Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Egyre kevesebb a külföldi bankár, esnek a londoni lakbérek

2016.12.24. 14:30
A nagy pénzügyi szolgáltató cégek tartanak a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-tagsági népszavazás következményeitől, és ezt alaposan megszenvedi a londoni luxusingatlanok piaca is.

A Financial Times által kérdezett ingatlanközvetítők egyike a brit gazdasági napilapnak elmondta, hogy az év eleje óta a felére csökkent a londoni luxusbérlemények kereslete a külföldről érkező vállalati képviselők részéről. 

Az újság szombati körképében idézett ingatlanpiaci adatok szerint London belvárosi negyedeiben már a harmadik negyedévben - vagyis közvetlenül a brit EU-tagságról tartott június végi népszavazás után - 7 százalékkal, 941 fontra (350 ezer forint) esett a prémiumkategóriás ingatlanok átlagos heti bérleti díja.

Londoni pénzügyi elemzők már jó ideje figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi központjában a kilépés az EU-ból. Főleg akkor, ha Nagy-Britannia kiszorul az EU egységes belső piacáról is, mivel így megszűnne a Londonban működő pénzügyi társaságok euróövezeti szolgáltatásnyújtási jogosultsága.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég által összeállított tanulmány szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely kerülhet veszélybe Londonban. A legrosszabb forgatókönyv szerint mindez akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint mindez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban. (MTI)