Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Terrorellenes szigorítások jöhetnek a németeknél

2016.12.27. 19:25

A karácsony előtt Berlinben történt iszlamista terrortámadásra reflektáló intézkedéseket javasolnak a német pártok. 

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tervezete szerint a szolgáltatóknak az e-mailek és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások adatait is tárolni kell, sőt ezekbe a hatóságok külön engedély nélkül is betekinthetnének, még kiskorú személy esetén is. A kitoloncolási őrizet maximális időtartamát 4 napról 4 hétre emelnék, és azt akár megelőzés céljával is elendelhetnék, így automatikusan őrizetbe vehetnék a közveszélyes iszlamistaként nyilvántartott elutasított menedékkérőket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) jelenleg 549 olyan iszlamistát tart számon, akik merényletet követhetnek el. Közülük nagyjából 200-an vannak szabad lábon Németországban, a többiek Szíriában vagy Irakban tartózkodnak, őrizetben vagy letartóztatásban vannak, esetleg börtönbüntetésüket töltik.

A CDU/CSU pártszövetség elektronikus nyomkövető bokabilincset alkalmazna, és fokozott megfigyelés alá vonna bizonyos mecseteket is. Valamennyi menedékkérőt utólagos biztonsági átvilágítás alá vonnák, és újra rögzítenék biometrikus adataikat.

Javasolják, hogy a határnál állítsanak fel tranzitzónákat, ahonnan csak a tisztázott személyazonosságú menedékkérők utazhatnak tovább az országba, a bizonytalan személyazonosságúak különleges befogadóközpontokba kerülnének. Felmerült, hogy Tunéziát és a Maghreb-térség többi országát sorolják át a biztonságos származási országok közé, ezzel felgyorsítva az onnan érkezők ügyeinek elbírálását. Ezt az ellenzéki Zöldek továbbra is elutasítják, arra hivatkozva, hogy Tunézia, Algéria és Marokkó egyáltalán nem biztonságos például a független újságírók, az ellenzékiek és a homoszexuálisok számára.

A legnagyobb vita a kamerás térfigyelő rendszerek kiterjesztése körül látszik kialakulni. A szövetségi kormány már elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette azeddigi adatvédelmi szabályokat módosító javaslatát, így közhasználatú magánterületen, például bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, vagy parkolókban is telepíthetne térfigyelő kamerákat a rendőrség.

A kameraügy azért került a viták középpontjába, mert kiderült, hogy például a támadás helyszínén, a berlini Breitscheid téren nincsen térfigyelő rendszer, mert annak kihelyezése tartományi hatáskörbe tartozik, és szükséges hozzá az adott tartomány adatvédelmi hivatalának engedélye. Berlin koalíciós kormánya máris jelezte, hogy a nyomozás lezárásáig biztosan nem bővítik a kamerás térfigyelő rendszereket a főváros kezelésében lévő közterületeken. Ezt a tartózkodó hozzáállást felelőtlennek nevezte a Berlinben ellenzékben lévő CDU és a Német Rendőrszakszervezet is.

Az ügyvédek legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a német ügyvédi egyesület (DAV) szerint viszont a kamerák számának növekedése nem egyenlő a biztonság erősödésével, ellenben veszélyezteti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát, a Zöldek vezető adatvédelmi szakpolitikusa, Konstantin Notz pedig azt mondta, hogy

ezer kamera sem akadályozta volna meg ezt a szörnyű merényletet.