociális szféra és a gazdaság lesz – bár nehéz elképzelni, hogy ne kapjon ismét hangsúlyos részt a külpolitika, Ukrajnával, Szíriával, Trumppal együtt. 

A sajtótájékoztatóból kiderült:

  • a gazdasági helyzet nehéz volt, de javul,
  • a szankciók hasznára váltak Oroszországnak, legalábbis a mezőgazdaságban,
  • a nemzetközi helyzetben Oroszország körüli feszültségről nem Moszkva tehet, hanem a külvilág,
  • az amerikai Demokrata Párt viszont rosszul teszi, ha kudarcaiért a külvilágot okolja,
  • Putyin megígérte egy őrizetbe vett újságíróval kapcsolatban, hogy utánanéz az ügyének, de talán elfelejtette,
  • az orosz elnök szereti a sallerek nélküli megoldásokat.

Már csak azért is, mert a sajtótájékoztató előtti utolsó pillanatokban még a védelmi miniszter Putyinnak adott beszámolóját mutatták, amelyben Szergej Sojgu az orosz támogatást élvező szíriai elnök által visszaszerzett Aleppó evakuálásának eredményeiről számolt be. Orosz értelmezésben Bassar Aszad előretörése a szíriai rendezés felé tett lépés, Moszkva szerint a vele és az Iszlám Állammal egyaránt küzdő, nyugati támogatást élvező felkelők visszaszorítása a hasznos lépés – miközben az Iszlám Állammal folytatott harc másodlagos.

Szokatlanul indult a sajtótájékoztató: Putyin nem tartott összegző beszédet, rögtön az újságírók kérdéseivel kezdtek.

Igaz, az első általános kérdés rögtön összegzésre adott alkalmat a gazdaságról. Eszerint a GDP 2015-ben 3,7 százalékkal esett, és idén is csökkent, 0,5 körül – ismerte el Putyin, megjegyezve, hogy novemberben már növekedés volt. Nehézgépipar, vegyipar, járműipar és a mezőgazdaság révén: ez Putyinnak azért is hangsúlyozandó eredmény, mert 

A mezőgazdaság javuló eredményei Putyin szerint a nemzetközi szankcióknak köszönhetők, mert rákényszerítették az országot az import helyett az önellátásra.

Az infláció öt százalék volt, ami szintén javuló eredményt mutat. A költségvetési hiány 2,6 százalék volt tavaly, idén 3,7 százalék lesz – az elnök szerint ez elfogadható, mert 70 milliárd dolláros a külkereskedelmi többlet, a központi bank aranytartaléka most 385 milliárd dollár. Ezt Putyin eredménynek mondta, bár ez 2008-hoz képest jelentős csökkenés.

Csökkent a lakosság reálbére – ismerte el Putyin, így csökkent a fizetőképes kereslet és csökkentek a beruházások is. De hozzátette, az év második felében a reálgazdaságban már ismét mérhető volt a bérek növekedése.

Egyre nagyobb az elmaradásunk az információs technológia területén – vetette fel az Argumenti i Fakti újságírója, jelezve, hogy nem csak önfényezésről szól a sajtótájékoztató. A hangulatból is érződik, a cél inkább a nehézségek elismerése, pozitív ígéretekkel körítve.

Putyin elismerte: változtatni kell a gazdasági struktúrán, amely még mindig az energiahordozókra épül. De szerinte már vannak eredmények: az IT export pár éve lényegében mérhetetlen volt, most már hétmilliárd dollár, emellett a részben ehhez kapcsolódó fegyverexport 14,5 milliárd.

Meglepő, hogy Putyin nem mondott nemet

A külföldiek közül először a Wall Street Journal újságírója kérdezhetett: Lehet-e előrehozott elnökválasztás? „Mármint melyik országban?” – kérdezett vissza Putyin, learatva az első tapsot. Persze Oroszországban, de Putyin a kérdésre az egyszerű nem helyett meglepően válaszolt: „Lehetséges, de nem célszerű.”

Először került szóba Donald Trump is, akivel Putyin reményei szerint az Egyesült Államok és Oroszország között konstruktív kapcsolat alakítható ki.

Reagan forog a sírjában

Milyen érzés a világ legbefolyásosabb emberének lenni? – kérdezte egy állami tévé csatorna ismert újságírója, utalva arra, hogy az amerikai elnökválasztás eredményét is az orosz beavatkozásnak tudja be a Demokrata Párt.

„Ha kell, még egyszer elmondom: a Demokrata Párt minden sikertelenségét külső tényezőkkel magyarázza. Pedig az elnökválasztás mellett a szenátust a képviselőházat is elveszítették. Mindet miattunk? A probléma inkább a párt működésében és abban van, hogy az elit elszakadt a tömegektől” – mondta Putyin, akivel egy felmérés szerint a republikánusok 37 százaléka a szimpatizál, emiatt „Ronald Reagan forog a sírjában” – mondta az újságíró.

Putyin szerint „Reagan inkább csak örülne a republikánusok győzelmének és annak, hogy

Trump megérezte az új társadalmi hangulatot. Senki sem hitt a győzelmében, rajtunk kívül.”

– mondta Putyin, ismét erősítve az érzést, hogy Donald Trump győzelmének érdekében tettek lépéseket a választási kampány alatt demokrata párti szerverek feltörésével, belső levelezések kiszivárogtatással vádolt oroszok.

Nem mi kezdtük a fegyverkezést

„Nem az a lényeg, hogy kik törték fel a szervereket, hanem, hogy mik voltak a levelekben” – mondta a BBC kérdésére Putyin az amerikai elnökválasztást érintő Demokrata párti botrányt illetően, megjegyezve, hogy a levelek valóságtartalmát igazolta a Demokrata Párt elnökének lemondása.

A kérdés másik részére válaszolva elismerte, ismét fegyverkezési verseny indult el az Egyesült Államok és Oroszország között. De szerinte ez akkor kezdődött, amikor 2002-ben Washington kilépett a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződésből (ABMT). „Két dolgot tehettünk: vagy saját ernyőt kell építenünk, vagy a másik oldal ernyőjét túllépő rendszert dolgozunk ki. Utóbbit választottuk, de a megállapodásaink keretein belül.”

Putyin szerint az elvezet az amerikai atomarzenál további erősítéséhez, amiről Trump is beszélt. „Az Egyesült Államok Európában, az ön országában, Nagy-Britanniában, de Törökországban, Hollandiában is modernizálja az ott tárolt amerikai atomfegyvereket, ez nyilván nem titok senki előtt.” De tanulva a Szovjetunió felbomlásához vezető fegyverkezési versenyből Putyin kijelentette: Oroszország nem fognak túlköltekezni. „Tavaly a védelmi kiadásaink a GDP 2,7 százalékot értek el, idén 4,7-et, de jövőre csak 3,3 , utána 2,8 százalék lesz, addigra a végrehajtjuk a szükséges programjainkat.”

Száz perc telt el a megölt nagykövetig

Csak az orosz állami Szputynik hírügynökség török szekcióját képviselő újságíró kérdésére jött szóba az orosz nagykövet ankarai meggyilkolása.

Putyin Alekszej Karlov halálával kapcsolatban váratlan nyilatkozatot tett, amely szerint ő már abban sem biztos, hogy a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázó tavalyi lelövése a török vezetés legfelsőbb szintű jóváhagyásával történt. Úgy vélte, hogy a török biztonsági szervek tagja által megölt orosz nagykövet esete is mutatja, hogy a török renfenntartói, katonai szervezetekben jelentős a destruktív elemek beágyazottsága – a mondattal Putyin fontos gesztust tett Erdogan felé, igazolva a török elnök tisztogat akcióit az ellene nyáron szervezett sikertelen puccskísérlet után. Nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Karlov halála nem ront Moszkva és Ankara ismét jó kapcsolatán, amely Aleppó helyzetének javításához is hozzájárult. Putyin szerint sikeresen halad az egykor legnagyobb szíriai városból az oroszok támogatta Aszad ellen fellépő fegyveres felkelők kiszorítása után a civilek és a nyugati támogatást élvező felkelők evakuálása is.

„Ez a modern világ legnagyobb humanitárius akciója” – mondta Putyin, figyelmen kívül hagyva, hogy Aleppo nehéz helyzetéhez épp a Moszkva által támogatott Aszad felkelőkkel szembeni támadása vezetett.

Létezik ilyen lap is

Elhangzott a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdés is, de csak a kérdező miatt említjük meg, hogy elmondhassuk, még mindig van olyan újság Penzában, hogy Ifjú Leninista.

Magyarország nem velünk tárgyal

Lengyel újságíró kérdezett, de Putyinnak az EU jövője kapcsán Magyarország is eszébe jutott. „Erős és önálló partnerre van szükség Európában, érdektelen tárgyalni vele, ha valójában harmadik félhez kell fordulnunk” – mondta az Egyesült Államok említése nélkül. Putyin szerint az EU-ban már több, a tagországokra kötelezően érvényes döntés születik Brüsszelben, mint a Szovjetunió idején Moszkvában a 15 tagra vonatkozóan. „Magas fokú a centralizáció,  hogy ez jó, vagy rossz, azt döntsék el maguk az európaiak.” Putyin szerint érthető, ha például a migráció kapcsán vannak országok, amelyeknek nem tetszenek a brüsszeli döntések. „De ezt Lengyelországnak vagy Magyarországnak nem velünk kell megtárgyalnia, nem is teszik, hanem Brüsszellel.”

Rátett egy lapáttal az ukrán-EU közeledésére

Nem jó, de nincs jobb fóruma a kelet-ukrajnai rendezésnek, mind a normandiai négyek – mondta Putyin, aki már azzal teljesítette alapvető célját, hogy sikeresen leválasztotta a Krím elcsatolását az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadároktól. Az elnök odaszúrt Kijevnek, amikor azt mondta el kellene érni, hogy a Donyec-medencében ne tekintsék megszállóknak az ukrán hadsereget. Ezzel közvetve ismét megerősítette, hogy egy szövetségi állammá átalakított Ukrajnán belül látja a Donyecki és a Luganszki "Népköztársaságok" helyét.

Elfogadhatónak tartja az orosz-ukrán teljes fogolycserét, de csak akkor, ha Kijev a donyecki, ukrán állampolgárságú elítélteknek is amnesztiát ad.

Ügyesen szaladt előre annak támogatásában, hogy Ukrajna mielőbb vízummentességet kapjon, amire várhatóan jövőre sor kerül: „egyébként is hidegháborús anakronizmusnak tartom a vízumot” – mondta, de szerinte nem elég a turistavízumok rendszerét felszámolni Ukrajna és az EU között. „Nálunk hárommillió ukrán dolgozik, nyilván megy a munkaerő az EU-ba is. De a rendszer könnyen kijátszható lesz, három hónapot az EU-ban lesznek, aztán kis megszakítással újra visszatérnek. Nyilván ez nyomást jelent az európai munkaerőpiacra, de ha ezek az emberek illegálisan dolgoznak az EU-ban, akkor ki lesznek szolgáltatva.

Ha már vízummentességet kap Ukrajna, ezt ne csak a turistáknak, hanem a munkavállalóknak is adják meg.”

– mondta Putyin.

Nem mi tehetünk róla

Visszatérő eleme volt Putyin elemzésének, hogy nem Oroszország tehet a nemzetközi feszültségről:

  • nem csak a fegyverkezésbe kényszerítette bele az Egyesült Államok,
  • 2008-ban a grúziai konfliktus is Tbiliszi miatt indult Dél-Oszétiában,
  • Ukrajnában is a nyugatiak léptek túl a saját maguk által szavatolt, az ukrán ellenzék, és Viktor Janukovics között, aztán másnap már tudomásul vették, hogy az elnököt elűzte az ellenzék.

„Nem mi voltunk az orosz-EU és az orosz-német kapocslatok megromlásának okozói, csak válaszoltunk a lépésekre. Készek vagyunk, a válaszszankciók visszavonására, ha az EU is eláll sajátjaitól.”

A Krím elszakadásához és aKelet-Ukrajna „véres eseményeihez” az vezetett, hogy az EU és az Egyesült Államok szemet hunyt Janukovics elűzése felett. 

„És mi volt az ok? Az EU-val kötendő társulási szerződésről szóló vita. Janukovics annyit kért, hogy egyeztethessen velünk, hiszen szoros gazdasági kapcsolataink vannak. Az európai partnerek azt válaszolták, nem lehet tárgyalni. Hát lehet így? Nem mi kezdtük. És mi történt a puccs után? Az újak is azonnal félretették a tervezett megállapodást, ahogyan Janukovics is akarta. Egy évig húzták, aztán megint félretették. Most meg már Hollanida szavazott, az életbeléptetése ellen. Mit lehet erre mondani? Nem lett volna jobb közösen, nyugodtan, együttműködve megvitatni a helyzetet?” – fejezte be monológját Putyin. 

A jogvédő a gyereknek adna sallert

Egy magát gyerekjogok védelmével foglalkozó szakembernek nevető kérdező az állam túlzott beavatkozási lehetőségét kritizálta családi ügyekben. 

„Ha az apa megüti a gyerekét, hagyományos nevelési szokások szerint, akkor akár két év börtönt is kaphat. Ha a szomszéd üti meg, az csak jogsértés” – mondta jogvédőtől kissé szokatlanul. Szerinte szakítani kell azzal a nyugati típusú hozzáállással, hogy szegénység miatt elvehessék a gyerekeket a szülőktől.

Jobb nem ütni a gyereket, sem hagyományra hivatkozva sem másra.

Sok más megoldás van, sallerek nélkül.

De a hatóságok túl közvetlen beavatkozásától én is ódzkodom, utánanézek” – adott tanúbizonyságot a sajtótájékoztató hatékonyságáról Putyin.

Igaz, a Znak.comtól Jekatyerina Vinokurova már épp arról beszélt, hogy szép dolgok hangzanak el ezeken a sajtótájékoztatókon, a gyakorlatban aztán az ellenkezője történik. „Ez így nagyon kemény. Egyenesen az ellenkezője?” – kérdezett vissza Putyin. Az újságírónő felhozta a polgármester-választásokat, amelyeket Putyin támogat, ám a közvetlen választás mégis visszaszorulóban van. A sajtó működésének fontosságát, miközben Igor Szecsin – Putyin közeli bizalmasa, egykori kormányfőhelyettes, jelenleg a Rosznyefty állami olajtársaság vezetője – rendszeresen pereli a sajtót és nyer, ráadásul úgy, hogy a bíróság nem egyszerűen helyreigazításra kötelez, hanem a hír törléséről, lapok esetében az újságok fizikai bezúzásáról.

„Nem érzi úgy, hogy az elit egyszerűen, bocsánat, de önre, ööö...” – de Vinokurova mondatába inkább közbevágott Putyin azzal, hogy a bíróságok ítéletébe beleszólni nem volna helyes, a döntéseit pedig nem igonrálják.

Megígérte, elfelejtette

Kellemetlen magyarázkodásra kényszerült az RBK előzetes letartóztatásban lévő újságírójáról, Alekszandr Szokolovról, akiről, saját bevallása szerint Putyin még nem hallott.

„De hát ön tavaly ebben a teremben ígérte meg, hogy utánanéz az ügynek. Erre már a vádemelés is megtörtént Értem, önnek sok feladata van, de nem tenne mégis valamit?” Putyin itt már védekezni kényszerült: „Nézze, ha vádemelésig ment az ügy, akkor komoly dologról van szó, a hatóságok nyilván utánanéztek, de megvizsgálom még egyszer” – mondta a szélsőséges nézetek terjesztésének vádjával bíróság elé állított újságíróról.

Futottak még:

  • Továbbított gyerekkérdés: milyen robot hiányzik Putyinnak a Kremlben – Robot a termelésben kell, a vezetésben emberek.
  • Mi volt a legnagyobb hibája idén és elnöki pályafutása alatt? – Mindenki hibáz, igyekszem levonva a tanulságokat minél kevesebbet hibázni.
  • Hogyan érvelne amellett, hogy 2018-ban ön legyen az elnök, és amellett, hogy ne legyen? – Ehh, maga provokátor, kész válaszom az, hogy megnézzük az akkori belföldi és nemzetközi helyzetet, hogy mit és hogyan tudunk végrehajtani, ezután döntünk arról, indulok-e az elnökválasztáson.
  • Kínai CCTV: világban sok új kihívás van, migráció, terrorizmus, milyen új megközelítés kell a problémák megoldására? – Kapcsolatunk Kínál több mint stratégiai partnerség, elsőrendő kereskedelmi partner, a csökkenés csak az energiahordozók világpiaci árának esésének tudható be, de sok területen nő a forgalom. A problémákat közösen együttműködve kell megoldani.